A nem kormányközi kapcsolatok jellemzői, szerepe a nemzetközi kapcsolatokban

Nem kormányközi kapcsolatok

Sok nemzetközi szervezet van, melyekben az országokat nem a kormányaik vagy nem közvetlenül és kizárólak a kormányok képviseleik.
Alapvetően két fő területen tevékenykednek: az érdekképviselet vagy a humanitárius értékek védelmében.
Az érdekvédelmi képviseletek szakmai csoportok vagy társadalmi kategóriák közös fellépését szervezik. Anyagilag ezek a szervezetek teljesen különböző helyzetben vannak: a gazdagabb rétegek – mint a vállalat vezetők, tulajdonosok, orvosok, ügyvédek stb érdekvédelmi szervezetinek nincs anyagi problémájuk.
Ezek sokszor felelősek pl. a tagok szakmai viselkedésének előírásáért, az etikai normák kidolgozásáért és betatrtatásáért – közjegyzők, fogtechnikusok, hentesek stb. – ebben parnerei az államnak, a közérdeket is szemelőtt tartva járnak el.
Azok a szervezetek, amelyek az elnyomottabb rétegek érdekképviseletében lépnek fel, sokszor anyagi és így létezési gondokkal küzdenek. Kisebbségek – vallási, „nemzetiségi”, női, munkás, alkalmazott – érdekek képviselete általában „harcosabb” formában jelenik meg.
Ezek a szervezetek csak akkor tudnak tartósan fennmaradni, ha sok tagot toboroznak és a tagok hajlandók anyagilag is támogatni a szervezeteket.
Az érdekvédelem egyi kiforott és mára már intézmenyesült formája a szakszervezet – gyáriparosok és munkás szakszervezetek egyaránt elfogadottá váltak – ez a folyamat az első viágháború környékén zajlott le, amikor a munkás szakszervezetek is támogatták a kormányokat a háború kirobbantásásban.
A folyamat a második világháború után felgyorsult és ma már a szakszervezetek kötelező szociális partnerei a kormányoknak. Az Érdekeegyeztető Tanács, a Munka Törvénykönyve, a TB működtetése a legtöbb európai országban (és az ILO nemzetközi szinten) intézményesíteti a szakszervezetek együttműködési feladatait.
A humanitárius feladatokra szervezet hazai és nemzetközi szervezetek szintén nagyon régi múltra nyúlnak vissza. Régebben a betegellátás, oktatás, szegények támogatása, egyházi faladat volt.
Az emberek legbelsőbb igényei közé tartozik a segítés, ezért az egyházak mellett mindig is megjelentek a mai néven civil szervezeteknek nevezett formációk.
A rabszolgaság elleni harcban – az 1700/1800 évek fordulóján – pl. a polgárok hajókat indítottak, hogy elfogják a rabszolgakerekedők hajóit és kiszabadítsák a rabszolgákat.
A humanitárius célokért fellépő szervezetek tehát szintén régi keletűek és azok az értékek amelyekért fellépnek, sok már beépült a mai életünkbe is.
ICC – International Chamber of Commerce, (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) párizsi központtal 1919 óta – „köztestületi” státusszal működik. Elsődleges célja a kereskedelem fejlesztése és a piaci viselkedési normák betartatása volt.
Területi elv alapján a nagyobb kereskedelmi városokban alakultak meg az ipari és kereskedelmi kamarák – az üzletemberek érdekvédelmi szerveiként. A kamarák bizonyos értelemben a céhek utódszervei. A kamarák a vállalkozók önkormányzati szervei.
A kamarák szabályozói és vitás ügyekben döntési feladatokat is ellátnak. A kormányzat kiemelt partnerei.
Nálunk az 1999. évi CXXI. törvény, „a
gazdasági kamarákról” szabályozza a
kamarák működését.
A kormánynak szüksége van arra, hogy a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részét a gazdálkodó szervezetek – a kamarai tagok – átvállalják. A kamarai
feladatokat köztestületi formában,
önigazgatás útján látják el.
