A bűncselekmény alanya, az alannyá válás feltételei, a tettességhez szükséges ismérvek

A bűncselekmény alanyára a törvényi tényállásokban általában az „aki” szó utal. Bűncselekmény alanya kizárólag természetes személy, az ember lehet.
Megjelent egy tv. amely lehetővé teszi gazdasági társaságok büntetőjogi felelősségre vonását, azonban ez nem változtat azon, hogy bűncselekmény elkövetője jogi személy nem lehet.

Bűncselekmény alanya = elkövető.

További két feltétel ahhoz, hogy alany legyen: 14. életévét betöltse a bűncselekmény elkövetésekor

    Életkori kategóriák a büntetőjogban:

    1/. A gyermekkor:
    Btk. 23. §.
    „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be.”

    Az vitathatatlan, hogy az un. beszámítási képesség meglétéhez (ahhoz, hogy valaki képes legyen magatartása következményeinek előre látására és arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék) az emberi agy bizonyos színtű fejlettsége szükséges, és ezzel a gyermekkor korai éveiben az ember nem rendelkezik. A gyermekkor késői éveiben azonban elvileg az ember már rendelkezhet a beszámítási képességgel, ennek ellenére a magyar büntetőjog szerint – tekintet nélkül értelmi és felismerési képességére – nem vonható felelősségre.

    Elméleti szempontból a legtisztább szabályozási mód az lenne, ha miden esetben meg kellene vizsgálni az említett képességek meglétét vagy hiányát. Ezzel szemben a legtöbb Btk. meghatározza az alannyá válás alsó korhatárát. (az 1961-es Btk. szerint 12. év, az I. Bn. szerint 12. év, emelett feltétel volt a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség.) Ezzel a törvényhozó felállít egy megdönthetetlen vélelmet: vélelmezi azt a kor, amikor a beszámítási képességgel az ember már általában rendelkezni szokott. Aki a 14. életévét még nem töltötte be, e vélelem szerint nem rendelkezik beszámítási képességgel. Fontos, hogy mindig az elkövetéskori életkornak van jelentősége. Büntető szankció a gyermekkel szemben nem alkalmazható, de államigazgatási – gyámhatósági – eszközök igen.

    2./ fiatalkorú: aki az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte, de a 18-at nem. Mon- a Btk-ban található a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok. Ők már büntethetők, de enyhébben, mint a felnőttek. (VIZSGA KÉRDÉS: a fiatalkor az a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként figyelembe vehető? Nem.

    3./ fiatal felnőtt: aki az elkövetéskor a 18. életévét már betöltötte, de a 21. még nem. Ugyanúgy büntethető, mint a felnőtt korú személyek, de a büntetés kiszabása során ez már enyhítő körülmény.

    4./ kiskorú: 0-18. évig a személy. A csecsemő is kiskorú és a 18 éves is kiskorú. Kivétel: 16. éves gyámhatósági engedéllyel házasságot köt, nagykorúvá válik.

    Tettességhez szükséges ismérvek:

    • közönséges bűncselekmények: alanya bárki lehet. Ilyen a legtöbb bűncselekmény (emberölés, lopás).

    • Különös bűncselekmény: delictum proprium: olyan bűncselekmény, amelynek alanya tettesként csak meghatározott személyi jellemzőkkel bíró személy lehet. (olyan bűncselekmény, amelynek tettese csak meghatározott személy lehet: jogtörténetben az újszülött megölése nevű bűncselekmény ilyen volt, de ilyenek a hivatali bűncselekmények is. Újszülött megölésének alanya a szülő nő, hivatali bűncselekménynél a hivatalos személy.

    Elkövető nemcsak az elkövető lehet, hanem a részes is!

    Két további típusa:

    a.) sajátképi: pl. a hivatali visszaélés (hivatalos személy hatáskörét túllépi): más személy, mint a személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy fogalmilag el sem követheti. (hivatalon kívüli személy nem tudja hatáskörét túllépni)

    b.) nem sajátképi: pl. hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás: más személy követi el, mint a személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy, ez a bűncselekmény nem valósul meg, de egy másik igen: az egyszerű közokirathamisítás.

    c.) szükségképpeni többes közreműködés: ezen bűncselekmények megvalósításához szükségképpen több személy szükséges. Tettesként két alcsoportja van:

    • találkozó bűncselekmények: amelyek tettesként nem lehet egyedül elkövetni, csak többen (pl. vérfertőzés: valaki egyenes ági rokonával közösül, vagy fajtalankodik: a tettesek bűncselekményei kiegészítik egymást.)
    • konvergens bűncselekmények: pl. lázadás bűncselekménye: a tettesek cselekménye egy közös cél felé irányul.

    Hasonló írások:

    1. A bűncselekmény tárgya (jogi, elkövetési) és az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek
    2. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség
    3. A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése