Az elkövetési magatartás (cselekmény) büntetőjogi fogalma:

A jogtörténet folyamán cselekménytani irányzatok alakultak ki:

1. természetes cselekménytan: a cselekmény nem más, mint a megvalósított akarat.
2. kauzális cselekménytan: a cselekmény olyan magatartás, amely a külvilágban következményekkel jár. Eszerint az irányzat szerint el kell választani egymástól az emberi akarat formáját az akarat tartalmától, mert az utóbbi a bűnösséghez tartozik.
3. szociális cselekménytan: a cselekmény a büntetőjogi értelemben attól cselekmény, hogy társadalmilag jelentős.
4. finális cselekménytan: a cselekmény mindig célra irányzott, célt követő magatartás.

A cselekmény magyar felfogásainak két irányzata:

1.) Földvári József cselekményfogalma (ez fontosabb): a cselekményt két részre érdemes bontani:

– pszichikumban lezajló folyamat: több állomásra bontható:

• a./ a szükségletek jelentkezése (pl. szeretnék egy jó autót)
• b./ a motívumok harca (nincs pénzem az autóra, de mégis nagyon kell, a motívum, hogy hogyan szerezzem meg: lopjam el. A motívumok harcolnak: el fogom lopni az autót és végre lesz autóm, de lehet, hogy el fognak kapni és megbüntetnek. Ha az a motívum gyÅ‘z, hogy félek a büntetéstÅ‘l, akkor ok, ha a másik, akkor lesznek büntetÅ‘jogi következményei.)
• c./ a szükséglet kielégítésére alkalmas célképzet megjelenése (a szomszéd autóját fogom ellopni)
• d./ a célképzet magatartásmódjának kidolgozása (tudomást szerzek arról, hogy a szomszéd három hétre elmegy nyaralni és ez idÅ‘ alatt fogom ellopni az autót).

Ezzel a pszichés folyamat lezárult, következik a második rész –

– a külvilágban lejátszódó folyamat: a magatartás végrehajtása.

Ez a módszer a szándékos bűncselekményekre általában igaz, a gondatlanokra nem. Gondatlan bűncselekménynél motívumok nem harcolnak.

2.) redukált cselekményfogalom: két eleme van:

– objektív része: hatóképesség: következményeket idéz elÅ‘, vagy erre alkalmas. (pl. emberölés következménye: halált okoz; testi sértés következménye: sérülés; rongálás bűncselekmény következménye: a kár) Ez a következmény azonban lehet veszély is. (pl. kiskorú veszélyeztetése nevű bűncselekménynél a gyermeknek a testi fejlÅ‘dését elegendÅ‘ veszélyeztetni. A szülÅ‘ pl. nem ad a gyermeknek rendesen enni, sérülés egyáltalán nem biztos, hogy lesz, de veszélybe kerül)

– szubjektív része: emberi akarat tartalma: akaratlagosság. Az akarat tartalma akkor is fennáll, ha gyermek vagy kóros elmeállapotú személy cselekszik, mert az akarat tartalma nem tartozik hozzá a bűnösséghez.

Azok az esetek, amikor nem beszélhetünk büntetőjogi értelemben vett cselekményről:

• ún. reflexmozgás
• alvás közben történÅ‘ cselekvés
• hipnózis alatt történÅ‘ cselekvés
• a bűnös gondolat cselekmény nélkül.

Elkövetési magatartás:

Objektív tényállás, szükségképpeni tényállási elem (magatartás nélkül nincs bűncselekmény)

A bűncselekmény az elkövetési magatartások szempontjából való osztályozása:

Elkövetési magatartás: aktív (tevés), passzív (mulasztás).

Ennek megfelelően három csoportot ismerünk:

• kizárólag tevéssel elkövethetÅ‘ bűncselekmények: pl. lopás
• kizárólag mulasztással elkövethetÅ‘ bűncselekmények: pl. segítségnyújtás elmulasztása; tartás elmulasztása
• tevéssel és mulasztással is elkövethetÅ‘ bűncselekmények:
  • a.) amikor a tevési és a mulasztásos változat a Btk. szövegében benne van: pl. magánlaksértés: tevéses változat: bemegy a más lakásába; mulasztásos változat: bent marad (a sértett beengedte, jogszerűen ment be, de nem akar kimenni, hiába szólítja fel a sértett vagy ráutaló magatartással: az ajtóra történÅ‘ rámutatás)
  • b.) amikor a Btk. szövege nem utal rá, mert keretdiszpozícióról van szó: a büntetÅ‘jogi keretet egy más jogszabály tölti meg tartalommal és ebben lesz benne.
  • c.) nyitott törvényi tényállás: a törvényhozó nem határozza meg pontosan az elkövetési magatartást, hanem az eredményre helyezi a hangsúlyt, ennek megfelelÅ‘en az lesz adott esetben az elkövetési magatartás, ami az eredményhez vezetett. (pl. az emberölés: tevéssel és mulasztással is elkövethetÅ‘; aki mást megöl: ebben nincs szabályozva az elkövetési magatartás részletesen, mert rengeteg eszközzel meg lehet valakit ölni)

Két esete:

– tevéses változat: speciális szabályok vonatkoznak rá: fenn kell állnia valamilyen jogi kötelezettségnek, amely az elkövetÅ‘t terheli, amely alapján az eredményt meg kellene akadályoznia.

Min alapulhat ez a jogi kötelezettség?:

• 1./ családjogi viszonyok (szülÅ‘ gyermek viszonya)
• 2./ munkaviszonyon (szerzÅ‘désen)

– mulasztásos változat: a mulasztás nem egyszerű nem tevés, hanem ún. kötelességellenes nem tevés. (valamilyen fennálló kötelezettség ellenére nem tesz meg valamit az elkövetÅ‘).

Két eleme van a mulasztásért való felelősségnek:

• 1./ cselekvési kötelezettség (objektív elem):
• 2./ cselekvési lehetÅ‘ség és képesség (szubjektív elem):

Pl. a fuldokló esete a tóban: arra jön egy személy és nem segít rajta, nem tud úszni. Felelősségre lehet-e vonni: segítségnyújtás elmulasztása miatt igen. Meg kell vizsgálni a cselekvési kötelezettség fennálltát: igen, mert minden állampolgárt terhelő segítségnyújtási kötelezettségről van szó. Meg kell vizsgálni a cselekvési lehetőséget és képességet is. Vizsgálni fogjuk, hogy tud-e úszni, tud-e menteni a vízből? Ha az illető személy nem tud úszni, akkor segítséget kell hívnia. A tényállásban az van, hogy mindenki tőle elvárható segítséget kell, hogy nyújtson.

Mulasztásos bűncselekményeknek két fajtája van:

• 1./ tiszta mulasztásos: önmagában a mulasztás büntetendÅ‘, nem szükséges eredmény bekövetkezése. (pl. a segítségnyújtás elmulasztása; nem kell meghalni az illetÅ‘nek, hogy engem felelÅ‘sségre vonjanak, elég az, ha nem segítik.
• 2./ vegyes mulasztásos: A mulasztáson túlmenÅ‘en eredmény bekövetkezése is szükséges: a fuldokló esetének minÅ‘sített esete: halált okoz a segítségnyújtás elmulasztása. Akkor vonatható felelÅ‘sségre a terhelt, ha a halál bekövetkezik.)