A Csemegi-kódexet ezalatt a hosszú hatály alatt természetesen számos módosítás éri, ebből kiemelkednek az ún. novelláris módosítások.

Novelláris módosítás: amelyek vagy nagyobb számú normát érintenek (nagy terjedelmű a módosítás), vagy azokat hívjuk novelláris módosításoknak, ahol a módosítás terjedelme nem nagy, de büntetőjog szemléletileg koncepcionális módosításról van szó.

Három büntetőnovella:

1.) 1908. évi 36. tc: két kérdésre koncentrál (egyrészt foglalkozik a fiatalkorúakkal). A fiatalkor életkori határát 12 és 18 év között húzta meg. Még a Csemegi-kódex egy klasszikus kódex, addig a novellákban a pozitivista büntetőjogtudományi iskola hatása (Liszt-féle közvetítő irányzaton keresztül) fedezhetők fel. A fiatalkorúakkal szemben új intézkedések jelennek meg. Három új intézkedés: 1.) bírói dorgálás, 2.) próbára bocsátás, 3.) javító nevelés.

2.) A Csemegi-kódex nem adott lehetőséget a büntetővégrehajtás felfüggesztésére, a novella viszont megteremti ezt. Két büntetési nemet lehetett felfüggeszteni: 1.) pénzbüntetés, 2.) 1 hónapot meg nem haladó fogházbüntetés. (Ma már kivételesen a két évet meg nem haladó is felfüggeszthető) 1928. évi 10. tc.: Bn (büntetőnovella): megjelenik egy új intézkedés: szigorított dologház és az ún. megrögzött bűntettesekkel szemben lehetett alkalmazni. A szigorított dologházat büntetés helyett kellett alkalmazni és a törvény úgy határozta meg, hogy csak a minimális tartama volt megállapítva, a maximuma nem, legalább három évig tartott. Három év után a dologházban lévő személy kérhette az igazságügy minisztertől a szabadon bocsátását, amiről az igazságügy miniszter a dologház mellett működő felügyelő szerv meghallgatása után döntött. Vagyis, akár életfogytig is tarthatott és a valóságban a fegyház körülményei között hajtották végre.

3.) 1948. évi 48. törvény: három része van a novellának: új büntetőjogi intézkedés jelenik meg: biztonsági őrizet. (pozitivista tanok hatása) Az elmebeteg bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható. Tulajdonképpen egyfajta kényszergyógykezelést jelent és megint csak addig tart, ameddig szükséges. Ebben a novellában sui generis bűncselekmény (önálló bűncselekmény) az ittas állapotban való bűnelkövetés. Ez egy alapvetően koncepcionális bűnelkövetés (napjainkban). (Ha valaki ma Mo-n ittas, vagy bódult állapotban bűncselekményt követ el, akkor az súlyosbító körülménynek számít a büntetés kiszabása során). Ezzel szemben abban az időszakban önálló bűncselekmény volt, hogy valaki ittas állapotban bűncselekményt követett el. Nem a lopásért bűntettek, hanem az ittas állapotért. A harmadik része a novellának a különös részt érinti: a foglalkozás szabályainak megszegése, baleset áldozatának cserben hagyása stb.