A másodlagos büntethetőséget megszüntető okok:

• a.) az elkövető halála
• b.) elévülés
• c.) kegyelem
• d.) hatályos rendszerben még a tvben meghatározott egyéb okok. (hatályos rendszer itt lezárul)
• e.) új büntethetőséget megszüntető ok (2007. január 1-jén lép hatályba): a tevékeny megbánás jogintézménye.

-Elkövető halála megszünteti a büntethetőségét. Nem minden büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazását zárja ki. Ilyen az elkobzás és most már a vagyonelkobzás alkalmazására sem kizárt. Pl. adott esetben, ha olyan közveszélyes eszközről van szó, amely elkobzás alá eshet, nyilván elkobozzák.

-Kegyelem: Két típusa, attól függően, hogy mikor került sor a gyakorlására: eljárási kegyelem és végrehajtási kegyelem. Megszüntethető ok az eljárási kegyelem. Ha jogerős elbírálás után kerül sor, akkor végrehajtási. Eljárási kegyelem két típusa: egyéni kegyelem; közkegyelem vagy amnesztia. Egyéni gyakorlója a köztársasági elnök, szükséges a legfőbb ügyész előterjesztése. A közkegyelem gyakorlója az Ogy, tv-ben kell kihirdetni.

-Elévülés: lényege az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatása. Nem minden bűncselekmény büntethetősége évül el. Vannak amiknél úgy tekintjük, hogy nem indokolt az elévülés. Az elévülést indokolják: a méltányosság szempontja, vagyis az elkövetőt nem indokolt egy kisebb súlyú cselekmény miatt az élete végéig abban a tudatban tartani, hogy felelősségre fogják vonni.

Elévülési idő fő szabályként: a büntetési tétel felső határa, de minimum 3 év. Pl. ha 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés, akkor 8 év az elévülési idő. Halmazati büntetésnél a felével megemelkedik, bűnszervezet esetén kétszerese: a különös részi elkövetési büntetés felső határa lényeges.

Vannak olyan bűncselekmények, amelyek büntetése pénzbüntetés és ez ekkor is 3 év.

Életfogytig tartó szabadságvesztés: nem értelmezhető a büntetési tétel felső határa, itt konkrétan meg kell mondani. Jogalkotó 20 évben határozta meg.

Olyan bűncselekmény nincsen, ahol kizárólag az életfogytig tartó szabadságvesztés lenne kilátásba helyezve. Ilyenkor nem a 15 év az elévülési idő, hanem 20 év.

Elévülési idő kezdő időpontja:

• 1.) befejezett bűncselekmény esetén: mikor a teljes törvényi tényállást megvalósították. Itt nemcsak az elkövetési magatartás a lényeges, hanem az eredményt is figyelembe kell venni.
• 2.) előkészületnél és kísérletnél egyértelmű
• 3.) tiszta mulasztásos bűncselekményeknél: ahol önmagában a mulasztás ténye az, ami a bűncselekményt megvalósítja, nincs eredmény. Amikor még a tv-ben írt kötelezettségek nélkül eleget lehetne tenni.
• 4.) speciális eset: állapotbűncselekmények. Nem a befejezettségtől, hanem az ún. bevégzettségtől kezdődik. A bűncselekmények egy rész tartós bűncselekmény, vagyis a befejezettségi stádium időben elhúzódhat. / lőfegyverrel való visszaélésnek az elkövetési magatartása a lőfegyver tartása. Befejezetté válik akkor, amikor jogellenesen megszerzi a fegyvert és bevégzetté válik, amikor kikerül a birtokából.

Vannak bizonyos bűncselekmények, amelyek nem évülnek el, ezek kiemelkedő tárgyú, súlyú bűncselekmények: háborús bűntettek, emberiség elleni bűntettek, és az emberölés minősített esete. Félbeszakadásra okot adó körülménytől újra kezdődik.

Mikor kerül sor a félbeszakadásra? EGY OK: a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az adott bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben tett érdemi eljárási cselekménye. Ha több elkövető van a tettestárs elleni cselekmény nem fogja félbeszakítani. Érdemi eljárási cselekmény legyen, az aktatologatás nem fogja megszakítani, hanem az érdemi eljárási cselekmények. Pl. egy körözésnek, elfogató parancsnak a kibocsátása, tárgyalás tartása, ilyen esetekben újrakezdődik az elévülési idő.

