Szent István bazilika: 8500 fős, a legnagyobb „templom” Budapesten, nem az egyház, hanem a főváros tulajdonában van. 60 év alatt készült el, az 1840-es években kezdték és 1905-ben adták át. A szabadságharc alatt leállt az építkezés, majd 1851-ben újból elkezdték. Építése közben két fő tervezője (Hild József, Ybl Miklós) meghalt, beomlott a kupolacsarnok is. 96 m magas, 87 m hosszú, 55 m széles, erős alapokon nyugszik, a föld alatt kb. ugyanakkora. Két stílus, a klasszicizmus és a neoreneszánsz ötvözete. Körpanorámás kilátóként van kialakítva a teteje (lifttel és lépcsőn közelíthető meg).

Szent Jób kápolna: a templom oldalszentélyében, itt őrzik a Szent Jobb-ot, amit aug. 20-án körbehordoznak. Belső tere gazdagon díszített pl. Székely Bertalan, Lotz Károly, Stróbl Alajos, Ferenczy Béni festményi díszítik. Jobb oldali tornyában van az ország legnagyobb harangja, ami 9 tonnát nyom.

Magyar Nemzeti Bank: a századfordulón építették, 1905-ben, Alpár Ignác tervezte, szecessziós-eklektikus, homlokzatán a bank történetét és a pénzfunkciók változását láthatjuk. Látogatóközpontját nem régen adták át (kiállítások, bankjegy- és érmegyűjtemény, pénzverőeszközök, játékok kipróbálása), csak szervezetten, vezetéssel látogatható.

Magyar Királyi Postatakarék: Lechner Ödön tervezte, 1900-ban készült el, szecessziós. A felső sort és a tetőzetet díszítették.

Parlament: 1885-1904 között épült, Steindl Imre tervezte, itt rendezték a milleneumi országgyűlést (még folyt az építkezés közben). Eklektikus stílusban épült, de hordoz neogótikus, barokk, reneszánsz jegyeket is. Csipkézett kőhomlokzat, erkélyek, a világ egyik legnagyobb parlamentje. 268 m hosszú, 118 m széles, 100 m magas, közel 700 terem, 10 belső udvar, 29 lépcsőház, 27 kapu. Kupolaterme 27 m magas, amit a fő lépcsőházhoz hasonlóan Lotz Károly freskói díszítik. A legfontosabb állami fogadások helyszíne, mellette helyezkedik el szimmetrikusan az alsó- és a felsőház ülésterme. Itt van a szent korona és a koronázási ékszerek is. Sok technikai újítást is kipróbáltak pl. az első távfűtéses intézmény, a kazánja egy másik épületben 200m messze van, fali csővezetékekben áramlik a gőz, az üléstermekben padlózati fűtés. Van két hatalmas szellőzőaknája a Kossuth tér alatt, ami nyáron klimatizálásra is szolgált  jéggel hűtöttek.

Néprajzi Múzeum: A gyűjteménye hazánk második legrégebbi gyűjteménye. Xantus János kelet-ázsiai gyűjteménye az alapja. A gyűjtemény később hazai néprajzi emlékekkel és szomszédos országokból származó emlékekkel bővült. Közel negyedmillió műtárgyat őriznek, ennek 2/3-a hazai.

Magyar Nemzeti Múzeum: Pollack Mihály tervezte, klasszicista, homlokzatát és belső tereit Lotz Károly és Thán Mór freskói díszítik. 1802-ben határozták el az alapítását, Széchenyi Ferenc ekkor ajándékozta oda az országnak saját gyűjteményét. Az ország történetét dolgozza fel a római kortól 1990-ig tárgy és képi emlékekkel. Az ezredfordulóig a koronát és a koronázási ékszereket itt őrizték.

