Magyarországi borvidékek

Magyarországon 22 történelmi borvidék található, ahol nyitott pincék, szakértő vezetésével borkóstolók, minimum egy borral kapcsolatos rendezvény van. Mennyiségében visszafejlődő, de minőségében jelentősen fejlődő a hazai bortermelés. A szőlőtermelés és a borexport a felére csökkent.

Magyar szőlőfajok: olasz rizling, juhar, hárslevelű, kéknyelű, kékfrankos

Magyarországon elterjedt nemzetközi fajok: Sovignone, Merló

Az alföldi borvidélelet a tömegtermelés jellemzi, hétköznapi alkalmakra termelnek borokat, ilyen pl. a kadarka.

1. Csongrádi: a legrégebben ismert, a törökök mér készítettek itt borokat. Magas a napsütéses órák száma, kevés a csapadék. Jellemző a kopasz metszés, amikor annyira visszametszik a szőlőt, hogy nem marad rajta friss hajtás – nem kell karózni a szőlőt, mert nem nő akkorára. Fajták: kövi dinka, olasz rizling, zöld veltelini

2. Hajósbajai : ’90-ben kapott borvidéki besorolást, a homok lösszel keveredik, ami kedvezőbb. A bortermelést a németek kezdték el, 50-50%-ban termelnek fehér és vörösbort. Fajták: kövi dinka, hárslevelű, 1000 jó, merló

3. Kunsági: a legnagyobb kiterjedésű, elsősorban fehérszőlőt termesztenek, amivel eredetileg a futóhomokot akarták megkötni. Itt a legkevesebb a minőségi bor. Fajták: olasz rizling, 1000 jó, kunleány, cserszegi fűszeres

4. Ászár-Neszmény: Budapest környékén, a Gerecsen és a Vértes lejtőjén található. Már a rómaiak is termeltek ott bort. Az éghajlati adottságok nem olyan kedvezőek, javarész északi lejtők. Kizárólag fehérbort készítenek. Jellemző a reduktív eljárás, amikor a borok friss, üde, gyümölcsillatúak. Fajták: 1000 jó, budai zöld, olasz rizling, leányka, királyleányka.

5. Badacsony (Ábrahám hegy, Szent György hegy, Szigliget): Magas a napsütéses órák száma, a Balaton vize is visszatükrözi a napot. Kialakultak a borturizmus hagyományai, zömében fehérborokat készítenek, amik testesebbek, ízesebbek, savakban gazdagabbak. Fajták: szürke barát, olasz rizling, kéknyelű, muskotály.

6. Balatonfüred, Csopak: A Balaton északi partja, a keleti medence. Az altalaj vasas és meszes, ami a borokban is érezteti a hatását, mert testesebbek és tüzesebbek. Fajták: olasz rizling, rajnai rizling, chardannay.

7. Balatonmellék: Kisabb a napsütéses órák száma, a középkor óta szőlőtermesztés folyik ott. Kevésbé testesek és tüzesek, ezért inkább pezsgő alapanyagok. Fajták: szürke barát, olasz rizling, 1000 jó, kékfrankos, merló.

8. Egyed-Budai borvidék: ’90 óta borvidék, a Gerecse és a Velencei hegység déli lejtőin található, meghonosították a német borászati hagyományokat. Divatos a reduktív eljárás, pezsgőalapanyag. Fajták: chardannay, chavignonnay, zenit.

9. Móri: Kevert a talaj (homok, kavics, lösz), kedvező az éghajztal. Közepes minőségű borokat készítenek, a fehérbor dominál. A cukortartalmuk magas. Fajták: 1000 jó (itt minőségi borként), olasz rizling, leányka, chardannay.

10. Pannonhalma, Sokoro-alja: Bakony hegység északi nyúlványa, Pannonhalmi dombság. A legkisebb borvidék. Már az apátság alapítólevelében említik a szőlőtermesztést. Csak fehérbort készítenek, az éghajlat hűvős de állandó. Fajták: chardannay, tramini, szürke barát, olasz/rajnai rizling.

