Az eredmény egy objektív tényállási elem gyakoriság szempontjából, sok bűncselekményben találhatunk eredményt.
Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött.

Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a bűncselekményeket lehet csoportosítani.

1./ Materiális bűncselekmények: olyan bűncselekmény, amelynek tényállása tartalmaz eredményt.

Alfajai:

• – materiális sértÅ‘: esetén az eredmény valamilyen sérelem, vagy kár. (pl. emberölés eredménye a halál; testi sértés eredménye a sérülés; ahol az eredmény a kár: a rongálás bűncselekménye)
• – materiális veszélyeztetÅ‘: a bűncselekmény eredménye valamilyen veszélyhelyzet kialakulása. (figyelmen kívül hagyni a tk.-t)
  Ezeket a bűncselekményeket, amelyeknek eredménye a veszély: veszélyeztető bűncselekményeknek nevezzük. (pl. kiskorú veszélyeztetése: itt a kiskorú testi fejlődése kerül veszélybe, hogy nem adnak neki enni, a pornófilmnél az erkölcsi fejlődése; vagy közúti veszélyeztetés: a közlekedésben résztvevők élete kerül veszélybe az én közlekedési magatartásom következtében)

2./ Inmateriális bűncselekmények: materiális ellentéte, azaz olyan bűncselekményeket jelent, amelynek tényállásában nincsen eredmény. (pl. lopás, erőszakos közösülés)

Okozati összefüggés:

Objektív tényállási elem, gyakoriság szempontjából gyakori tényállási elem.
Az okozati összefüggés, más néven oksági kapcsolatban a büntetőjogban mi között áll fenn?
Az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között áll fenn.
Az okozati összefüggés problémája kizárólag a materiális bűncselekmények körében merül fel.

Léteznek okozatossági elméletek:

1.) mai bírói gyakorlat is használja: conditio sineqa mon elmélet: feltételek egyenértékűségének elmélete. (ennek során azt vizsgáljuk, hogy a magatartás oka volt-e az eredménynek és ebben a rendszerben a magatartás lesz a feltétel.) Fogalma: minden szükséges feltétel oknak minősül, amely nélkül nem következett volna be az eredmény úgy és akkor, mint ahogyan és amikor bekövetkezett.

Minden feltétel egyenlő jelentőségű, akár milyen távol is van az eredménytől. (tk. példája remek: a kritika: azért kritizálják, hogy minden feltétel egyenlő jelentőségű: ezek szerint az emberölés sértettjének halálát nemcsak az elkövető, hanem annak édesanyja is okozta.) Ebből következik az, hogy az elmélet második része nem elfogadható, viszont mint vizsgálódási módszer (a cselekmény, illetőleg az eredmény bekövetkezett volna úgy és amikor bekövetkezett) mai is él a bírói gyakorlatban ez a conditio sineqa mon elmélet.

2.) okkiválasztó elméletek: a feltételek között rangsorolnunk kell és az egyik ilyen okkiválasztó elmélet szerint, adekvát kauzalitási elmélet szerint csak az a feltétel oka az eredménynek, amelynek adekvát (vagyis tipikus) következménye az eredmény. (pl. tk-ban több helyen is van, amikor az elkövető fejbe üti a sértettet, akinek rendellenesen vékony a koponyacsontja. Az ütés gyenge, illetve közepest el nem érő volt, de a sértett meghalt. Az elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, mert egy gyenge, illetve közepest el nem érő ütés következtében nem szoktak meghalni a sértettek.)

3.) relevancia elmélet: különbséget kell tenni az okozati összefüggés megléte és annak büntetőjogi relevanciája (büntetőjogi jelentősége) között.

4.) objektív beszámítás elmélete: (német dogmatikai elméletről van szó, amely Mo-n nem igazán hatott, de a tk-ban benne van) a mai magyar bírói gyakorlatban hogyan állapítják meg az okozati összefüggés meglétét? Minden eredmény-bűncselekmény esetében el kell végezni ezt a vizsgálatot.

A vizsgálat két állomásból áll:

1. első részében conditio sineqa mon elmélet segítségével megállapítják az okozati összefüggés meglétét, vagy annak hiányát.
2. második lépcső: ha fennáll az okozati összefüggés meg kell vizsgálni annak büntetőjogi relevanciáját (jelentőségét).

Gyakorlatban tapasztalati főszabály: ha fennáll az okozati összefüggés a magatartás és az eredmény között, akkor az büntetőjogilag releváns is és az elkövetőt felelősségre fogják vonni. (ha pl. kóros elmeállapot, gyermekkor nem áll fenn).

Kivétel ez alól: az okozati összefüggés nagyon távoli, nagyon laza:

Kiváló a tk-i példa:

• közlekedési baleset történt: a sértett kórházba kerül, bár nem komoly a sérülés. Jön a süket-néma feleség látogatni és elkezdi étellel tömni és ennek következtében meghalt a sérült. Kérdés, hogy közlekedési baleset és a sértett halála között van-e okozati összefüggés: a válasz igen, mert ha nem lett volna közlekedési baleset, nem került volna kórházba. Az okozati összefüggés nagyon távoli, laza, ezért a közlekedési baleset okozóját nem fogják felelÅ‘sségre vonni.

• Az eredmény objektív elkerülhetetlensége: gyalogátkelÅ‘helyen a zebrát úgy közelíti meg a gépjármű, hogy a szabályokat betartja, de valaki mégis úgy lép le, hogy a közlekedÅ‘ jármű elüti a sértettet. A késÅ‘bbi vizsgálat megállapítja, hogy az eredmény ebben az esetben is bekövetkezett. A sértett haláláért az elkövetÅ‘t ebben az értelemben sem lehet felelÅ‘sségre vonni.