Bűncselekmény tárgya:

• jogi tárgy: (társadalomra veszélyesség fogalma kapcsán leírtakra utalni), közösségi érdek, közösségi érték. Vannak olyan bűncselekmények, amelynek több jogi tárgya is van: hamis vád bűncselekménye. A hamis vád egyik jogi tárgya: az igazságszolgáltatás szabályszerű működése; és a megvádolt személynek az emberi méltósága, jó hírneve. Ha van egy bűncselekménynek két jogi tárgya, akkor az egyik elsődleges, fontosabb. Pl. hamis vád esetében fontosabb az igazságszolgáltatás szabályszerű működése, elvileg. Általános jogi tárgy: nem más, mint maga a jogrend, amit minden bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet.
  A jogi tárgy fizikailag nem megfogható valami. A jogi tárgy nem része a törvényi tényállásnak.

• elkövetési tárgy: ún. objektív tényállási elem. Gyakoriság szerint csoportosítva ún. gyakori tényállási elem, azaz nem minden bűncselekménynek van elkövetési tárgya. Az elkövetési tárgy kétféle lehet:
  • lehet valóban fizikai tárgy (pl. lopás elkövetési tárgya idegen ingó ; visszaélés kábítószerrel elkövetési tárgya a kábítószer. Elkövetési tárgy: amelyre a bűncselekményt elkövetik, vagy akire a bűncselekményt elkövetik.
  • elkövetési tárgy lehet személy is = passzív alany. (sértett: akinek jogát, vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette).
    Passzív alany a sértett, az aktív alany, vagy alany az elkövető. A passzív alany és a sértett általában azonos személy. Vannak olyan bűncselekmények, ahol a két fogalom elválik egymástól: példa -> csalás bűncselekménye
    Csalás tényállása: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. A passzív alanya ennek a cselekmények: akit tévedésbe ejtenek, vagy tévedésben tartanak. Sértett: aki a kárt elszenvedi. Az esetek nagyobb részében a csalásnál is igaz, hogy a két személy ugyanaz.
    Pl. az elkövető, a terhelt felmegy a barát lakására, de csak a házvezetőnő van otthon és azt mondja, hogy az értékes faliórát a házvezetőnő adja át, mert a barát neki adja. Csalással megkapja, mert a házvezetőnőt megtévesztette. A megtévesztett a házvezetőnő, a kárt szenvedő a barát.

• Vannak olyan bűncselekmények, amelyek passzív alanya csak meghatározott személy lehet. Pl. kiskorú veszélyeztetése tényállás. Ennek a bűncselekménynek a passzív alanya a kiskorú. Pl. visszaélés tiltott pornográf felvétellel: a bűncselekmény sértettje a kiskorú.

Szituációs elemek: objektív tényállási elemek

Előfordulásuk gyakorisága szerint esetleges tényállási elemek, csak kevés tényállásban fordulnak elő.

Elemek:

• hely
• idő
• mód
• eszköz

mindegyik elé oda lehet tenni, hogy „elkövetési”

Bűncselekmény elnevezés és a tényállási elem
Pl. – magánlaksértés – egyik tényállási eleme az éjjel történő elkövetés (elkövetési idő)
Elkövetési hely /hol/: közúti veszélyeztetés (közlekedési bűncselekmény) – közút (hely)
Elkövetési mód /hogyan kérdésre válaszolunk/: különös kegyetlenség – erőszak, vagy fenyegetés (pl. erőszakos közösülés);

Erőszak típusa:

• vis absoluta: akaratot megtörő (bénító) erőszak; olyan nagyfokú erőszak, hogy a sértett képtelen az ellenállásra (pl. ökölcsapások sorozata, rugdosás)
• vis conpulsiva: akaratot hajlító erőszak, ez csupán hajlítja a sértett ellenállását, de nem töri meg. (pl. bírói gyakorlatban egy pofon ilyennek minősül: ellen tudunk állni, el tudunk szaladni.

Fenyegetés két típusa:

• egyszerű fenyegetés: Btk. 138.§. (értelmező rendelkezések) fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, hogy a megfenyegetettben félelmet ébresszen. (pl. a férj a feleségét azzal fenyegeti meg, hogy el fog válni tőle: ez egy egyszerű fenyegetés.)
• Minősített fenyegetés: attól minősített, hogy élet- vagy testi épség elleni és közvetlen.

Elkövetési eszköz:

• fegyveresen: Btk. 137.§. 4.) pontja (lőfegyver, vagy robbanóanyagot az elkövető magánál tartja)
• felfegyverkezve: Btk. 137.§. 4.) pontja (ezek az ún. hideg fegyverek: pl. kés, balta, egyéb.)