Deáktéri Evangélikus templom és múzeum: Pollack Mihály tervei alapján készült. Budapest legrégebbi evangélikus temploma. 1809-ben adták át eredeti formájában. 1856-ban a főhomlokzatot átépítették. 1875-ben lebontották a templom egyetlen tornyát, mert életveszélyes volt. Egy csarnokból áll, aminek egyetlen dísze a Pollack Mihály tervezte főoltár és a márvány keresztelőmedence, ahol Kossuth fiait keresztelték. A templom mellett múzeum van, ahol ott van pl. Luther Márton eredeti végrendelete.

A belvárosi Plébánia templom: a 12. században kezdték építeni román stílusban. A 15. században gótikus stílusban bővítették, a 18. században barokk stílusban átépítették  szinte minden építészeti stílus nyomot hagyott rajta, pl. még a Mátyás-kori reneszánsz is és van egy török imafülkéje.

Zsinagóga és Zsidómúzeum: régen a pesti zsidónegyed határa volt, Európa legnagyobb zsinagógája, 3000fő fér el benne. 1859-ben adták át, F. Frigyes a fő tervezője. Keleti elemekkel gazdagított romantikus stílusú épület. Belső csarnoka vékony öntöttvas oszlopokon nyugszik, ami akkor egyedinek számított. Berendezései közül több egyedileg is védett pl. a frigyláda. 1991-ben adták át a zsidó mártírok emlékművét, ami mellette van. Varga Imre alkotása gránitból és acélból. Egy szomorú fűz -> levelei az áldozatokra emlékeztetnek. A múzeumban a zsidóság történelmi emlékei, ünnepi kegytárgyai, használati eszközei vannak és egy holokauszt emlékterem.

Szent Erzsébet Plébánia templom: 1900-ban Steindl Imre tervei alapján készült, több, mint 2500 látogatót tud egyszerre befogadni.

Nyugati pályaudvar: a párizsi Eiffel iroda tervei alapján készült. 1877-ben adták át. Vasszerkezetű, számos technikai újdonsággal.

Keleti pályaudvar: 1884-ben adták át, eklektikus és neoreneszánsz stílusú. Homlokzatát Watt és Stephenson szobrai díszítik. Számos technikai újdonsággal épült pl. elektromos közvilágítás, Közép-Európa első központi váltórendszere itt volt.

Nagy Vásárcsarnok: az ország legnagyobb fedett piaca. A 19. század végére készült el. Kívül neogótikus, belül modern. A vas és a fémszerkezet volt az uralkodó a belső kialakításban. 1994-ben teljesen felújították, azóta utazási irodák is ajánlják.

Iparművészeti Múzeum: Európa 3. iparművészeti múzeuma (London, Bécs), 1872-ben döntöttek az alapításról. 1896-ban adták át. Belső tere fölfelé nyitott, egy üvegtető borítja, így természetes megvilágítás van. Tetejét zsolnai kerámia díszíti. Állandó kiállítása nincs, kedvelt rendezvényhelyszín.

Pesti Vigadó: koncert és bálteremként épült F. Frigyes tervei alapján 1865-ben. A második világháború során súlyosan megsérült, 1980-ban nyílt meg újra, jelenleg ismét zárva van felújítás miatt.

Andrássy út: 2002 óta a világörökség része, egységes építészeti arculatot mutat. Az egész sugárút 10 év alatt készült el, 2 km hosszú.1872-ben határozták el, hogy megépítik a belváros és a Városliget között. Ybl Miklós tervezte a legtöbb épületet. Andrássy Gyula gróf volt az építés legfőbb támogatója, nem csak anyagilag, hanem a beépítési tervet is ő dolgozta ki. 1884-re készült el teljesen. 3stílust követ a beépítése; zártsorú beépítés (3-4emeletes paloták határolják, amik az utcafrontra épültek, fasor szegélyezi a két oldalt) az Oktogontól van a második szakasz (2-3 emeletes házak az úttól beljebb, kettős fasor szegélyezi az út mindkét oldalát), 3. szakasz a Kodály köröndtől (1-2 emeletes házak előkerttel, homlokzatuk díszesebb, mozgalmasabb) itt régen nyaralóvillák voltak.

