„3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is.

A területi és személyi hatály azt határozza meg, hogy kikre, és hol alkalmazható a büntetőjogszabály.

Egybefonódik: négy elvet kell megkülönböztetni:

1. területi elv (principum territoriale): egy adott állam törvényét kell alkalmazni a területén elkövetett bűncselekményekre.
2. kvázi területi elv: kiterjeszti a területi elvet, vagyis a külföldön tartózkodó magyar hajón és légijárművön elkövetett bűncselekményre is alkalmazhatóvá teszi.
3. személyi elv: (principium personale) az adott állam törvényét kell alkalmazni a saját állampolgára által elkövetett bűncselekményre, függetlenül attól, hogy belföldön, vagy külföldön követi-e el. Ennek az elvnek a büntetőjog két elvét különbözteti meg. Ez az első az aktív, de ismert a passzív személyi elv is. Ezt a magyar Btk. nem ismeri. A passzív személyi elv a saját állampolgár védelmét szolgálja. Arról van szó, hogy ha külföldön követnek el magyar állampolgár sérelmére elkövetett bűncselekményt, akkor alkalmazható lehessen a magyar törvény.
4. állami önvédelmi elv (reálprincipium): az adott állam által védett életviszonyokra, értékekre kell alkalmazni. Ide tartoznak az állam elleni bűncselekmények. A magyar állam elleni bűncselekményeket célszerű a magyar állam hatálya alá vonni. Ide soroljuk még az elvek közé az
5. ún. univerzális büntetőhatalom, vagy feltételen büntetőhatalom elvét: a bűnelkövető ne menekülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A tartózkodási hely államának törvényét is alkalmazni lehessen rá.
6. képviseleti elv: a kettős inkrimináción alapul. Lényege az, hogy amennyiben mind a két állam büntethetővé nyilvánítja ezt a cselekményt, akkor alkalmazni lehessen a magyar Btk-t, függetlenül attól, hogy ki és hol követte el.

A magyar Btk ezeket az elveket vegyesen alkalmazza, kivéve a passzív személyi elvet.

„4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.
(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő.
(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.”

A Btk azt mondja, hogy a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre (területi elv). Mikor minősül egy cselekmény belföldön elkövetettnek? Itt a cselekményegység elméletet tekintjük irányadónak, ami azt fogja jelenteni, hogy belföldön elkövetett egy bűncselekmény akkor, ha a bűncselekmény bármely eleme belföldön valósult meg, itt fejtették ki.

A magyar törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményre, tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyén törvény szerint büntetendő-e (kettős házasság: külföldön és belföldön is).

4.szakasz törvényi szabályozása: nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekményére is alkalmazzuk: a nem magyar állampolgár fordulat azért lényeges, mert ez felöleli a külföldi állampolgárt és a hontalan kategóriát is.

Ennek három esete van:

1. ha a cselekmény a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helye szerint is büntetendő. (képviseleti elv) A magyar törvény szerint bűncselekmény, az elkövetés állama szerint pedig büntetendőnek kell lennie. A törvény tudatosan használja az eltérő fordulatot, de valóban az a helyes, hogy a magyar törvény szerint bűncselekmény, az elkövetés helyének törvénye szerint nincs akadálya a megbüntetésnek.
2. nem magyar állampolgár külföldön elkövetett cselekményére is alkalmazzuk az állam elleni bűncselekmények körében (Btk. 10. fejezet). Ez alól egy kivétel van: a szövetséges fegyveres erő elleni kémkedést, amire csak akkor alkalmazható a magyar törvény, ha nem magyar állampolgár külföldön követte el, ha a nem magyar állam szerint is büntetendő.
3. az emberiség elleni bűncselekmények és olyan bűncselekmények esetén, aminek üldözését nemzetközi szerződés írja elő szintén alkalmazható a magyar törvény függetlenül attól, hogy nem magyar állampolgár külföldön követte el a cselekményét. (univerzális büntetőhatalom elve) Itt nem magyar állampolgár az elkövető, külföldön követte el, ezért a büntetőeljárás elrendelésére csak a Legfőbb Ügyész jogosult, ha nem rendeli el, akkor büntethetőségi akadályt fog jelenteni.