A büntetőjog a bűnözés elleni fellépés egyik eszköze. Nem az elsődleges eszköze. Rendkívül fontos szerepet tölt be, de nagyon sok más tényező is szükséges az eredményes fellépéshez. (pl. szociális elem).

A bűnözés nem a büntetőjog fogalma, a bűnözéssel a kriminológia foglalkozik. Egy adott helyen, meghatározott időn belül elkövetett összes bűncselekményt jelenti a bűnözés. Nem jogi fogalom, hanem egy társadalmi tömegjelenség és elsősorban a kriminológia vizsgálja.

Büntetőjog: a jogrendszer egyik ága.

1.) alanyi értelemben:

az állam jogosultságát jelenti a bűnözés elleni fellépésben. Ebben az értelemben a ius puniendi-ről van szó (az állam milyen alapon ítélkezik polgárai felett, miből eredeztethető az állam büntetőjogi hatalma, milyen alapon avatkozhat be az emberek privát szférájába). A legkorábbi korokban az Isteni hatalomból vezették le a büntetéshez való jogot, a későbbiekben egészen másféle gondolatrendszerek születtek. A felvilágosodás gondolatrendszerében megszületik a társadalmi szerződés (állami büntetőhatalomról van szó) és napjainkra tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy az elméleti vita elcsitult és mindenki magától értetődőnek tekinti az állami büntetőjogi hatalmát és az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy megvédje polgárait. Mégpedig azért, mert kötelessége, hogy megvédje az alapvető értékeket, közreműködjön a társadalmi integráció fenntartásában, a közösségre veszélyes cselekmények kriminalizálása és szankcionálása révén. A büntetőjog alapvetően értékvédő szerepet tölt be.

2.) tárgyi értelemben:

jogszabályok összességét jelenti, amelyek keretei között az állam fellép a bűnözéssel szemben. Olyan jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni.

A büntetőjognak három központi kategóriája van:

• bűncselekmény
• bűnelkövető
• büntetés.

A büntetőjog tagozódása

Tágabb értelemben vett fogalom: a büntetőjoghoz hozzátartozik

• maga a büntetőjog (büntető anyagi jog),
• a büntető eljárásjog (szakirodalomban büntető alaki jog),
• a büntetés végrehajtási jog. A három jogterület együttesen adja a büntetőjog tágabb fogalmát, bár önálló jogterületek.

Szűkebb, vagy szorosabb értelemben vett fogalom: csak a büntető anyagi jog jelenti a büntetőjogot.

Büntető anyagi jog:

Általános és különös részre tagolódik.

Általános rész:

a minden bűncselekményre, vagy a bűncselekmények nagyobb részére vonatkozó közös jogszabályokat tartalmazza. Ez a büntetőjog dogmatikája, egy zárt fogalomrendszer. Az általános rész határozza meg a büntetőjog alapelveit, feladatát és intézményeit, a büntethetőség feltételeit és akadályait, a szankciók nemeit és azok mértékét, a büntetés kiszabás szempontjait és a mentesítésre vonatkozó szabályokat. (a Btk. Általános részének a rendelkezéseire: a magyar Büntető Törvénykönyv az 1978. évi IV. törvény.

A Btk. általános része fejezetekre tagolódik, a fejezeteken belül pedig címekre. Az általános rész 9 fejezetből áll, ezek a fejezetek a következők:

• 1.) Btk. hatálya
• 2.) bűncselekmény és az elkövető
• 3.) büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere
• 4.) büntetések és intézkedések
• 5.) büntetés kiszabása
• 6.) mentesítés
• 7. – 8) fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó külön rendelkezések
• 9.) értelmező rendelkezések

A Btk. Különös része:

meghatározza az egyes bűncselekményeket (lopás, rablás, sikkasztás stb.), meghatározza a velük szemben alkalmazandó büntetéseket. Hasonlóan tagolódik fejezetekre és címekre. A tagolás logikája a védett jogi tárgyra tekintettel tagolódik. A büntetőjognak értékvédő szerepe van, a védett jogi tárgy minden esetben az az érték, amely büntetőjogi védelmet igényel. A büntetőjog védett jogi tárgya az emberi élet. Erre tekintettel fog tagolódni.

• 10.) állam elleni bűncselekmények
• 11.) emberiség elleni bűncselekmények
• 12. személy elleni bűncselekmények
• 15.) az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények.