Földalatti: a kontinens első földalattija, első szakaszát 1896-ban adták át, árkot ástak és arra tettek födémet ~kéreg alatti vasút. A Deáktéri állomásán a 60m-es mellékágában van egy földalatti múzeum, ami az egykori járműveket és a földalatti építésének a történetét mutatja be.

Magyar Postamúzeum: (Andrássy út 3.): Lotz károly egykori lakóházában került berendezésre, ezért a közösségi helyeket az ő freskói díszítik. A 18-19. századi postatörténelmet mutatja be, berendezett postahivatalok, postakocsik, egyenruhák (Nagyvázsonyban és a Balaton déli partján is van egy postamúzeum).

Operaház: hazánk harmadik legjelentősebb építészeti műemléke a 19. században. 1884: nyitóelőadás. Ybl Miklós tervezte, a párizsi operaház mintájára készült. 4 fő része van; fogadótér, nézőtér, színpadtér, üzemi területek. Kívül-belül gazdagon díszített, a nézőtér egy hatalmas kupolacsarnok. Háromszintes, aranyvörös. Lotz Károly és Székely Bertalan freskói díszítik. Minden freskó a zene hatalmát próbálja bemutatni valamilyen formában. Belső tereit selyemtapéta borítja, külső homlokzatán a zenével kapcsolatos szobrok, Erkel és Liszt Ferenc szobrai láthatók. Az első igazgató Erkel Ferenc volt.

Fővárosi Operettszínház (Orpheum): 1894-ben készült, szecessziós. Építészeti különlegessége a nézőtéren félkörívben lévő intim páholyok. Az 1900-as évek első harmadáig bálteremként is szolgált. Az épület szinte teljesen elpusztult, teljesen fel kellett újítani, újjá kellett építeni.

Zeneakadémia: felsőfokú zenei képzés, hangversenyterem. 1907-ben adták át, nagyterme 1200fős és van egy 400fős kisterme is. Hazánk legdíszesebb szecessziós épülete. Liszt Ferenc szobra díszíti, amit Stróbl Alajos készített.

Terror Háza: (Andrássy út 60.) az egykori politikai rendőrség épületében és börtönében került kialakításra. A nyilas és a kommunista diktatúra áldozatainak állít emléket.

Kodály Zoltán Emlékház: 1924-1964 között élt a lakásban, ahol kialakították a múzeumot. 1990-ben nyitott, megőrizték az eredeti bútorokat és zeneszerszámokat. Életét és munkásságát mutatják be. Itt van az ország legnagyobb hangtára, a magyar zeneszerzők kéziratai, kottái.

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Gyűjtemény: a névadó optikus és ingatlanügynök volt, aki a magánvagyonát utazásokra és műkincsgyűjtésre fordította. Öt nagy utazást tett, bejárta Kínát, Indiát, Észak- és Dél-Amerikát, Ausztráliát. A műtárgyait halálakor az épülettel együtt a magyar államra hagyta. Leghíresebb a kínai és a japán műtárgygyűjteménye. Tematikus kiállításai vannak, állandóak nincsenek. 22ezer kötetes művelődéstörténeti könyvtár is van a kutatók részére.

Hősök Tere: 1896-1929 között épült. Négy fő része van. 1. Ezeréves emlékmű, 2. A magyar hősök emlékköve, 3. Szépművészeti Múzeum, 4. Műcsarnok.

