A tényállás szó jelentéstartalmai: ezt a szót, hogy tényállás milyen értelemben használjuk a büntetőjogban?

1.) történeti tényállás: arra ad választ, hogy a valóságban mi történt, nem más, mint a konkrét bűncselekmény leírása. Hol találunk történeti tényállásokat?: vádiratban, bírói ítélet indokolásában, nyomozati jegyzőkönyvben.

2.) törvényi tényállás: bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. Hol találunk törvényi tényállásokat: a különös részben, úgy is használjuk, hogy különös részi törvényi tényállás.

3.) általános törvényi tényállás: az összes bűncselekmény törvényi tényállásaiból alkotott váz, vagy minta, amely alapján az egyes konkrét bűncselekmények vizsgálhatók. Az általános törvényi tényállás elemei, vagy azok egy része megtalálhatók a törvényi tényállásokban (mármint a különös részi törvényi tényállásokban). Általános törvényi tényállás elemei pl. elkövetési magatartás. Mondjuk emberölés esetén ez a sértett megölése. Lopás esetén: elvétel lesz az elkövetési magatartás. Rongálás esetén károkozásnál: eredmény melyik lesz; idegen vagyontárgyat megrongál, vagy megsemmisít és ezzel kárt okoz, az eredmény a kár. A rongálás elkövetési magatartása a megrongál, vagy megsemmisít. Pl. passzív alany (sértett),testi sértés tényállása esetén a passzív alany a mást szó. A hol található az általános törvényi tényállás: a tudomány és a bírói gyakorlat használja, ennek megfelelően tankönyvekben tudunk róla olvasni, illetve bírói ítéletekben.

A tényállás alakzatai: (ez nem más, mint a különös részi törvényi tényállás alakzatai)

Alakzatai = esetei

1.) alaptényállás, más néven alapeset: emberölés: aki mást megöl; lopás alapeset: ha kisebb értékre követi el a lopást 10e és 200e. között követi el a lopást. Minden bűncselekménynek van alapesete.

2.) minősített tényállás, vagy más néven minősített eset: azért, mert súlyosabban büntetendő, mint az alapeset. Magasabb a kiszabható büntetési tétel. (pl. rablás esetén: 2-8 évig.) A legtöbb bűncselekménynek van minősített esete, de nem mindegyiknek. ( a terrornak nincs) pl. emberölés minősített esete: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, vagy nyereségvágyból elkövetett emberölés. Pl. erőszakos közösülés: ha a sértett 12 éven aluli személy esetén.

3.) privilegizált eset: enyhébben büntetendő tényállás, vagy eset, tehát az alapesethez képest enyhébben büntetendő, alacsonyabb a kiszabható büntetési tétel. Kevés van belőle. Erre példa: emberölésnek van: erős felindulásból elkövetett emberölés.

Az általános törvényi tényállás elemeinek csoportosítása:

Az általános törvényi tényállásnak vannak nagy részei:

1. a bűncselekmény alanya
2. a bűncselekmény tárgya
3. az alanyi oldalhoz tartozó elemek (szubjektív tényállási elemek)
4. a tárgyi oldalhoz tartozó elemek (objektív tényállási elemek)

Másik irányzat ( tk. írójának álláspontja)

1. szubjektív tényállási elemek, objektív tényállási elemek
2. a bűncselekmény alanya nem része az általános törvényi tényállásnak
   a bűncselekmény tárgya nem rész az általános törvényi tényállásnak, ez igaz a jogi tárgyra is (az utóbbival egyet lehet érteni, hiszen a jogi tárgy valamilyen érdek, vagy érték. , viszont a legtöbb törvényi tényállás úgy kezdődik, hogy aki, lehet, hogy az alany nem része, de minden törvényi tényállás utal rá.)
3. a tettességhez szükséges ismérvek.

Általános törvényi tényállási (szubjektív) elemek:

1. szándékosság
2. gondatlanság
3. motívum
4. célzat.

Objektív tényállási elemek:

1. elkövetési magatartás
2. elkövetési tárgy
3. eredmény
4. okozati összefüggés
5. elkövetés szituációjához tartozó elemek.

A bűncselekmény tárgyán a jogi tárgyat kell érteni. A bűncselekmény tárgyát használhatjuk úgy, hogy elkövetési tárgy és úgy is, hogy jogi tárgy. A bűncselekmény tárgyának a jogi tárgyat kell érteni.

A tényállás elemeinek csoportosítása:

A tényállási elemek csoportosíthatók előfordulásuk gyakorisága szerint, azaz milyen gyakran fordulnak elő az egyes törvényi tényállásokban.

Ennek megfelelően háromféle csoport létezik:

• szükségképpeni tényállási elemek: ezek a tényállási elemek nem hiányozhatnak egyetlen tényállásból sem. (pl. az elkövetési magatartás: cselekmény nélkül nincs bűncselekmény; szándékosság vagy gondatlanság: valamelyik formája kell, hogy legyen a tényállásban.)
• gyakori tényállási elemek: sok bűncselekmény tényállásában szerepelnek. (pl. elkövetési tárgy, az eredmény, az okozati összefüggés) Vannak olyan bűncselekmények pl. amelyek tényállásában nincs eredmény, vagy okozati összefüggés pl. rongálás tényállása: van eredmény? Van, a kár. Lopás tényállásában nincs eredmény, a tárgynak a sértettől való elvétele nem eredmény.
• esetleges tényállási elemek: ritkán fordulnak elő az egyes tényállásokban, tehát csak kevés bűncselekmény tényállásában találjuk meg ezeket. (pl. motívum, célzat szubjektív oldalon és az elkövetés szituációjához tartozó elemek /szituációs elemek/ is ilyenek)