Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható.
Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése.
Hatály az alkalmazhatóságra ad választ, azt jelenti, hogy az érvényes jogszabályok egy része még nincs hatályban, hatályban van, vagy már nincs hatályban.

Hatály vonatkozásában a büntetőjog területén a kezdő időpontja az esetek túlnyomó részében a büntetőjogi szabályban meg van határozva, esetenként az elkövetéssel lép hatályba, esetleg később időpontot jelöl meg. Előfordul olyan is, különösen büntető kódexeknél, amikor maga a törvény nem is rendelkezik a hatályba lépéséről, hanem külön törvény rendelkezik a hatályba lépésről (1979. évi 5 tvr. léptette hatályba a büntető törvényt)

Időbeli hatály

Btk. 2.§ alapján:

„A bűncselekményt az elkövetése idején hatályba lévő törvény szerint kell elbírálni.Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.
Egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.”

a törvény 2. szakasza szerint, hogy főszabály szerint az elkövetéskor alkalmas szabályt kell alkalmazni a cselekmény elbírálása során. Ez a követelmény folyik a nullum crimen sine lege trevia elv ezt fogalmazza meg.

A büntetőjog területén ez alól van két kivétel:

• amennyiben a cselekmény az elbíráláskor már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az elbíráláskor hatályos törvény lesz alkalmazandó. Ebből több kérdés is adódik: ha nem bűncselekmény, akkor különösebb magyarázatot nem érdemel. Ha enyhébben bírálandó el: a törvény valamennyi rendelkezését összességében értékelve kell megállapítani azt, hogy az elkövetéskori jogszabályi állapot (ami 4-5 évvel korábbi is lehet, mint az elbírálás időpontja) az elbírálás időpontjában mi volt a Btk. állapota és az elkövetéskori időpontban mi volt a hatályos Btk. állapota. Milyen jogszabályi állapotok jöhetnek szóba?
• Két jogszabályi állapot értékelhető: az elkövetéskor hatályos és az elbíráláskor hatályos. A magyar jog nem ismeri a legkedvezőbb elbírálás elvét. Ha a kettő között lenne kedvezőbb, nem vehető figyelembe. Mi minősül az elkövetés időpontjának, és mi minősül az elbírálás időpontjának? Elkövetés időpontja vonatkozásában: magatartási elmélet, eredményelmélet, cselekményegység elmélet. A magatartás elmélet az irányadó: akkor elkövetett a cselekmény, ha az elkövetési magatartást teljes egészében kifejti. Eredményelmélet: be kell következni a tényállásszerű cselekménynek is, ha materiális a cselekmény. Elbírálás időpontja mindig a jogerős elbírálást fogja jelenteni. Ez lehet elsőfokú, másodfokú (ha az első fok ellen fellebbezést jelentenek be a jogerős elbírálásig).