A belépés területi alapon (a vállalatok székhelyéhez közeli városokban), míg a szervezeti hova tartozás általános és ágazati (agrár kamara, pékek ipartestület) specializációk szerint történik.
Az angol mintára működő kamarákban a tagság önkéntes a német modellben kötelező. Nálunk eredetileg kötelező volt a kamarai tagság és tagdíj fizetés, de a „kényszervállalkozók” magas aránya miatt ez tarthatatlanná vált és jelenleg önkéntes alapon működnek, közvetlen állami támogatással.
Az ICC feladata a nemzetközi kereskedelmi és fizetési szokványok kidolgozása és publikálása.
Ennek alapján a Kamarák működtetik a választott bíróságokat (arbitrage) ezek kereskedelmi bíróságok, a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben a partnerek vállalják, hogy elfogadják a döntésüket – amit aztán a Kamarák felügyelnek. (gyorsított döntési eljárást tesz lehetővé, nem kell ismerni a partner ország kereskedelmi joggyakorlatát)
A kamarák az ICC nemzetközi hálózatán keresztül a világ szinte minden országában nyilvántartásokat vezetnek a vállalkozásokról, okmányhitelesítést végeznek, szakmai, jogi, adó, TB, vámügyi tanácsadást és oktatást végeznek.
Összességében a vállalkozók nevében és érdekében fellépnek a kormány tanácsadóiként. Jelenleg az internet nyújtotta hitelesítési és nemzetközi gazdi információ áramlási feladatok kidolgozásában a legaktívabbak.
A Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Szervezetek Szövetsége, International Federation of Red Cross and Red Crescent IFRC –
1863-ban a svájci Henry Dunant alapította a solferinói csata után 5 évvel. A csata sebesültjei segítség hiányában, a harcmezőn haldokoltak. A részlehajlás nélküli segítség a szervezet célja.
Dunant kapja – hosszú nélkülözésben töltött évek után – 1091-ben az első Nobel-békedíjat.
Magánemberek szervezése alapján 16 nemzet (kormány) részvételével alakul meg a szervezet, sok vita után.
A nemzeti egyesületek is rögtön megalakulnak. Tehát rögtön „nemzetközi” és „nemzeti”, civil és kormány szervezet is.
A Magyar Országos Segélyező Nőegylet, és a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete 1881. május 16-án jött létre és csatlakozott a nemzetközi mozgalomhoz.
Az eredeti elképzelésnek megfelelően kialakult a semlegesség elve. Semlegesnek kell tekinteni a mentőkocsikat, az orvosokat és asszisztenseiket, valamint a sebesülteknek segítséget nyújtó helybéli lakosságot.
Jelenleg a nemzetközi szervezetnek 179 tagja van, 80 országban aktív, 12 000 alkalmazottal dolgozik. Ezek nemzeti keretek között működő civil szervezetek kormány támogatással.
A Genfi Egyezmény, melyet az alapítással egy időben fogadnak el, szavatolja a segítségnyújtók semlegességét. A nemzetközi humanitárius jog első lépcsőfokát jelenti.
Jelenleg már négy Genfi Egyezmény és két Kiegészítő Jegyzőkönyv alkotja a Nemzetközi Humanitárius Jogot, mely biztosítja a sebesült katonák, a polgári lakosság és a segítséget nyújtók védelmét háborús helyzetekben.
A Magyar Vöröskereszt – az 1993 XL. törvény alapján működik.Alaptevékenysége körében – a következő feladatokat látja el:
a) háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;
b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;
c) eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
e) egészségneveléssel, házi gondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;
f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
g) a rászorultak részére igény szerint – az alapszabályban meghatározott módokon – szociális segítséget nyújt.
A Vöröskeresztet feladatai ellátása során hatósági jogkör nem illeti meg, költségvetési támogatásban részesül.
A Nemzetközi Vöröskereszt ma már kiszélesítette feladatkörét és az ENSZ szervezetekhez hasonlóan a szegénység, vízhiány, egészségügyi ellátás, oktatás, bebörtönzöttek jogai stb. témákban is tevékenykedik.
