A bűnösség fogalma és elemei, a bűnösségi elméletek

Elméleti bűnösség fogalom bizonyos elemeivel egymásnak megfeleltethetőek.
Bűnösség: bűncselekmény fogalmi elem és a büntetőjog alapelveinek körében a bűnösségen alapuló felelősség az egyik speciális alapelv.

A bűnösség fogalma

Nem ugyanazt jelenti az anyagi büntetőjogban és a büntető eljárásjogban.

Anyagi jogi bűnösség fogalom:

Többféle fogalmi koncepció:

  1. pszichológiai bűnösség fogalom: időben elsőként alakult ki. Elsősorban, mint pszichés viszonyt fogja fel a bűnösséget. Kezdeti megközelítései szerint a szándékosság és a gondatlanság gyűjtőfogalmának tekinti. A bűnösség nem más, mint az elkövető és a cselekménye közötti pszichés viszony. Későbbiekben kiegészül: … jogellenesség.
  2. tisztán normatív bűnösség fogalom: igyekszik kirekeszteni a bűnösség fogalmából a pszichés kapcsolatot. Ennél az irányzatnál a bűnösség a tett fölötti normatív értékítéletté válik. Különböző képviselői a bűnösség többféle elemét különítik el:
  3. ún. pszichológiai normatív, másképp nevezve komplex bűnösség fogalom: magyar büntetőjogban leginkább elfogadott. A bűnösség az elkövető és társadalomra veszélyes jogellenes cselekménye közötti felróható pszichés viszony. Szerepel benne a jogellenesség tudata, normatív elemként jelenik meg a felróhatóság.
  4. materiális bűnösség fogalom: a bűnösség tulképp nem más, mint az elkövetőnek az antiszociális érzületében ragadható meg, aminek kifejezésre kell jutnia egy antiszociális eredményben.

Az eljárásjogban azt fogja jelenteni, hogy a bíróság megállapítja, hogy az elkövető a terhére rótt bűncselekményt elkövette és nincs akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak és jogkövetkezményt alkalmaz az elkövetővel szemben.

A bűnösség jelenlegi felfogás szerinti elemei:

  • a) Életkor
  • b) Beszámítási képesség
  • c) Szándékosság és gondatlanság
  • d) Elvárhatóság

1.) megfelelő életkor: magyar büntetőjogban 14. betöltött életév. Ennek hiányában bűnösség megállapítására nem kerülhet sor. 14. születésnapját követő naptól állapítható meg bűnösség az elkövető terhére. Ez egy megdönthetetlen vélelem, nem vizsgáljuk, hogy rendelkezik-e beszámítási képességgel az életkor önmagában kizárja a felelősségrevonást. (Csemegi-kódex idején vegyes jellegű szabályozás volt.)

2.) beszámítási képesség: legalább két képességet feltételez: ahhoz, hogy valaki megfelelő beszámítási képességgel rendelkezzen szükséges az agyvelő megfelelő térfogata

  • felismerési képesség: képes legyen az elkövetÅ‘ arra, hogy cselekményének társadalomra veszélyességét felismerje.
  • akarati képesség: képes legyen megfelelÅ‘ értékítéletben részesíteni és akaratának megfelelÅ‘ magatartást tanúsítani a felismert következmények alapján.

(Btk. 24.§-a meghatározza a kóros elmeállapot fogalmát, amely bűnösséget kizáró ok. )

3.) szándékosság vagy gondatlanság: szubjektív tényállási elem. Főszabályként szükséges a szándékosságnak vagy a gondatlanságnak a tényleges fennállása.

4.) elvárhatóság: bűnösség önálló fogalmi elemeként kezelik. Szükséges az is, hogy a normakövető magatartás az elkövetőtől elvárható legyen. Bizonyos esetekben úgy tekinti a törvény, hogy a normakövető magatartás nem várható el az elkövetőtől. Pl. feljelentés elmulasztása állam elleni bűncselekményeknél, azonban úgy szól a tv. hogy az elkövető hozzátartozója nem büntethető. A bírói gyakorlat szerint hiányzik az elvárhatóság, amikor csempészet, vámorgazdaság esetén nem tesznek eleget az adóbevallási kötelezettségnek. Adócsalásért nem lehet felelősségre vonni. Ilyenkor is az elvárhatóság hiánya az, ami a bűnösséget kizárja.

Akkor állapítható meg az elkövető anyagi jogi bűncselekménye, ha ezek a feltételek fennállnak.