Archívum: 2010. május

A nem kormányközi kapcsolatok jellemzői, szerepe a nemzetközi kapcsolatokban

Nem kormányközi kapcsolatok Sok nemzetközi szervezet van, melyekben az országokat nem a kormányaik vagy nem közvetlenül és kizárólak a kormányok képviseleik. Alapvetően két fő területen tevékenykednek: az érdekképviselet vagy a… »

Regionális együttműködés a világon

Regionális együttműködés a világon (a gazdasági triász, a Kyotói konferencia és szerepe) Összességében három regionális pólus fejlődött ki, ezt Gazdasági TRIÁSZ-nak nevezik. Központjai: Japán, USA, Európa E vezető országok (országcsoportok… »

Regionális együttműködés Ázsiában

Regionális együttműködés: Ázsia APEC – Asia-PacificEconomic Cooperation – 1989 óta, a gazdi együttműködés fejlesztésére (az EU mintájára) 2010-re a fejlett országok míg 2020-ra a fejlődő országok között is szabad kereskedelmi… »

Regionális együttműködés az amerikai kontinensen

Regionális együttműködés: Amerika Organization of American States OAS – Amerikai Államok Szervezete -AÁSZ – most tartotta Argentínában a csúcs értekezletét, nagy tiltakozások közepette Az USA szabadkereskedelmi övezet elképzelését nem fogadták… »

Az arab országok regionális együttműködése

Regionális együttműködés: az arab országok Az Arab Liga: 1945-ben alakult, 22 tagországa van, az „arab nemzet” egyetlen közös szervezete. Legfőbb döntéshozó szerve a Tanács, mely évente kétszer az állam és… »

Afrikai regionális együttműködés

Afrikai Egységszervezet OAU (Organization of African Unity) alapítva 1963-ban Etiópiában 30 afrikai államfő részvételével. Céljai között az afrikai államok közötti egység és szolidaritás kifejezése, földrész közös képviselete más nemzetközi szervezetek… »

ENSZ-en kívüli szervezet: az OECD

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: OECD Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – Párizs A Marshall terv utószervezete, eredeti célja az európai országok talpra állítása,… »

ENSZ-en kívüli tömörülések: a G8-ak

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a G 8-ak A G 8-ak 1974/75-ben, mint G7-ek alakultak, először mint informális, ideiglenes, válság kezelő stáb. Tagjai: USA, Japán, Németo. Franciao. Anglia, Olaszo. Kanada kormány/államfői… »

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: regionális fejlesztési bank

Az ENSZ- en kívüli szervezetek: regionális fejlesztési bankok A fejlesztési bankok mindig a gazdi növekedés elősegítése érdekében finanszíroznak, olyan projekteket, amelyeket a magán bankok nem vállalnak. Általában hosszú távú és… »

Az ENSZ-en kívüli fontosabb nemzetközi gazdasági intézmények: a BIS szerepe és feladatai

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a BIS BIS – Bank for International Settlement, Nemzetközi Fizetések Bankja: 1930-ban alapították, a Központi Bankok együttműködését hívatott elősegíteni és ezen keresztül a nemzetközi pénzügyi válságokat… »

Az ENSZ-en kívüli fontosabb nemzetközi gazdasági intézmények

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a WTO WTO – World Trade Organization – Világkereskedelmi Szervezet – az első és egyelőre egyetlen nemzetek feletti, supranationális szervezet A szervezet története: A világháború után,… »

Az ENSZ pénzügyi szervezetei (a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és Világbank)

Az ENSZ pénzügyi szervezetei Világbank (World Bank) és IMF (International Monetary Fund) – mind a két szervezetet komoly kritikák érik, látványos utcai tüntetésekkel, stb. a fejlődő országokban és az alternatív… »

Az ENSZ-család szervezetei

Az ENSZ-család egyéb szervezetei Technikai együttműködést szolgáló szervezetek: International Civil Aviation Organization 1944 – Nemzetközi Polgári Repülés Szervezete a biztonságos repülés feltételeit és fenntartását hívatott megteremteni International Maritime Organization –… »

Az ENSZ-család szerepe

Az ENSZ-család szerepe Általános elemzés: Az ENSZ szervezetek nagyon különböző érdekeket képviselnek, illetve próbálnak összehangolni: egy világszervezet „demokratikus” kell hogy legyen – különben, akiket kizárnak a döntés hozatalból, azok nem… »

A Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) lényege

Millenniumi Fejlesztési Célok 2000-ben az ENSZ által szervezet világkonferencián – az egyházak nagyon aktív részvételével – az országok kormányai egyöntetűen elfogadták a fejlesztési programot. 2015-re: az éhínség felszámolása az extrém… »

Az ENSZ felépítése

Közgyűlés – tanácskozó testület, egy ország, egy szavazat, ajánlásokat tesz azokban a kérdésekben melyeket megvitatott – béke, tanulmányok a szociális vagy jogi együttműködés feltételeiről A főtitkárt a közgyűlés választja Évente… »