11. Somló: A fehérborok erősen sárgák, testesek, tüzesek, ünnepi borok. A somlói boroknak gyógyhatása van. Speciális bor: a nászéjszakák bora. Fajták: juhfark, furmint, hárslevelű, tramini.

12. Soproni: A 12. század óta termesztenek itt szőlőt, kezdetben fehéret, de a 19. század óta inkább vöröset. Az éghajlat hűvös, de intenzív a napsütés a Fertő tó miatt. Talaja meszes altalaj – magas a borok savtartalma. A kistermelők dominálnak, kevés a nagygazda. Működő borút programok jellemzik. Fajták: kék oportó, merló, chavignonnay, veltelini, zenit, királyleányka.

13. Balatonboglár: A Balaton déli partján, a Somogy dombság északi lejtője. Zömében fehérborok a jellemzőek, amik könnyebbek, frissen fogyasztandók, sok a pezsgő alapanyag. Fajták: olasz rizling, sárga muskotály, chardannay, merló, kékfrankos.

14. Mecsekalja: Déli lejtőkön, 2000 év óta termesztenek ott szőlőt, kedvező szubmediterrán klíma, pezsgőalapanyagok, illatos borok magasabb cukortartalommal, alacsony savtartalommal. Fajták: pécsi cirfandli, chardannay, furmint.

15. Szekszárdi: Szubmediterrán, löszös talaj, főleg a vörösbor a jellemző aminek magas az alkohol és a szárazanyagtartalma, sötétvörös színű. Fajták: kadarka, kékfrankos, merló, chardannay, chavignonnay, bikavér (minimum háromféle vörösborból). A legjobb minőségi rose borokat itt készítik.

16. Villánysiklós: A legrégebbi, vörösbor a domináns, a legmagasabb minőségi borok. Nehéz, testes, magas alkoholtartalmú. Itt volt Magyarország első borprogramja, ma is a leglátogatottabb terület. Fajták: kék oportó, kadarka, kékfrankos, olasz rizling, hárslevelű, chardannay.

17. Bükkalja: Több, mint 100 éve létezik, az ültetvények szinte a város közepéig benyúlnak. Közepes minőségű borok, kisüzemi termelés, az időjárás nem olyan kedvező. Pezsgőalapanyag. Fajták: olasz rizling, chardannay, zöld veltini.

18. Eger: a 15. század óta termelnek bort, a Bükk hegység déli és nyugati lejtőjén. Minőségileg nem szubmediterránok, de minőségi borok. Évjáratonként sokkal kevésbé változik a borok színvonala.

19. Mátraalja: A Márta déli lejtői, vulkanikus altalaj, könnyű, illatos borok, magasabb a cukortartalom, inkébb a fehérborok a jellemzők. Fajták: rizlingek, chardannay, kékfrankos, caberné, zweigelt.

20. Tokaj-Hegyalja: 1000 éves borkultúra, az egyetlen világhírű, kizárólag fehérborok jellemzik. Testes, nehéz borok, magas sav- és cukortartalommal, speciális penészgomba. Fajták: furmint, hárslevelű, sárga muskotály.

21. Zala: A múlt század óta bort készítettek, de csak ’98 óta borvidék, a legfiatalabb. Nem ismert a borturizmusban, közepes minőség, kisüzemi termelés, több a fehérbor. Fajták: olasz rizling, zöld veltini, zala gyöngye, zenit, piros tramini.

22. Tolnai: Tolnai dombság, Mezőföld, ’98 óta borvidék, homokos altalaj, a borok frissen fogyasztva jók, gyümölcsillatúak, üdék, természetes szénsavtartalommal. Fajták: olasz rizling, tramini, chardannay, zweigelt, merló, pinonoir.