A FORTRAN (Formula Translator) egyike az első általános célú programnyelveknek. Ma már nemigen használják, túlhaladott, de számos főiskolán, egyetemen (pl. az USA-ban ez a számítástechnikai képzés bevezető nyelve). Egyszerű, alkalmas az algoritmizálási alapok sallangmentes elsajátítására; kifejezetten jó az olyan programok rögzítésére, melyeknél az algoritmikus rész a döntő az adatleírással szemben; számos korábbi program, programkönyvtár FORTRAN-ban készült, így a felhasználó elérheti ezeket.

Tehát ez a nyelv kiválóan alkalmas olyan feladatok programozására, melyeknél összetett, bonyolult az eljárás maga, de adatstruktúrája egyszerű. A nyelv többszintű fejlődésen ment keresztül. Az egyszerű FORTRAN II-től eljutott oda, mely a mai input output követelményeknek is megfelel. Legfőbb korlátja (mely az egyszerűségből adódik), hogy nem válik el teljesen az eljárás és az adatstruktúra. Leginkább műszaki alkalmazások terén igyekszik versenyben maradni ellenfelével, a Pascallal.

A Cobol nyelvnek nagy a túlélőképessége, mindig valahogy a reflektorfénybe kerül. A FORTRAN-nal szemben olyan feladatok megfogalmazására alkalmas, melyeknél az összetett, igényes adatstruktúra dominál, a viszonylag egyszerű eljárás mellett. Ügyviteli, gazdasági alkalmazások döntő része ilyen. A program maga is igen olvasmányos. Könnyen érthető, azonban a nem angol anyanyelvű programozó életét meg tudja keseríteni (ügyelni kell a helyesírásra). A Cobol négy részre oszlik, ebből a Procedure Division írja le magát az eljárást. A Data Division az adatstruktúrát írja le (szintén olvasmányos). A Cobol erénye a stabilitásban van, kisebb nagyobb módosításokkal évtizedekig fennmaradnak a Cobolban írt programok.

A PL/1 a Fortran és a Cobol kedvező tulajdonságait egyesíti (hisz eddig nem lehetett volna mit kezdeni a nagy adatstruktúrájú és eljárásában is összetett programokkal). Így azzal a céllal jött létre ez a program, hogy egyesítse az előnyöket. Igazi, professzionális nyelv, sorra állnak át a számítóközpontok, szoftverházak erre az alkalmazásra. A nyelv jól strukturált. Világos az alapprogramok hívási struktúrája, alkalmas, hogy több programozó által megosztva legyenek végrehajtva a fejlesztések.

A Basic nyelvet eredetileg oktatási célból fejlesztették ki (úgy, mint a Pascalt is később). Egyszerű volt a szintaktikája, végrehajtása sem igényelt speciális tudást. Eredeti változata nem is általános célú programnyelv, de ma már ugyanolyan széles körben használható, mint bármely más fejlett programnyelv. Minden sor előtt azonosító szám áll. Igen népszerű lett a kis feladatok megfogalmazásában. Utasításformáját fejlesztették, megnövelt képességek birtokában nagyobb feladatok megoldására is használták. Eredetileg interpreteres, de később a gyorsítás érdekében megjelent a complieres változata is. A mikroszámítógépes hardver adott nagy lökést a fejlődésnek, a korszerű, felhasználóbarát képernyőkezelések sorra kerültek bele a nyelvbe, megjelent a Visual Basic. Korszerű alapokon nyugvó, mai számítástechnikai követelményeknek eleget tevő, sokat tudó programnyelv.