Kétféle értelemben érdemes használni a bűncselekmény fogalmát:

• tudományos értelemben: a büntetÅ‘jog tudomány által megalkotott fogalmakról van szó. Ahány szerzÅ‘, annyiféle bűncselekmény fogalom. A büntetÅ‘jogtudomány által, vagy a büntetÅ‘jogtudomány képviselÅ‘i által megalkotott fogalmak.
• törvényi értelemben: a Btk-ban található bűncselekmény fogalom lesz.

Másik típusú megkülönböztetés:

• formális bűncselekményfogalom: bűncselekmény az, amit a törvény büntetni rendel. Melyik alapelvnek a visszatükrözÅ‘dése: a nullum crimen sine lege elvnek egyfajta megfogalmazása.
• materiális, vagy tartalmi jellegű bűncselekményfogalom: tartalmi elemekkel töltjük fel a bűncselekmény fogalmát. Arra a kérdésre válaszolunk: mitÅ‘l bűncselekmény a bűncselekmény?

Miért bűncselekmény a bűncselekmény?

Különböző elképzelések létezhetnek (pl. deviáns magatartás, jogellenes magatartás, egy veszélyes magatartás, közérdeket sértő magatartás):
Bűncselekményfogalmi váz: a materiális fogalom tekintetében számos elképzelés lehetséges, hogy mi legyen az eleme a bűncselekmény fogalmának.

Következő elemeket tartalmazza:

1. a bűncselekmény mindig emberi cselekmény
2. tényállásszerű cselekményről legyen szó (tényállásokat hol találunk: Btk. különös részében találjuk; beleillik a törvényi tényállás keretei közé a tényállásszerű cselekmény)
3. a jogellenesség fogalma (formális értelemben és materiális értelemben is felfoghatjuk a fogalmát.
   • Formális értelemben: a cselekmény jogszabályba ütközik.
   • Materiális értelemben: a cselekmény jogvédett érdekeket, közösségi értékeket sért, vagy veszélyeztet.)
4. bűnösség: (a magyar büntetőjogban az egyik alapelv a szubjektív felelősség elve, ennek ellentéte az objektív felelősség.
   • Két alakzata van: szándékosság, gondatlanság)
   • Bűnösség tudományos fogalma = egy felróható pszichés viszony (emberi tudatban lezajlódó folyamat), amely az elkövetÅ‘ és az Å‘ cselekménye között fennáll.

Azon kérdésre adott választ, hogy egy elkövetőt (gyanúsítottat) bűncselekmény miatt felelősségre lehet-e vonni, úgy tudunk válaszolni, hogy megvizsgáljuk az egyes fogalmi elemek fennállását.

1. Megvizsgáljuk, hogy a cselekmény, ami történt emberi cselekmény-e?
2. Megnézzük, hogy a cselekmény tényállásszerű-e? (pl. lopás törvényi tényállása: volt-e adott esetben szó idegen dologról /ha nem az elkövető saját tulajdonú dolgáról van szó/; a lopás tényállása azt mondja, hogy elvesz, megnézzük, hogy az elvétel megvalósult-e és a sértett birtokából az elkövető birtokába került-e; be kell bizonyítani a nyomozóhatóságnak, hogy az elvétel abból a célból történt, hogy azt a dolgot eltulajdonítsa)
3. Megvizsgáljuk, hogy a cselekmény jogellenes-e? (ekkor már tudjuk, hogy a cselekmény tényállásszerű, de nincs-e olyan körülmény, ami kizárja a cselekmény jogellenességét. Kizárja a cselekmény jogellenességét pl. a jogos védelem)
4. Bűnös volt-e az elkövető? (pl. egy emberölésnél nem mindegy, hogy szándékosan, vagy gondatlanul követte-e el a cselekmény; meg kell azt is vizsgálni, hogy az elkövető bűnösségét kizáró valamilyen ok fennáll-e /pl. gyermekkorú személy; kóros elmeállapotú személy/)

Bűncselekményfogalom történeti fejlődése:

A bűncselekmény tudományos fogalma, amely Mo-n is ezt a fenti négy elemet tartalmazza, hosszú fejlődés során alakult ki. A magyar büntetőjog tudomány fejlődésére a német büntetőjog tudomány volt hatással. (a másik talán a második világháborút követően a szovjet büntetőjog tudomány gyakorolt nagy hatást még).

A német dogmatikában a büntetőjog (bűncselekmény fogalmi irányzatok) fogalom kialakulásának négy állomása volt:

1.) klasszikus irányzat:

• cselekmény,
• tényállásszerűség: azt hangsúlyozta a klasszikus irányzat, hogy a tényállás, az egy értékelésmentes kategória, nem kell értékelni, csak felismerni, hogy az adott cselekmény tényállásszer-e vagy sem.
• jogellenesség: formai értelemben fogta fel, ami Btk-ba ütközik.
• bűnösség: az ún. pszichológiai bűnösség fogalmat fogadták el. = egy pszichés viszony, amelynek a lényege a szándékosság, vagy a gondatlanság.

Ugyanez a négy elem lesz a többi büntetőjogi iskolánál is.

2.) neoklasszikus irányzat:

• cselekmény:
• tényállásszerűség: már általában megalapozza a jogellenességet az esetek nagy részében
• jogellenesség: megjelenik a materiális jogellenesség fogalma, azért jogellenes a cselekmény, mert jogvédett érdekeket sért.
• bűnösség: ún. normatív bűnösség fogalmat használ: a bűnösség lényege nem a szándékosság, hanem a felróhatóság. Felróható az elkövetÅ‘nek, hogy nem tartózkodott a bűncselekmény elkövetésétÅ‘l.

Ez a két irányzat hatott a magyar büntetőjogra is! Ellentétben a következővel:

3.) finális bűncselekmény fogalom: a bűncselekmény lényege a célra irányzottság, a célzatosság: az elkövetők minden bűncselekmény elkövetésével valamilyen célt akarnak elérni. /nem nagyon terjed el ez a fogalom: a gondatlan bűncselekmények kiesnek ebből a körből/

• cselekmény
• tényállásszerűség:
• jogellenesség:
• bűnösség:

4.) közvetítői irányzat: a 2. és a 3. szintéziséből született irányzatról van szó, felhasználta a neoklasszikus és a finális eredményeit. A mai magyar tudományos bűncselekmény fogalom is ilyen közvetítő fogalomnak tekinthető.

• cselekmény
• tényállásszerűség:
• jogellenesség:
• bűnösség:

A magyar büntetőjog tudományban hogyan alakult?

A német tudományos eredmények nagy hatással voltak a magyar fejlÅ‘désre is. A magyar elmélet az 1800-as évek közepén a bűncselekmény fogalmára a törvényi tényállás fogalmát használta; majd 1800-as évek második felében Finkei Ferenc és Angyal Pál munkásságának köszönhetÅ‘en a bűncselekmény fogalmi elemeként megjelent a jogellenesség és egy sajátos magyar fogalmi elem: a büntetendÅ‘ség (pl. bűncselekmény az, ami büntetendÅ‘); majd megjelent a bűnösség Heller Erik munkásságának köszönhetÅ‘en és így a 20. század elejére a magyar büntetÅ‘jog tudomány szerint is a bűncselekménynek négy fogalmi eleme van: – cselekmény, tényállásszerűség, jogellenesség, bűnösség.

/a négy fogalmi elem mindenütt visszaköszön: jogellenesség és a társadalomra veszélyesség nagyjából fedi egymást, vagy tényállásszerűség és büntetendőség is nagyjából fedi egymást, a legtöbb jogász viszont a négy fogalmi elemre épít/