1. Jogszabályban (törvényben) szabályozott jogellenességet kizáró okok: szabályozás helye szerinti elkülönítés:

-A Btk. Általános Részében szabályozott általános jellegű okok: általános jellegű jogellenességet kizáró oknak is nevezzük. Azért általános jellegű, mert ahol fogalmilag egyáltalán szóba jöhetnek, bármelyik bűncselekménynél egyaránt alkalmazhatóak. Btk. Általános Részében szabályozott jogellenességet kizáró okok

1.) jogos védelem (Btk. 29.§. (1) bek.)

2.) Jogellenességet kizáró végszükség (Btk. 30.§. (1) bek.)

A Btk. Különös Részében szabályozott, speciális egy-egy bűncselekményre vonatkozó okok: eltérő a sajátossága az általánostól abban, hogy már speciálisan csak egy adott tényálláshoz kapcsolódóan értékelhetőek

Btk. Különös Részében szabályozott fontosabb jogellenességet kizáró okok (12. fejezet)

1.) Beavatkozás az emberi génállományba – Btk. 173/A.§. (3)

Születendő gyermek nemének megválasztása – Btk. 173/C.§. (2) bek.

Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegése – Btk. 173/F.§. (4) bek.

– Ha a beavatkozást az Eütv-ben meghatározott célból hajtják végre.

2.) Önkényuralmi jelképek használata – Btk. 269/B.§. (2) bek.

Ha ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti stb. célból követik el.

3.) Az önbíráskodás esetében is van ilyen jogellenességet kizáró ok: önbíráskodás az, ha valaki jogos, vagy jogosnak vélt…. (Btk-ban). Ha az önbíráskodás az igény érvényesítés megengedett eszköze, ha a törvény biztosítja a jogos önhatalmat.

2.Más törvényben szabályozott okok: nem a Btk-ban szabályozottak.

Más törvényben szabályozott jogellenességet kizáró okok

1.) a jogszabály engedélye

– absztrakt engedély – Be. 127.§. (3): lényege, hogy önmagában a jogszabályi engedély, felhatalmazás kizárja a cselekmény jogellenességét.

– konkrét engedély – pl. terhesség-megszakítás 1992. évi LXXIX. Tv. (a magzati élet védelméről): itt is van egy jogszabályi engedély, de ez még önmagában nem zárja ki a cselekmény jogellenességét, hanem szükséges egy konkrét engedélyezési eljárás.

Hivatali hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése

• lőfegyverhasználat,
• eljárási kényszerintézkedések alkalmazása: amennyiben a tv-ben megfelelően alkalmaznak eljárási kényszerintézkedéseket. Pl. sor kerülhet őrizetbe vételre, előzetes letartóztatásra.
• rendőrségi kényszerítő eszközök,
• Bv. kényszerítő eszközök.

3. Az elmélet és a gyakorlat által kimunkált okok: jogszabályban egyáltalán nem, vagy csak részlegesen szabályozott okok.

• a sértett beleegyezése: sok vonatkozásban kizárhatja a cselekmény jogellenességét, de a sértett rendelkezési joga nem korlátlan.

A sértett beleegyezése

A sértett beleegyezésének csak bizonyos feltételek mellett zárja ki a cselekmény jogellenességét. A sértett megfelelő ítélőképességgel rendelkezzék.

Feltételek:

• megfelelő ítélőképesség:
• önkéntes és komoly:
• az elkövetés előtt vagy alatt: nem utólag kell megadnia a sértettnek
• a sértettet megilleti a rendelkezési jog

eutanázia: különbséget tesz a magyar büntetőjog az aktív és a passzív eutanázia között: a sértett beleegyezése irreleváns. A passzív eutanázia bizonyos formáját a magyar büntetőjog elismeri. Az eü törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos esetben az életmentő beavatkozások is visszautasíthatók, akkor, ha gyógyíthatatlan betegségben szemben és az orvostudomány mai állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet.

küzdő sportok: az ilyen sportágaknál (különböző egyéb küzdősportok: aki ringbe lép, annak számolnia kell azzal, hogy megsérül)

törvényi kizáró okok: pl. vannak olyan bűncselekményeink, amelyeknél tényállási elem, hogy sértett egyébként beleegyezett a bűncselekménybe. (pl. megrontás esetén, ha nem beleegyezéssel történik, akkor nemi erkölcs elleni bűncselekmény, de ha beleegyezik, akkor megrontás)

-a beleegyezés nem irányul társadalmilag káros célra: pl. az öngyilkosságban közreműködés esete: a sértett segítségével történik, de nem zárja ki a sértett jogellenességét, mert társadalmilag káros célra irányul ez a magatartás.

• Indokolt, vagy megengedett kockázat: az életnek számos területén szükségszerűen megjelenik a kockázat.

• fegyelmezési (fenyítő) jog gyakorlása: Csemegi-kódexben házi fegyelmi jognak hívtuk. Bizonyos nevelő célú magatartásokat jelent. Arról van szó pl. jogi értelemben, hogy ha a szülő ad egy nevelő célzatú pofont a gyermekének, akkor jogi értelemben tettleges becsületsértésnek minősül. A gyakorlatban alakult az ki, hogy ebben az esetben a fegyelmezési jogkör gyakorlása büntethetőséget kizáró ok.

• jogellenességet kizáró kötelesség-összeütközés: adott esetben előfordulhat, hogy különböző kötelezettségeket kell egy személynek teljesíteni.

• hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása: adott esetben ilyen lehet, a nyilvánvaló kritikák becsületsértőek lehetnek adott esetekben pl. orvos.