A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak.

A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség megállapítására jogosult állandó bíróság Hágában jött létre először, (1998. július 17-én fogadták el Rómában a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát az ENSZ tagállamai) a népírtás, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények és az agresszió bűncselekményének elbírálására .

Magyarország 2003. november 30-i hatállyal erősítette meg a Statútumhoz való csatlakozását , ezzel kötelezettséget vállalt arra , hogy jogát a Statútummal összhangba hozza.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai az ún. transznacionális büntetőjog részét képezik, amelynek keretében az egyes államok kógens jellegű normák segítségével maguk határozzák meg büntető joghatóságukat , de teret engednek más államok büntető igazságszolgáltatásának is.

Jogforrási szempontból

• az egyes államok egymás között megkötött kétoldalú (bilaterális) megállapodásait, ill. viszonossági gyakorlata mellett a multilaterális (többoldalú) szabályozású egyezmények játszanak szerepet a bűnügyi együttműködés bonyolításában.
• Hazánkban eredetileg a Btk. és a Be. Szabályozta az összes , nemzetközi együttműködést szolgáló intézményt, azonban indokolt volt egy külön törvény megalkotása, amely a bűnügyi együttműködés általános kereteit határozza meg. Ez a ma is hatályos 1996. évi XXXVIII. Törvény (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről )
• az Nbj. Alkalmazását megelőzi minden, a tárgykört érintő rendelkezés, amelyet nemzetközi szerződésben fogadtak el, ezért a transznacionális büntetőjognak lényeges jogforrási köre a Magyar Köztársaság által megkötött kétoldalú szerződések, ill. azok az egyezmények , amelyekhez hazánk csatlakozott.

A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII. tv)

E törvény hatályon kívül helyezte a Btk. 7-9.§-át.

A törvény körülírja a bűnügyi jogsegély formáit, ezek:

1. a kiadatás
2. a büntető eljárás átvétele ill. átadása
3. a szabadságvesztés végrehajtásának átvétele ill. átadása
4. eljárási jogsegély
5. a külföldi állammal kapcsolatos feljelentés.

Általános feltétel: a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, és nem terjeszthető elő, ha az csornbítja a Magyar Köztársaság felségjogát, veszélyezteti a biztonságát és sérti a közrendet.

A törvény szerint ezt egyrészt az igazságügyminiszter, másrészt a legfőbb ügyész vizsgálja.

A jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha:

• a cselekmény a magyar törvény és a külföldi állam joga szerint is büntetendő,
• ha az nem katonai vagy politikai bűncselekményre vonatkozik.

A kiadatás

A Magyarországon lévő személy a külföldi állam megkeresése alapján akkor adható ki,

• ha a cselekményre nézve mindkét állam büntető törvénye folytán 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli (eljárási kiadatás);
• a szabadságvesztés végrehajtása céljából, ha a ténylegesen kiszabott szabadságvesztés tartama a 6 hónapot meghaladja (végrehajtási kiadatás).

A törvény szerint nincs helye a kiadatásnak, ha:

1. a bűncselekmény ill. a büntetés – amelyre a kiadatás irányul – bármely országban elévült ill. erre nézve az elkövető kegyelemben részesült;
2. a megkereső államban az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem terjesztették elő;
3. a magyar bíróság a cselekményt már jogerősen elbírálta,
4. az elkövető menedékjogot kapott.

Ha a kiadatást kérő államban a törvény a halálbüntetés kiszabását lehetővé teszi: a kiadatásnak csak akkor van helye, ha a megkereső állam biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben halálbüntetés kiszabására kerül sor, azt nem hajtják végre.

A kiadatási kérelem teljesítése esetén a külföldi fogvatartás tartamát a büntetésbe be kell számítani.

A büntetőeljárás átadása

Ebben az esetben a Magyarországon folyó büntetőeljárásnak a külföldi állam igazságszolgáltatása részére való átadásról van szó, melynél a célszerűség a fő szempont.

A célszerűség akkor áll fenn, ha az elkövető Magyarországon van, így az eljárás itt lefolytatható, de indokolt, hogy az állampolgársága vagy az állandó lakóhelye szerinti eljárásban vonják felelősségre, vagy pedig ha nincs Magyarországon és a kiadatásának nincs helye vagy pedig azt megtagadták.

A büntetőeljárás átvétele

Ebben az esetben a külföldön folyó büntetőeljárás átvételéről van szó.

A külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás akkor vehető át:

• ha a terhelt magyar állampolgár, vagy
• Magyarországra bevándorolt külföldi állampolgár.

Erről a kérdésről a legfőbb ügyész elsősorban célszerűségi szempontok alapján dönt.

A külföldön előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztése be kell számítani.

Külföldi állam által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának az átvétele

Az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, valamint a bevándorolt külföldi állampolgárok a más állam bírósági által kiszabott szabadságvesztés végrehajtását teszi lehetővé a törvény. Itt is célszerűségi szempontok az elsődlegesek.

Itt elsődlegesen az elítélt áll a középpontban, ezért általános feltétel, hogy az elítélt ehhez hozzájáruljon, továbbá, hogy még legalább 1 évi szabadságvesztés legyen hátra.

A döntés az igazságügyminiszter kezében van.

Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása

Főszabály az, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést a magyar hatóság hajtja végre.

Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést más állam hatóságai hajtsák végre:

• ha erre a külföldi állam kötelezettséget vállal, és
• az elítélt ehhez hozzájárul.

A magyar állampolgárra kiszabott szabadságvesztés átadásának is helye van, ha az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye is külföldön van.

A szabadságelvonással járó intézkedések (pl. kényszergyógykezelés) átvételére is lehetőséget nyújt a törvény.