25. § A 24. § (a kórós elmeállapot) rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.

Ittasság büntetőjogi megítélése:

24.§. rendelkezései nem alkalmazhatók azzal szemben, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas, vagy bódult állapotban követi el. Az ittasság és a bűnelkövetés között szoros a korreláció: meglehetősen gyakori, hogy ittas állapotban történik bizonyos bűncselekmények elkövetése. Sokszor úgy hivatkoznak az ittasságra, mintha mentesítene a büntetőjogi felelőssége alól. De ez nem igaz, a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni. Hagyományosan a magyar büntetőjogban is voltak eltérő megoldások. Pl. a Csemegi-kódex hatálya alatt volt, aki mentesült az ittasság miatt a büntetés alól.

Önhibából eredő ittas, vagy bódult állapot:

Különböző típusai között kell különbséget tennünk. Kiemelést érdemel a III. sz. BED (büntetőelvi döntés). Gyakorlatilag a Legfelsőbb Bíróság olyan döntése, ami a bíróságokra nézve kötelezőek. Ez egy elvi döntés. Másrészt az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézet közzétett egy 15. sz. módszertani levelet, amely az ittasság igazságügyi pszichiátriai orvosszakértői véleményezéséről szól. Gyakorlatilag ezek azok a források, amik egy kicsit mélyebben tartalmazzák. Azt kell eldönteni, hogy az ittasságnak adott esetben milyen formájával találkozunk:

• közönséges; típusos; szokványos részegségnek is szokták nevezni: ez nem orvosszakértÅ‘i kérdés. Ebben az esetben az elkövetÅ‘ büntethetÅ‘ lesz.
• Ún. patológiás részegség, patológiás ittasság: ez már kóros elmeállapotként értelmezhetÅ‘ és ennek következtében egészen más a büntetÅ‘jogi megítélése is. Két típuság különítjük el:
  • a.) kifejlett formája: 24.§. (1) bekezdés nem büntethetÅ‘
  • b.) abortív patológiás részegség: csökevényes patológiás részegség: ebben az esetben jellemzÅ‘en a Btk. 24.§. (2) bekezdése kerül alkalmazásra (korlátozott beszámítási képesség).

Patológiás részegség alapja a kvalitatív intolerancia, vagyis az alkoholtűrő képesség rendellenesen alacsony foka. Viszonylag csekély alkohol hatására a tudatnak egy mély elborulása jön létre. Ez lehet születési adottság, baleset, sérülés, sokkhatás következtében. Nem kizárt, hogy ismételten is előálljon, de ilyenre eredményesen nagy valószínűséggel csak egyszer lehet hivatkozni.

Az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó tünetek létrejötte:

Patológiás részegség szemben a közönséges részegséggel: típusosnál van egy alkoholfogyasztás, hangulatemelkedés, kiesik a gátlás, utána jön a középső stádium, amikor felületes értékalkotás, csillogó szem a jellemző tünet, harmadik fázis, amikor mélyül az intoxikáció és eljut ahhoz a fázishoz, amikor jöhet alvás, részleges emlékezetkiesés. A közönséges részegség is előidézhet kómát, vagy halált.

Ezzel szemben más a patológiás részegség:

A típusosnál rejtett személyiségvonások kerülnek a felszínre, addig ezzel szemben a patológiásnál abszolút énidegen magatartást tanúsít az illető, indokolatlan, aránytalan dühkitürések, terminális alvás, nagyon rövid időszakosan következik be ájulásos alvás, amnesia is elő szokott fordulni, tulképp az egész folyamata és sorrendje más, mint a típusos.

A tüneteket nem mindegyike alakul ki, de azért mégiscsak a kóros jegyek megvannak ennél a típusnál is.

Milyen bűnösségi cselekményért fogjuk tudni felelősségre vonni az illetőt?

III. sz. BED ad egyértelmű választ: az ilyen esetekben (önhibából eredő ittas vagy bódult állapot, ami tudatzavart idézett elő nála, de ez nem írható a javára), akkor az objektív tényállási elemeket megvizsgáljuk és abból következtetünk, hogy az ilyen típusú cselekményt szándékosan vagy gondatlanul szokták-e elkövetni, ha teljes az alanyi oldal.