Különleges státuszát részben a humanitárius gondolatok elfogadottságának részben Svájc állandó és aktív segítségének köszönheti. Vitathatatlanul hozzájárul az civilizáltabb életkörülmények és követelmények elfogadtatásához.
Davosi Világgazdasági Fórum – WEF World Economic Forum – éves csúcstalálkozóján gazdasági és politikai vezetők, felelősségteljes polgárok és a világ legkreatívabb szakemberei gyűlnek össze, hogy meghatározzák a világ fejlődésének főbb irányait.
1971-ben egy svájci egyetemi professzor alapította, 1979-től rendszeresen készít elemzéseket a világ régióinak versenyképességéről, a technológiai fejlődés, a klímaváltozás kilátásairól.
Ez egy üzleti fórum, amelyet 1 000 nagyvállalat szervez és patronál. A nemzetközi gazdasági és politikai elit találkozója minden januárban.
A 2005-ös találkozón 1 300 vállalati vezető, 250 politikus, 50 civil szervezet és 200 egyetemi oktató vett részt.
A WEF ellenes tiltakozó mozgalmak a Fórum nem demokratikus szervezetének és elemzéseinek szólnak. Az „elit” kiválasztása (főleg a gazdi elitté) nem népi választás eredménye.
A WEF elemzések pedig természetszerűen tükrözik a résztvevők (a nagyvállalati vezetők és meghívottjaik) neoliberális álláspontjátNem kormányközi kapcsolatok.
A davosi gazdi fórum ellenszervezete a Porto Alegre-ben (Brazília), 2001-ben szervezett World Social Forum WSF, Társadalmi Fórum, Szociális Fórum. Az alternatív szervezetek „Fóruma”, ahol ismertetik, megbeszélik és összehangolják a társadalmi mozgalmak elemzéseit és fellépéseit.
A davosihoz hasonlóan próbálják januárban tartani a fórumot. Eddig a 2004-es Indiában tartott fórum kivételével az összes világ fórumot Porto Alegrében tartották, a helyi önkormányzat pénzügyi segítségével. A 2006-os fórumot több színhelyen tartják majd.
A világ fórumokon kívül regionális szervezésben, európai, (Firenze, Párizs, London) ázsiai, bostoni fórumokat is tartottak.
A WSF-en az UNESCO braziliai képviselője nyiltan kritizálta a „Washingtoni Konszenzust”, miszerint emiatt drámaian megnőtt a szegénység az egész világon.
A Világfórum Chartája 14 pontban összefoglalja a szervezet alapelveit, melynek lényege, a „Lehet más a világ” jelszóban összegződik: a neoliberális uralkodó nézetekkel és gyakorlattal szemben alternatív elvek és gyakorlat kialakítása lehetséges és szükséges.
A WSF egy a világ összes országának részvételével az emberiség közös jövőjéről, demokratikus folyamatban kíván új lehetőségeket kialakítani.
A fórum eredete már azt jelzi, hogy a „harmadik világ” országai is meghatározó szereplőivé váltak a világfejlődés folyamatának.
Via Campesina – 1993-ban alakult Mexikóban, székhelye jelenleg Indonésiában van. A világ kis-és középparasztságának, mezgaz munkásainak, vidéki női és az őslakosság mozgalmainak nemzetközi szervezete.
A vezető szerepet itt is a harmadik világból jövő szervezetek adják.
Alapelve a „mezgaz szuverenitás” elfogadtatása: minden országnak fenn kell tartania a mezgazi önellátást és ezt a kis-és közép birtokokon termelt, a mezgaz hagyományos, környezet kímélő technikáival és minőségi termékekkel kell elérni.
A szervezet kritikájának egyik fő irányvonala a fejlett országok mezgaz támogatása, amely ellehetetleníti a harmadik világban termelt termékek eladását, lenyomja a világpiaci árakat a termelési ár alá.
