A turizmus földrajzának tárgya az idegenforgalmi környezet, mely a komplex földrajzi környezetet foglalja magába, ahol a turizmus lezajlik. A turizmus a földrajzból alakult ki, minden ami földrajzi helyhez köthető, turizmusföldrajz. Turisztikai adottságok, vonzerők: mindaz ami a turistákat utazásra készteti.

Az adottság és a vonzerő nem ugyanaz, az adottság bővebb, mert nem minden adottság vonzerő, nem érdekel mindenkit, max. 1-2 embert. Sok országnak van olyan adottsága, ami vonzerő lehetne, de még nincs kiépítve, kiaknázva, pl. a hegycsúszok, mert lehet, hogy sokan megnéznék a Himaláját, ha kényelmesen „fel lehetne sétálni” a tetejére. Magyarországon sok gyógyforrás van, de nincs mindegyiknél fürdő. A vonzerőket a turista szempontjából nézzük, az adottság a hely állapotát írja le.

Adottságok részterületei:

• Természeti környezet: A földrajzi környezetnek két része van; amit az ember alkotott és amit a természet. Ezekből a természetföldrajz, a környezet állandóbb, nagyobb vonzerővel rendelkezik. Régen az emberalkotta környezetnek volt nagyobb vonzereje, kivéve a vizeket.
• Gazdasági környezet, gazdaságföldrajzi adottságok – fontos a közlekedés és a szolgáltatóipar.
• Társadalmi környezet – eszkimók
• Kulturális környezet – népesség hagyománya

Turisztikai adottságokon földrajzi környezetünk olyan természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőit értjük, melyek vonzerőként jelentkezhetnek az utazni vágyók számára.

Természetföldrajzi adottságok

• Földrajzi helyzet (fekvés, megközelíthetőség) Fontos a földrajzi helyzet? – Igen, mert fontos hogyan, milyen gyorsan közelíthető meg. Megközelíthetőség, küldő piacoktól való távolság.
• Domborzat (abszolút- és relatív magasság) Fontos a domborzat? – A hegység vonzerő. Középhegység: kirándulás, magashegység: téli sportok. Egy hegynek van relatív és abszolút magassága. Az alacsonyabbakat könnyebb megközelíteni, a relatív magasság=meredekség. Ahol nagyobb a relatív magasság, ott szebb a kilátás.
• Éghajlat Fontos az éghajlat? – A meleg, száraz mediterrán térségek a legkedveltebbek. A síelésnél számít a hóbiztos napok száma. A legkedvezőbb éghajlati adottsággal rendelkező országok: Olaszország, Spanyolország, Franciaország, mert nem csak nyáron, de télen is van miért odamenni.
• Vízrajz (tengerek, tavak, folyók, gyógy- és termálvizek) Fontos a vízrajzi adottság? – A legfontosabbak a tengerek és a gyógyvizek. A tavaknak és a folyóknak inkább helyi jelentősége van. Hajózás, vitorlázás, vízi sportok, gyógyturizmus, üdülőturizmus, ökoturizmus.
• Növény- és állatvilág Fontos a növény és állatvilág a vadászatban, nemzeti parkokban, a speciális élőhellyel rendelkező állatok vonzzák a turistákat pl. Ausztrália – kenguru, Afrika (Kenya).
• Egyedi adottságok, természeti jelenségek – korallzátony, vulkán, vízesés, gleccser, barlangok.

Gazdaságföldrajzi adottságok

• Népesség- és településszerkezet
• Gazdaságszerkezet
• Kereskedelem és szolgáltatóipar
• Gazdaság és turizmus kölcsönhatása

Kulturális és egyéb adottságok

Történelmi, művészeti adottságok

• Történelmi, vallási, művészeti emlékhelyek
• Műemlékek
• Múzeumok
• Tudományos gyűjtemények, …

Rendezvények, fesztiválok – kezdetben nem önálló vonzerőnek tervezték, csak turistamarasztalásra, de ma már sok rendezvén önálló vonzerő.

• Zenei rendezvények
• Színielőadások
• Kiállítások
• Sportesemények

Néprajz – nem annyira jelentős, mint a többi. Két fő aga van: népművészet (anyagi) és flórklór (szellemi)

Egyéb: borkultúra, étkezési kultúra, helyi lakosság vendégszeretete

Fogadóképesség

A turisztikai fogadóképesség az adottságokon túl az utazók által igénybe vehető létesítményeket és szolgáltatásokat is magában foglalja. Ki kell épülnie a vonzerő környékén de pl. a Wellness szálló már vonzerőként is fellép.

Vonzerővel rendelkezhetnek még a piacok, vásárok, bazárok. A világörökség részeivé nyilvánított dolgok vonzerők lesznek. A természeti vonzerők és az emberalkotta is lehet kezdetben vonzerő, majd ez megszűnhet.

Magyarország adatai:

Terület: 93000 km2

Népesség: 10 millió fő
Népsűrűség: 108 fő/km2

Megyék: 19 + Budapest: Győr-Moson-Sopron megye (Győr), Vas megye (Szombathely), Zala megye (Zalaegerszeg), Somogy megye (Kaposvár), Veszprém megye (Veszprém), Komárom-Esztergom megye (Tatabánya), Fejér megye (Székesfehérvár), Tolna megye (Szekszárd), Baranya megye (Pécs), Bács-Kiskun megye (Kecskemét), Nógrád megye (Salgótarján), Heves megye (Eger), Jász-Nagykun-Szolnok megye (Szolnok), Csongrád megye (Szeged), Békés megye (Békéscsaba), Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyíregyháza), Budapest

Két regionális kategirizálása létezik a megyéknek. Az első egy Eu-s kategorizálás, ahol hét régió van (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), a második egy turisztikai régiók kategorizálás, amit a Magyar Turizmus Rt. Alakított ki. Ez utóbbinak célja, hogy igazodjon az Eu-s régiókhoz, de a kiemelkedő helyek önállóan jelennek meg és a nagyobb területi egységeket nem a megyehatárok alapján különítik el. Öt illetve kilenc ilyen régió van.

9-es tagolás: Budapest és környéke, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Balaton, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Tisza-tó, Dél-Alföld

5-ös tagolás: Budapest és környéke, Dunántúl, Balaton, Észak-Magyarország, Alföld és Tisza-tó