Büntető eljárásjog: tárgyi értelemben szintén jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák a büntetőeljárás lefolytatásának rendjét (az eljárás lefolytatásának rendjében a nagyobb szakaszok, a nyomozás; ügyészi szakasz: vádemelés; bírósági szakasz: központi eleme a tárgyalás és az ítélethozatal; fellebbviteli, vagy jogorvoslati eljárások; ezen kívül meghatározza a büntető eljárásjog a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok jogait és kötelezettségeit. Ezek a hatóságok háromfélék lehetnek: nyomozóhatóság, az ügyészség, bíróság. Az eljárásban részvető személyek: terhelt, a védő, a sértett, vagy a szakértő. Hozzá tartozik még a büntetés végrehajtási jog: tárgyi értelemben azokat a jogszabályokat jelenti, amelyek meghatározzák a büntetőeljárás során elítéltek jogi helyzetét, a büntetésvégrehajtás eszközeit és módozatait, az elítéltekkel szembeni bánásmód szabályait. Az egyes jogágak között az anyagi jog és a végrehajtási jog között szoros kapcsolat áll fenn. A büntető anyagi jog alkalmazására a büntető eljárásjog kapcsán kerül alkalmazásra. A büntető végrehajtási joggal szintén szoros a kapcsolat: a legfontosabb szabályokat a büntető anyagi jog tartalmazza.

A büntetőjog sajátosságai:

Az érintett életviszonyok heterogenitása. (pl. pénzügyi jog, vagy kereskedelmi jog kapcsán ha hallunk ilyen kifejezéseket, akkor viszonylag jól behatárolható, hogy milyen életviszonyokkal fog foglalkozni az adott jogág).

A büntetőjog által érintett életviszonyok rendkívül sokszínűek, heterogének. (nemi erkölcs elleni bűncselekmények, közrend elleni bűncselekmények, állam elleni bűncselekmények stb.)

A büntetőjog elsősorban nem rendezi az életviszonyokat, hanem védelmezi. Szemben más jogágakkal a büntetőjog akkor realizálódik, ha a büntető törvényben írt magatartásokat nem tanúsítja. (tehát, ha nem követnek el bűncselekményt).

Az elkövetett bűncselekményekre mintegy megtorlást jelent a büntetés (represszív jelleg).

A büntetőjog létezése: preventív (megelőző) hatást jelentsen.

A büntetőjog jogrendszerben való elhelyezkedése

Kettősség: alapvetően megkülönböztetjük a jogrendszerben a közjog és a magánjog kettősségét. A büntetőjog közjogias jellegű jogág, jogterület.

Alapvetően tagolható büntetőjogra és egyéb közjogi jogterületekre (alkotmányjog, közigazgatási jog).

A büntetőjog és más közjogi jogterületek viszonya

Büntetőjog és a közigazgatási jog (azon belül is a szabálysértési jog kapcsolata): ma Magyarországon a szabálysértések nem a büntetőjoghoz tartoznak, hanem a közigazgatási joghoz.

Csemegi-kódex: Hármas felosztás (bűntett, vétség, kihágás). Kihágás: bagatell bűncselekmények voltak, ezek megszűntek. Ma szabálysértésként ismertek és a közig jog területéhez tartoznak. Van-e minőségi különbség, vagy csak mennyiségi van a szabálysértések és a bűncselekmények között? Nem egységes a szabálysértés rendszere alapvetően mennyiségi és vannak területek, ahol csak minőségi van.

Egyszerű igazgatási szabályok megszegése tipikusan a szabálysértés területére tartozik, minőségi eltérés van a bűncselekmény és a szabálysértés között.

Vannak azonban kriminális szabálysértések: crimen (bűncselekmény) szóból ered. Lényege: olyan szabálysértésekről van szó, amelyek bűncselekményként is értékelhető valamilyen formában (a bűncselekménynek van szabálysértési alakzata). Itt sem egészen egységes a kép. Ahol a bűncselekmény erőszakos jellegű magatartást feltételez, valamilyen büntetőjog többlet tényállási elem van, ez a szabálysértés tényállásában nem lelhető fel. Vannak olyan szabálysértések, ahol csak mennyiségi az eltérés. Pl. lopás, tulajdon elleni szabálysértés (annyi az elhatároló körülmény, hogy 10 eFt-ot meghaladó, vagy meg nem haladó összegű.)

A büntetőjog és az alkotmányjog viszonya

Ebben a körben azt kell kiemelni, hogy az elmúlt időszakban nagy szerepet kapott az alkotmányos büntetőjog fogalma és ez elsősorban az Alkotmány Bíróság rendszerváltást követő munkásságában tapasztalható.

Az AB színvonalas és alaposan indokolja a határozatait és a rendszerváltást követően kidolgozottak komoly változás lett. Szabó András professzor munkássága.

Alkotmányos büntetőjog (Szabó András által kifejtettek): arra utal az Alkotmány Bíróság, hogy az alkotmányjog és a büntetőjog között igen szoros az összefüggés. Az alkotmánynak és a büntetőjognak összhangban kell lennie.

A közvetlen kapcsolat az, hogy maga az alkotmány szabályozza a büntetőjog néhány alapvető elvét: (nulla poena sine lege, nullum crimen sine lege elve).

Közvetett kapcsolat szempontjából: kiemelhető az alkotmány alapjogi katalógusa. A büntetőjognak ugyanis egy értékvédő, jogvédő szerepe van és elsődlegesen alkotmányos jogokat kell, hogy védjen.

Az alkotmányos büntetőjognak a követelménye az, hogy a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos indokon alapuljon, szükséges, arányos és végső soron igénybevett legyen a büntetőjogi fenyegetettség.