Az elévülés nyugvásának 4 esete:

• 1.) nyugszik az elévülés, ha az elkövetőt próbára bocsátják, akkor a próbaidő alatt nyugszik
• 2.) ha büntetőeljárás felfüggesztik. Két kivétel: ha azért függesztették fel, mert ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
• 3.) Tk-ban nincs benne: vádemelés elhalasztása esetén is nyugszik az elévülés. Ezt az ügyész teszi meg.
• 4.) nyugszik az elévülés akkor, ha személyes mentesség folytán a jogosult szerv nem adja meg a hozzájárulást és ezért nem lehet eljárást folytatni (pl. ogy képviselő mentelmi joga miatt az ogy nem adja meg a hozzájárulást és a büntetőeljárást nem lehet lefolytatni.) magánvádas bűncselekményeknél beszámítják (pl. rágalmazás, becsületsértés):

Két ABh:

11/1992. évi: lex Zétényivel kapcsolatos. Az volt a lényeg, hogy tulképp az emberölés, hazaárulást politikai jogból nem üldözték 1944 és 1990 között, ezeket újból büntethetővé tette volna a tv. Az AB-nak ekkor kellett volna előzetes normakontrollt gyakorolnia. AB legfontosabb megállapítása: az elévülésre is csak az elkövetéskor hatályos tv-t lehet alkalmazni, kivéve, ha az elkövetőre nézve kedvezőbb szabály lép hatályba.

Az AB az elfogadott, de ki nem hirdetett tv-hez a köv megállapításokat tette: már elévült bűncselekménynek újból büntethetővé tétele alkotmányellenes. Még el nem évült bcs esetében az elévülési idő meghosszabbítása alkotmányellenes. A még el nem évült bcs-nél az elévülésnek a visszaható hatályú tv-el való megszakítása alkotmányellenes. Nyugvási, vagy félbeszakadási oknak az utólagos megállapítása alkotmányellenes. Alkotmányosan nem lehet különbséget tenni, hogy az állam politikai vagy más okból nem érvényesítette büntetőhatalmát. (az elévülés az állami büntetőhatalom időbeli korlátja). A határozatlansága miatt az olyan oknak a megállapítása, mint politikai ok: alkotmánysértő. A büntetőjognak kétségtelenül értékvédő szerepe van. Az AB nem tette lehetővé, hogy ezek a tv-ek hatályosulhassanak.

-Az 53/1993. AB határozatban kiemelték, hogyan kerülhet sor az alkotmányos felelősségrevonásra. Arra mutatott rá az AB, hogy a magyar büntetőjognak közvetlenül vannak nemzetközi forrásai. Gyakorlatilag az ún. genfi egyezmények (1949-es)nek van egy közös cikke: amelyek nemzetközi fegyveres összeütközések esetén súlyos jogsértéseket állapítanak meg és van egy közös harmadik cikke, amelyek nemzetközi fegyveres összeütközések esetén tiltott cselekmények. A nemzetközi jog ezen szabályai közvetlenül alkalmazhatók a magyar bíróságok által.

-3.) tv-ben meghatározott megsz. okok: általános vagy különös részben meghatározott büntethetőséget megszüntető okok. Általános: önkéntes elállás pl. kísérletnél. Különös résznél: egy-egy bcs-hez kapcsolódik. Pl. tevékeny megbánás tartás elmulasztása esetében, ha az elsőfokú határozat meghozataláig megfizeti. Mellőzés lehetősége is büntethetőséget megszüntető ok.

-4.) tevékeny megbánás jogintézménye: 2007. január 1-től hatályos rendelkezésekről van szó, mert az ún. közvetítői eljárásokról van szó. Lényege: hogy bizonyos bűncselekményi körben: személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekményekről van szó. Másik feltétele, hogy egy közvetítői eljárás keretében megtéríti a sértett kárát, vagy egyéb jóvátételt ad az elkövető és a harmadik feltétel annak, hogy megszüntető ok legyen, hogy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb a büntetési tétele. Abban az esetben pedig, ha az első két feltétel adott, de a büntetési tétel már 5 évig terjedő, akkor pedig korlátlan enyhítést enged a törvény. Bizonyos esetekben kizáró okok állnak fenn: halálos eredmény, vagy elkövető személyéhez, ha többszörös, vagy különös visszaesésről van szó, akkor a közvetítői eljárás és a tevékeny megbánás szabályai kizártak. Próbára bocsátás és vádemelés elhalasztása szintén kizáró.