A bűnösség fogalma és elemei, a bűnösségi elméletek
Elméleti bűnösség fogalom bizonyos elemeivel egymásnak megfeleltethetőek.
Bűnösség: bűncselekmény fogalmi elem és a büntetőjog alapelveinek körében a bűnösségen alapuló felelősség az egyik speciális alapelv.
A bűnösség fogalma
Nem ugyanazt jelenti az anyagi büntetőjogban és a büntető eljárásjogban.
Anyagi jogi bűnösség fogalom:
Többféle fogalmi koncepció:
- pszichológiai bűnösség fogalom: idÅ‘ben elsÅ‘ként alakult ki. ElsÅ‘sorban, mint pszichés viszonyt fogja fel a bűnösséget. Kezdeti megközelÃtései szerint a szándékosság és a gondatlanság gyűjtÅ‘fogalmának tekinti. A bűnösség nem más, mint az elkövetÅ‘ és a cselekménye közötti pszichés viszony. KésÅ‘bbiekben kiegészül: … jogellenesség.
- tisztán normatÃv bűnösség fogalom: igyekszik kirekeszteni a bűnösség fogalmából a pszichés kapcsolatot. Ennél az irányzatnál a bűnösség a tett fölötti normatÃv értékÃtéletté válik. KülönbözÅ‘ képviselÅ‘i a bűnösség többféle elemét különÃtik el:
- ún. pszichológiai normatÃv, másképp nevezve komplex bűnösség fogalom: magyar büntetÅ‘jogban leginkább elfogadott. A bűnösség az elkövetÅ‘ és társadalomra veszélyes jogellenes cselekménye közötti felróható pszichés viszony. Szerepel benne a jogellenesség tudata, normatÃv elemként jelenik meg a felróhatóság.
- materiális bűnösség fogalom: a bűnösség tulképp nem más, mint az elkövetőnek az antiszociális érzületében ragadható meg, aminek kifejezésre kell jutnia egy antiszociális eredményben.
Az eljárásjogban azt fogja jelenteni, hogy a bÃróság megállapÃtja, hogy az elkövetÅ‘ a terhére rótt bűncselekményt elkövette és nincs akadálya a büntetÅ‘jogi felelÅ‘sségre vonásnak és jogkövetkezményt alkalmaz az elkövetÅ‘vel szemben.
A bűnösség jelenlegi felfogás szerinti elemei:
- a) Életkor
- b) BeszámÃtási képesség
- c) Szándékosság és gondatlanság
- d) Elvárhatóság
1.) megfelelÅ‘ életkor: magyar büntetÅ‘jogban 14. betöltött életév. Ennek hiányában bűnösség megállapÃtására nem kerülhet sor. 14. születésnapját követÅ‘ naptól állapÃtható meg bűnösség az elkövetÅ‘ terhére. Ez egy megdönthetetlen vélelem, nem vizsgáljuk, hogy rendelkezik-e beszámÃtási képességgel az életkor önmagában kizárja a felelÅ‘sségrevonást. (Csemegi-kódex idején vegyes jellegű szabályozás volt.)
2.) beszámÃtási képesség: legalább két képességet feltételez: ahhoz, hogy valaki megfelelÅ‘ beszámÃtási képességgel rendelkezzen szükséges az agyvelÅ‘ megfelelÅ‘ térfogata
- felismerési képesség: képes legyen az elkövető arra, hogy cselekményének társadalomra veszélyességét felismerje.
- akarati képesség: képes legyen megfelelÅ‘ értékÃtéletben részesÃteni és akaratának megfelelÅ‘ magatartást tanúsÃtani a felismert következmények alapján.
(Btk. 24.§-a meghatározza a kóros elmeállapot fogalmát, amely bűnösséget kizáró ok. )
3.) szándékosság vagy gondatlanság: szubjektÃv tényállási elem. FÅ‘szabályként szükséges a szándékosságnak vagy a gondatlanságnak a tényleges fennállása.
4.) elvárhatóság: bűnösség önálló fogalmi elemeként kezelik. Szükséges az is, hogy a normakövetÅ‘ magatartás az elkövetÅ‘tÅ‘l elvárható legyen. Bizonyos esetekben úgy tekinti a törvény, hogy a normakövetÅ‘ magatartás nem várható el az elkövetÅ‘tÅ‘l. Pl. feljelentés elmulasztása állam elleni bűncselekményeknél, azonban úgy szól a tv. hogy az elkövetÅ‘ hozzátartozója nem büntethetÅ‘. A bÃrói gyakorlat szerint hiányzik az elvárhatóság, amikor csempészet, vámorgazdaság esetén nem tesznek eleget az adóbevallási kötelezettségnek. Adócsalásért nem lehet felelÅ‘sségre vonni. Ilyenkor is az elvárhatóság hiánya az, ami a bűnösséget kizárja.
Akkor állapÃtható meg az elkövetÅ‘ anyagi jogi bűncselekménye, ha ezek a feltételek fennállnak.