Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség

A törvény a vegyes bűnösségű bűncselekmények kategóriáját nem ismeri, mivel egy bűncselekmény vagy szándékosnak minősül, vagy gondatlannak. Ezért a vegyes bűnösségű bűncselekmények egy része szándékos, másik részük a gondatlan bűncselekmények egy sajátos változatát alkotja. Vegyes bűnösségű bűncselekményekről akkor beszélünk, ha a bűncselekmény (a tényállás) objektív elemeinek egy részére a szándékosság, más elemekre pedig a gondatlanság terjed ki. Különbséget kell tenni a tekintetben, hogy a vegyes bűnösség az alaptényállás, vagy a minősítő körülmények tekintetében áll fenn.

a.) Az alaptényállás tekintetében az a szabály, hogy amennyiben legalább egy objektív tényállási elemre a gondatlanság terjed ki, az egész cselekmény gondatlan. /pl. ha a testi sértés elkövetési magatartása, a bántalmazás szándékos volt, de az eredményre, vagyis a sérülésre az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedt ki, csak a gondatlan testi sértés valósul meg. Vagy ha az elkövető viszonylag fejlett gyermekkel közösül, akiről nem tudja, hogy a 14. évét még nem töltötte be, a megrontásnak csupán a gondatlan változatát követi el (ami nem büntethető), holott az elkövetési magatartás, a közösülés nyilvánvalóan szándékos volt. Mivel egy tényállási elemre, a sértett életkorára csak a gondatlanság terjedt ki, a cselekmény gondatlan./

  • lehet, hogy egy gondatlan bűncselekmény tisztán gondatlanul, illetve vegyes bűnösséggel is megvalósítható (pl. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés),
  • lehet, hogy egy gondatlan bűncselekmény kizárólag vegyes bűnösséggel valósítható meg (pl. gondatlan hamis vád).

A büntetés kiszabása során azt a tényt, hogy egy gondatlan bűncselekményt vegyes bűnösséggel valósították meg, súlyosító körülményként lehet értékelni.

b.) A minősítő körülmények tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy a minősítő körülmény eredmény vagy egyéb objektív tényállási elem.

  • (i)  Ha a minősítő körülmény egyéb objektív tényállási elem, az elkövető szándékosságának erre is ki kell terjednie, egyébként e körülmény nem írható az elkövető terhére. (pl. a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért csak akkor felel az elkövető, ha a szándéka az elkövetésnek ezt a módját átfogta).
  • (ii) Ha minősítő körülmény a bűncselekmény eredménye, akkor az elkövetőnek legalább a gondatlansága ki kell terjedjen az eredményre ahhoz, hogy az elkövetőt ezért felelősségre vonják. Erről rendelkezik a Btk. 15. §-a.

15. §” Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.”

Ebből következik, hogy az elkövetőt az eredményért felelősségre kell vonni, ha arra akár a szándékossága, akár a gondatlansága kiterjedt. Mind a szándékos, mind a gondatlan bűncselekményre vonatkozik, hogy ha az eredményre még a gondatlanság sem terjedt ki, ezért az eredményért az elkövető nem vonható felelősségre. A gondatlan bűncselekmények esetén nyilvánvalóan az eredményre is csak a gondatlanság terjedhet ki (pl. ha egy kötelességszegés gondatlan, akkor az ebből származó veszélyhelyzet tekintetében nem állhat fenn szándékosság).  A szándékos bűncselekmények esetén az eredményre vagy a szándék, vagy a gondatlanság terjedhet ki (pl. a terrorcselekmény tekintetében a különösen súlyos hátrány okozására).

Vannak azonban olyan bűncselekmények, amelyek vonatkozásában az eredményre, mint minősítő körülményre kizárólag a gondatlanság terjedhet ki. Ezeket nevezzük a szűkebb értelemben vett vegyes bűnösségű bűncselekménynek. Ilyen pl. a halált okozó testi sértés.

A Btk. 15. §.a szerinti vegyes bűnösségű bűncselekmények általában (pl. a jogkövetkezmények szempontjából) a szándékos bűncselekményekkel azonos megítélés alá esnek.