Mit is jelent ez? A modern államban az állam büntetőjogi hatalma nem korlátlan. Vannak egyrészt alkotmányos és nemzetközi jogi korlátok. Az alkotmányban kell fellelni annak az alapját, hogy egy magatartást miért nyilvánít bűncselekménnyé. Szükséges az, hogy más módon ne lehessen biztosítani a bűncselekménnyé nyilvánítás védelmét, arányos legyen (egyfajta takarékossággal kell bánni, csak a szükséges mértékű fenyegetettséget kell megteremteni), amikor semmilyen más módon nem biztosítható a védelem, csak akkor alkalmazható a büntetőjog. Alkotmányos indokon alapuljon, szükséges legyen.

A büntetőjog a kriminálpolitika áthághatatlan korlátja. A büntető törvénykönyv felfogható úgyis, mint a bűnelkövetők Magna Chartája.

Mo-n gyakorlatilag a feudális jogelvek szerint teljesen önkényes a büntetőjogi felelősségre vonás, a pallosjog stb. Nem érvényesül a nullum crimen-elv. Az állam büntető hatalmának korlátot állít a büntető törvénykönyv, amelyet a cselekmény elkövetése előtt bűncselekménynek nyilvánított, amelyet a cselekmény elkövetése előtt kilátásba helyezett.

A bűnügyi tudományok rendszere

A tudományágak két kategóriáját különböztetjük meg a legjellemzőbb felosztás szerint:

1.) jogi vagy normatív tudományok: büntetőjog tudomány (amely alapvetően az büntető anyagi jogtudományra vonatkozik. Közös jellemző: tulajdonképpen magát a jogot vetítik vizsgálódási területüknek. A bűnözés jogszempontú vizsgálata. Ide tartozik a normatív tudományok közé: a büntetőeljárás jogtudomány és a büntető végrehajtási jogtudomány.

2.) empirikus tudományok: (1.) kriminológia: jelentős része tapasztalati jellegű tudományterület) Vizsgálódási módszereit tekintve az interdiszciplináris tudomány jellemző rá. A bűncselekményekkel, a bűnözéssel, a bűnelkövetésekkel, mint társadalmi jelenségekkel foglalkozik. A kriminológia terén kiemelt területek:

• a.) bűnmegelőzés
• b.) bűnözés kontrollja, ennek modelljei
• c.) bűnözés okainak vizsgálata (kriminál etimológia)
• d.) ismertté vált bűnözés jellemzőinek vizsgálata (kriminál morfológia)
• e.) rejtett vagy látens bűnözés
• f.) a bűncselekmények és a bűnözés és más devianciák kapcsolatait vizsgálja
• g.) kutatási területére esik az áldozattan (viktimológia)
• h.) büntető igazságszolgáltatási rendszer működése.

A következő empirikus tudományág: a 2.) kriminalisztika: a bűncselekmények felderítésének, nyomozásának tudománya. A kriminalisztika területén is megkülönböztethetünk általános és különös részt. Általános része: a kriminál taktika és a kriminál technika. A különös részt pedig a kriminál metodika jelenti.

Kriminál taktika: a személyi bizonyítékok hogyan gyűjthetők be.

Kriminál technika: bizonyítási eljárás technikai része.

Kriminál metodika: tul.képpen az egyes bűncselekmény típusokhoz kategorizálja a kriminál taktikai és kriminál technikai módszereket. Egészen más nyomozati módszerekre van szükség egy nemi erkölcsi bűncselekmény, mint egy közlekedési bűncselekmény elkövetése esetén.

3.) bűnügyi segédtudományok: igazságügyi orvostan (pl.). Amikor sérülés következik be a bűncselekmény következtében pl. testi sértés, halálos eredmény. az igazságügyi elmekórtan: az elkövetőket vizsgálja. (kóros elmeállapotú elkövető esetében büntetőjogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor. Nem a jogi végzettségű emberek végzi ezeket az eljárásokat, hanem kimondottan azok, akik erre szakosodtak. Kriminál statisztika, kriminál pszichológia, stb.

Kiemelendő a kriminál politika: egyfajta hidat, összekötő szerepet tölt be a büntetőjog és a kriminológia között. A kriminál politika az állami politika része. Azzal foglalkozik, hogy milyen is lenne az ideális büntetőjog.

(1998-ban elkezdett érvényesülni a kemény kéz politikája. 2003-ban ennek az ellenkezője történik: azt mondják, hogy a szabadságvesztés végső eszköz, a bíróságnak meg kell adni a lehetőséget, hogy egyéni eseteket mérlegelhessék és az egész az enyhítés irányába húzódik el.)

Poenológia: az elmúlt években önállósodik, a jogterületeken átívelő szerepe van, ami nem más, mint a büntetéstan. Az a sajátosságra, hogy a büntetősre fókuszál különböző jogterületeken átívelően. Vizsgálja a törvényi szankciórendszert. Vizsgálja a büntetés kiszabási gyakorlatát a bíróságoknak és vizsgálja a büntetések végrehajtást.