Elméleti bűnösség fogalom bizonyos elemeivel egymásnak megfeleltethetőek. Bűnösség: bűncselekmény fogalmi elem és a büntetőjog alapelveinek körében a bűnösségen alapuló felelősség az egyik speciális alapelv. A bűnösség fogalma Nem ugyanazt jelenti… »

A bűncselekmény alanyára a törvényi tényállásokban általában az „aki” szó utal. Bűncselekmény alanya kizárólag természetes személy, az ember lehet. Megjelent egy tv. amely lehetővé teszi gazdasági társaságok büntetőjogi felelősségre vonását,… »

Az eredmény egy objektív tényállási elem gyakoriság szempontjából, sok bűncselekményben találhatunk eredményt. Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött. Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a… »

Az elkövetési magatartás (cselekmény) büntetőjogi fogalma: A jogtörténet folyamán cselekménytani irányzatok alakultak ki: természetes cselekménytan: a cselekmény nem más, mint a megvalósított akarat. kauzális cselekménytan: a cselekmény olyan magatartás, amely… »

Bűncselekmény tárgya: jogi tárgy: (társadalomra veszélyesség fogalma kapcsán leírtakra utalni), közösségi érdek, közösségi érték. Vannak olyan bűncselekmények, amelynek több jogi tárgya is van: hamis vád bűncselekménye. A hamis vád egyik… »

A tényállás szó jelentéstartalmai: ezt a szót, hogy tényállás milyen értelemben használjuk a büntetőjogban? 1.) történeti tényállás: arra ad választ, hogy a valóságban mi történt, nem más, mint a konkrét… »

Kétféle értelemben érdemes használni a bűncselekmény fogalmát: tudományos értelemben: a büntetőjog tudomány által megalkotott fogalmakról van szó. Ahány szerző, annyiféle bűncselekmény fogalom. A büntetőjogtudomány által, vagy a büntetőjogtudomány képviselői által… »

Az európai elfogatóparancs ill. a tagállamok közötti átadási eljárás hosszú távon a kiadatás jogintézményét váltaná fel. Az európai elfogatóparancs. Olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bocsátanak… »

A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak. A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség… »

„3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt… »

Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható. Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése. Hatály… »

Normatan: az egy törvényhozói parancsot, vagy tilalmat tartalmazó büntetőjogszabály. Általános normaszerkezet: három elemből épülnek fel: hipotézis, diszpozíció, szankció. Különös részi büntetőjogi norma eltérő az általános normaszerkezettől. Mindössze két eleme van:… »

Általános jellemzője, hogy az adott jogágnak valamennyi rendelkezését át kell, hogy hassák, illetve a kodifikáció során is figyelemmel kell rájuk lenni. Két nagy csoportja: – jogrendszer egészét átható alapelvek: a.)… »

A Btá: 1950. évi II. tv „A Büntető Törvénykönyv Általános Részéről” Az 1950. II. törvény (BTÁ: Büntető törvénykönyv Általános része; félkódex, ami egyedüli a magyar büntetőjog fejlődésben) 1945-öt követően úgy… »

A Csemegi-kódexet ezalatt a hosszú hatály alatt természetesen számos módosítás éri, ebből kiemelkednek az ún. novelláris módosítások. Novelláris módosítás: amelyek vagy nagyobb számú normát érintenek (nagy terjedelmű a módosítás), vagy… »

A magyar büntetőjog fejlődése: XVIII. század, 1787: meglehetősen hányatott sorsú uralkodó, II. József 1787-ben Mo-n is hatályba lépteti a Sanctió Criminalis Josephina, amely rendkívül érdekes jogalkotási termék. Ez akkor még… »

Klasszikus iskola („tett” büntetőjogi irányzat) Pozitivista iskola („tettes” büntetőjogi irányzat) Közvetítő iskola Az új társadalomvédelem irányzata Modern irányzatok: a) Treatment ideológia b) Neoklasszikus irányzat c) Áldozatorientált irányzat d) Represszív irányzat… »

A büntetőjog a bűnözés elleni fellépés egyik eszköze. Nem az elsődleges eszköze. Rendkívül fontos szerepet tölt be, de nagyon sok más tényező is szükséges az eredményes fellépéshez. (pl. szociális elem).… »