Az ENSZ rövid története és céljai

Az ENSZ rövid története Nemzetközi együttműködés szükségessége már az 1800-as évek végétől – elsősorban technikai kérdésekben: folyami szabályzás – Rajna, Duna, távközlési együttműködés: telex, rádió, posta, tengeri és vasúti (nyomtáv… »

A II. világháború után kialakult politikai kapcsolatok intézményi keretei

A nemzetközi politikai kapcsolatok intézményi keretei A második világháború óta a multilaterális (több ország együtt próbál megállapodni az alapepvekben) keretek a legjellemzőbbek az államok közötti kapcsolatokra – (bilaterális, unilaterális –… »

A globalizáció időszaka, ennek következményei (1982-től)

A globalizáció elméleti háttere A keynesi keresleti iskolát a neoliberális kínálati iskola váltja fel. Ez közvetlen utódja a háború előtti neoklasszikus iskolának. E szerint a kínálatot, a vállalatok profitját, jövedelmezőségét… »

Az 1974/75-1982 közötti átmeneti korszak legfontosabb változásai

Az átment: 1974/75 – 1982 A keynesi gazdaság politika dinamizmusa, a belső piacok erőteljes fejlődése az 1970-es évek elejére kifullad. 1971-ben a $ aranyra váltásának megszüntetésével az USA felmondja a… »

A jóléti állam kialakulása a II. világháború után (1945-1974)

A háború utáni jóléti állam: 1945-1974/75 Nemzetközi kapcsolatok: a multilaterális kapcsolatok válnak meghatározóvá – egyszerre több ország közös szervezeteket és együttműködési megállapodásokat hoz létre – ENSZ család, és ezen belül… »

Keynes nézetei, a keynesi gazdaságpolitika lényege

Elméleti háttér: Keynes Keynes szerint: a gazdasági válságok és így a háborúk oka a NEM elégséges „fizetőképes kereslet”, amely nem tudja felszívni a termelékenység növekedés eredményét. Ellentétben a néo-klasszikus iskola… »

A második világháború gazdasági összefüggései és következményei

A második világháború Hosszabb és kiterjedtebb volt mint az első világháború: – 6 évig tartott, Svédo., Svájc, Töröko., Spanyolo., Portugália és néhány latin-amerikai ország nem viselt hadat. Közel 100m besorolt… »

Az első világháború gazdasági következményei, a két világháború közötti időszak jellemzői, legfontosabb eseményei

Az első világháború: a német-olasz-osztrák szövetség változtatást szeretne elérni a világ felosztásában az angol-francia-orosz „entente”a status quo híve, hiszen gyarmatbirodalmaik jelentősebbek az utolsó olyan háború, mely „népszerű” – természetese csak… »

Az első világháború kitörését megelőző világgazdasági helyzet

Az első világháború előtti helyzet: a kontinens nyugati felén a határok nagyjából kialakultak – kivéve Elzász, Nizza, Írország stabil a pénzügyi rendszer, az arany-deviza rendszer a papírpénz szabadon átváltható aranyra… »

Sumer irodalom

Sumer területe a két folyó között fekszik el, kisebb városállamok vannak itt, mint Nihru (északra tőle akkád, délre sumer nyelvek, népek). Izoláló, szigetnyelv a sumer, nincs rokona, a negyedik évezred… »

A liberalizmus és a szabadkereskedelem időszaka; népességszám, migráció és tőkeexport – fő jellemzők a XIX század elejétől az I. világháborúig

A szabad kereskedelem rövid időszaka: Anglia 1840/50-es években eltörli a Corn Laws-t, a Navigation Act-ot és egyoldalúan eltörli az ipari termékek import vámját. (az angol mezgaz egyértelműen alárendelődik az iparnak)… »

Óegyiptomi irodalom

1822-ben fejtették meg a hieroglif írásrendszert. 50-80 évig lefoglalta a tudományt az új szövegek gyűjtése, kiadása, mely főleg a berlini tanszéken folyt (19. század közepe). Szótárt készítettek, lefektették a nyelvtani… »

A gyarmatosítás és következményei a világgazdaság struktúrája szempontjából

Az utolérők Az utolérő országok, a neo-merkantilizmus Németország, USA, Japán, és kevésbé sikeresen Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia XIX század, elektromos és kémiai ipar stb Az állam központi szerepet játszik: a belső… »

A liberalizmus elmélete, ezen belül kereskedelemi elméletek – az abszolút és a komparatív előnyök és hátrányok

Klasszikus angol elméleti iskola Adam Smith – 1723-1790 „A nemzetek gazdagsága” – többes szám, a nemzet már kialakult belső egységes piac, a „láthatatlan kéz” rendezi a világ dolgait, az állam… »