Másik kritikus téma a gén-és hormon kezelt technikák, a vetőmagok tulajdonjogának kisajátítása stb. Néhány a piacot uraló TNC – Monsanto, Nestlé, – kereskedelmi gyakorlatának ismertetése és az ellenük kialakított fellépés harmonizálása is a fő célok között szerepel.
A szervezet egyik fontos érve a demográfiai robbanás, mely súlyos következményekkel jár, ha a vidék elnéptelenedése a fejlett országok mintájára alakul. A kínai és indai paraszti lakosság milliárdos nagyságrendű. Egy felpörgetett urbanizációs folyamat nem elviselhető humanitárius szempontból sem.
Az IMF gyakorlata, mely a mezgazban is az exportra termelt monokultúrák és óriás birtokok (latifundiumok) gyakorlatát kényszeríti ki, szintén erősen kritizált a Via Campesina szervezeteiben.
Amnesty International: az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában meghatározott elveket hívatott a gyakorlatba is átültetni – a hangsúlyt az egyén jogaira téve.
A szervezetet eredetileg angol befolyásra hozták létre 1961-ben. Tiltakoztak – aláírás gyűjtéssel – az ellen, hogy politikai, vallási nézetek hangoztatása miatt, embereket bebörtönözzenek. A kampány sikere lehetővé tette, hogy egyszerre több országban is megalakuljanak az AI alapszervezetei.
A szervezet elve a függetlenség – politikai és anyagi értelemben is. Sem kormányok sem politikai pártok adományait nem fogadja el.
Munkája során a nemzeti szervezetek a saját országon kívül más országban elkövetett embertelenségek ellen és az áldozatok védelmében is fellépnek. Így is biztosítva az AI politikai függetlenségét.
Az AI demokratikus alapon, öntevékenyen szerveződik – újabb és újabb AI csoportokat lehet alakítani.
Az AI 1977-ben megkapta a Nobel Békedíjat. Elismertsége eredményeként ország elemzései, amelyek a visszaéléseket tárják fel, mára általánosan elismertek és hivatkozási alapul szolgálnak más alternatív szervezeteknek is.
Az AI nemzetközi kampányának része a jelenlegi magyar kampány, mely a nők elleni erőszak témáját dolgozza fel.
A kampány kitér a sajtóban megjelenő cikkek torzításaira, a téma rendőrségi kezelésének és a jogi szabályozás elmaradottságára és javaslatokat dolgoznak ki egy modernebb társadalmi fellépés alátámasztására.

Green Peace

A Greenpeace 40 országban, 3 m tagot tömörítő civil szervezet.
Nem fogad el adományokat kormányoktól és vállalatoktól – a függetlenségére nagyon vigyáz.
Célja elsősorban a környezetvédelem és kiemelten az alábbiak:
az óceánok és őserdők védelme,
a megújuló energiaforrások elterjesztése, a nukleáris és levegőszennyező energiák felhasználásának csökkentése,
a toxikus kemikáliák kitiltása és a genetikailag módosított szervezetek elterjedése elleni fellépés.
A Greenpeace kampányok mindig látványosak és erőszak mentesek. Hasonlóan az AI-hoz szeretnek külföldieket használni a kampányok során – így is nehezítve a kormányok erőszakos ellenlépéseit.
A Greenpeace 1971-ben amerikai tiltakozó akcióként indult az alaszkai kísérleti atomrobbantások ellen. Már 1972-ben kiszélesedett a francia atomkisérletek ellen, majd 1975-ben a bálnák védelmében léptek fel.
Öt magyarországi zöld szervezet létezik, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége,a WWFMagyarország.
Összességében egyre aktívabbak és beviszik az általuk képviselt értékeket a köztudatba.

A nem kormány szervezetek NGO-k Non- Governmental Organizations szerepe növekszik, többek között a világ közvéleményének hatására.

Az ENSZ szervezetek szabályos kapcsolatot építettek ki sokkal a jelentősebbek közül. A kormányok is figyelembe veszik a véleményüket, hiszen főleg a fiatalok nyitottak és keresik a fellépési lehetőségeket egy olyan világban, ahol beszűkülni látszik a mozgástér.