1. Ezeréves emlékmű: az készült a legtovább. A közepén 36m-es oszlopon Gábriel Arkangyal szobra, kezében a korona és a kettős kereszt. Maga a szobor 5m magas és párizsi világkiállításon díjat nyert. A talapzaton ott van a honfoglaló hét vezér. A félkör oszlopcsarnoka a magyar történelem híres nagyjait ábrázolja. 86m széles, 25m mély. Mindig van egy nagy szobor, alatta egy domborművel, ami a legnagyobb tettét ábrázolja. A félkörív karéján négy szoborcsoport áll.
2. Nemzeti hősök emlékköve: sírkő, ami az országért, népért meghalt hősöknek állít emléket.
3. Szépművészeti Múzeum: az épület helyén eredetileg a Feszti Körkép volt. 1906-ban készült el, klasszicista stílusú. Fő célja a világ képzőművészeti kincseinek a bemutatása. Az emeleten festmények, a földszinten szobormásolatok voltak, amik később kiszorultak onnan. 1993-ban földalatti termekkel bővítették, ott van az egyiptomi gyűjtemény, a 20. századi gyűjtemények és az időszakos tárlatok. Sokáig ez volt az egyetlen egyetemes gyűjteménytár.
4. Műcsarnok: 1986-ban adták át, eklektikus és klasszicista stílusjegyekkel rendelkezik. Téglaburkolatú kerámiadíszítéssel és mozaikkal. Szent István timpanonja található a bejárat fölött, zsolnai kerámiák díszítik. A ’90-es évek közepén teljesen felújították. Nincs állandó gyűjteménye. A hazai és a nemzetközi kortárs iparművészetnek, modern művészeteknek ad helyet. Megtekinthető továbbá egy félórás 3D-s film, ami Magyarország nevezetességeit mutatja be.

Városliget:

Állatkert: 1866-ban nyitott, Xantus János volt az első igazgatója. Az 1900-as években bővítették. 1997-ben rekonstruálták, Európa Nosztra díjat kapott az Elefántház.

Vidámpark: körhinta -> Európa Nosztra díjas, a legmodernebb és a legrégibb játékok is megtalálhatók benne pl. körhinta, mesecsónak, barlangvasút.

Széchenyi Fürdő: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. 1913-ban adták át az első épületét. Három eltérő fürdőkultúra (római – medence, görög – kád, északi – izzasztóhelységek) egyesítése. A gyógyforrást 1897-ben fedezték fel, ami a Hősök Tere alatt található. A ’90-es években újították fel.

Vajdahunyad vára: az eredeti épületet 1896-ra készítették fából és papírból  ideiglenes épületnek szánták. Különböző építészeti stílusokat mutat be, bemutatja az ország történetét. Tervezője Alpár Ignác, aki később kőből is elkészítette. 21 szárnyból áll, négy fő része; románkori, gótikus, reneszánsz, barokk épületcsoportok.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum: a hazai mezőgazdaság történetét dolgozza fel. Bemutatja a honfoglaló magyarok állatait, a vadászatot, életet egy hétköznapi faluban, szőlő és bortermesztés.

Füvészkert: a város legrégebbi botanikuskertje, 1770-ben adták át. Több, mint 6erez növényfajnak ad otthont pl. orchidea, kaktuszok és pozsgások, trópusi növénygyűjtemény (amazonasi tündérrózsa 1-2 m-es levelekkel, évente 1x virágzik, akkor is csak 2 napig). A főváros egyetlen világszerte ismert nevezetessége.

Magyar Természettudományi Múzeum: a főváros egyik legújabb múzeuma, 1995-ben adták át, a Katonai Akadémia épületében. A Kárpát medence legfőbb természeti érétkeit mutatja be pl. ökológiai kiállítás, időszakos kiállítások, kedvelt rendezvényhelyszín.

Magyar Földtani Intézet: Lechner Ödön szecessziós alkotása, az ország földtanát, geológiai értékeit mutatja be + állat- és növénylenyomat. Lechner Ödön munkásságát is bemutatja egy kiállító teremben.

Nemzeti Színház: 2000. szeptemberében kezdték el építeni és 2201-ben adták át, bár az első előadás csak 2002 elején volt. Hazánk legnagyobb befogadóképességű színháza, szabadtéri színpaddal is rendelkezik. Körülötte a leghíresebb magyar színészek szobrai vannak.

Művészetek Palotája:

• Ludwig múzeum: kortárs művészek bemutatóhelye, ami egy magángyűjtemény volt
• Nemzeti Hangversenyterem: Magyarország legnagyobb hangversenyterme
• Nemzeti Táncszínház