Védett területek: 1996-ban született egy törvény, ami négyféle védettségi kategóriát állapított meg (lényegében méret alapján):

1. természeti érték – pl. fa/növény, barlang, vízesés
2. természetvédelmi terület – jól körülhatárolható, egyedi természeti adottságokkal, rendeltetése a természeti értékek védelme pl. madarakban gazdag mocsár, nádas, erdő
3. tájvédelmi körzet – nagyobb összefüggő terület, ahol az ember és a természet harmonikus együttélése jellemző. Célja a természetvédelem úgy, hogy az ne hátráltassa az emberek gazdálkodó tevékenységét.
4. nemzeti park – nagy kiterjedésű, melyen nem az egyedi fajok, hanem azok együttélése jelenti a különlegességet. Állat-, növény-, geológiai értékek. A táj egy részét az ember jelentős mértékben átalakította. Oktatási, kutatási, gazdálkodási célokat is szolgál.

1. 2. kategória: helyi természetvédelmi szervezet döntése alapján létrehozható, a 3. 4. kategória csak a miniszter által hozható létre.

A nemzeti parkokat különféle övezetekre kell osztani, a jogszabály miatt 6, vagy minimum 3 övezet kell. Ez a védettség mértékék jelenti.

Övezetek:

• Természeti övezet: a legvédettebb zóna, ide még kutatók is csak engedéllyel mehetnek
• Kezelt terület: részben nyitott a turizmus számára is, előzetes engedéllyel korlátozott létszámban látogatható
• Bemutató övezet: turisztikai vagy rekreációs célokat szolgál, szabadon látogatható. Itt van turisztikai infrastruktúra pl. múzeum, szálláshely, stb.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja, 1973-ban hozták létre, területe 1100km2, több nemzetközi listára is felkerült pl. a Világörökség listára. Három megye területét foglalja magában; Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Heves megye egy kis része is. Az ember és a természet több ezeréves együttélését mutatja be. Pásztorélet hagyományai. Növényvilága nagyon változatos. Régen vizenyős, mocsaras árterület volt. Termőtalaja jó minőségű, a folyószabályozások után szikesedni kezdett. A pusztai növénytársulás dominál, de foltokban ártéri ligeterdők és mocsári növénytársulások is maradtak. Az őskor óta lakott. Kunhalom: mesterséges földtani képződmény, ahol az őskorban lakott az ember. 1-1 domb tetejére települ egy család. A középkorban őrhelyek voltak, vagy templomok épültek oda. 20-90m átmérőjű, a magassága 0,5-12m között van. Ma kb. 1500km kunhalom van a területén és mind egyedileg is védett. A csárdák világa és a kézművesmesterségek még a középkorból maradtak fenn. A folyószabályozások is befolyásolták a képet.

1827-1833: kilnclyukú híd építése, amit a talajvíz miatt hoztak létre.

Hortobány állatvilága: külterjes állattartás, őshonos magyar állatokat tenyésztenek (szürke marha, juh), de a madárvilág a leghíresebb és a legvédettebb. Sok a túzok, sziki pacsirta, ami az egyetlen olyan faj, ami csak a Hortobágyon él. A széki csér, kócsag, gémfélék, csíkosfejű nádiposzáta (Európaszerte védett), batla (nemzetközileg is védett). Több százezres populáció pl. darvak – a vonulásuk nagyon látványos. 340 védett madárfaj van a területen.

Látogatható központok, bemutatótermek:

• Megyes csárdamúzeum: eredeti épületben a folyószabályozás előtti életképeket mutatja be. Két csárda került csak eredeti formájában megőrzésre.
• Nyugati fogadóház: a javasolt kerékpárutak kiindulása, múzeumok, információs anyagok, kerékpárkölcsönzés, a szervezett programok innen indulnak. Közpóépkori mesterségeket mutatnak be, sokat ki is lehet próbálni. Van ott egy 2,5x5m-es festmény ami egy hortobágyi életkép.
• Tájház: Nagyivánban van, a falu szélén, egy pusztai környezetben. Régi lakásbelsők tekinthetők meg, de lehet szobákat is bérelni hasonlóan berendezve.
• Cserepespuszta: madármegfigyelőhely, csak biciklivel vagy gyalog lehet odamenni, védett területen van.
• Szélhalmi fogadóház: Karcagon, műemlékszélmalom + fogadó. A legnagyobb kétvitorlás szélmalom az országban, 25m a vitorlák fesztávolsága. Benne malommúzeum van, mellette bemutatóház és kézművesműhelyek.
• Pásztormúzeum: Hortobágy központja, szabadon látogatható. Egy 19. századi épület, benne a pásztorélet emlékeivel. Körszín: az egykori kézművesség világába kalauzol, képekkel illusztrálja az egykori parasztházakat, berendezési tárgyakat. Kapcsolódik ide egy kézművesközpont is, ahol mesterek dolgoznak.
• Pusztai állatpark: őshonos magyar háziállatok megőrzése és bemutatása. Állattartási módok és azok eszközei. Magyar kutyafajokat és egy magyar lófajtát mutat be.

Ajánlott tanösvények:

• Egyed-Pusztakócsi tanösvény: a mocsárvilágot mutatja be, biciklivel jó odamenni, mert 26km földút. Nádasok, mocsarasok élővilága.
• Hortobágyi halastó tanösvény: hálózat, a világ legnagyobb halastó-rendszerét mutatja be. Táblákkal, magaslesekkel, belépődíjjal. Kisvasutat akarnak iss építeni.
• Szálkahalmi tanösvény: 3km, gyalogos, botanikai, zoológiai, kultúrtörténeti emlékek láthatóak ott. Vannak táblák és megfigyelőtornyok, az út egy szikes részen vezet át. Föbb nevezettességei a kunhalmok és a háziállatok.
• Tiszatavi tanösvény: nem konkrét, kijelölt útvonal, hanem térképen ajánlott vízi útvonalak. Vízimadarak megfigyelőhelye, szabadon látogatható (külső gyűrű).

Kiskunsági Nemzeti Park

1975-ben jött létre, fő céljai a Duna-Tisza közének védelme, régen a Duna árterülete volt – homokos terület pusztai vidékkel, ártéri és ligeterdőkkel. Sok a védett kultúrtörténeti emlék pl. speciális gazdálkodási forma, tanyasi életforma megőrzése/bemutatóhelye. Állat és növényvilága a Hortobágyi Nemzeti Parkéhoz hasonló, csak kevesebb a számuk.

• Természetháza: Kecskeméten egy látogatóközpont, ami áttekintést ad a nemzeti parkról, nevezetességeiről. A terület fő oktatási és kulturális központja. Kertjében egy tanösvény van, amit iskolásoknak ajánlanak, van hozzá bemutatófüzet is. Tartozik hozzá egy hangtár is, ami a madarak hangját mutatja be.
• Pásztormúzeum: Bugacon, a hajdani szárazmalom (nem víz, hanem emberi vagy állati erő hajtja) területén van, a pásztorélet mindennapjait mutatja be + a bőr és fémművességet, faragást, fa használati tárgyakat. Diorámák: 3dimenziós életképek a pusztai tájak kitömött állataival.
• Világkúria: Kunszentmiklóson a 19. század klasszicista stílusú palotája. Helytörténeti és néprajzi érték, az égszerek bemutatására koncentrál. Élőműhelyek is vannak, főleg a szövés-fonás jellemző.
• Nyakvágó csárdamúzeum: 1801-ben volt ott egy gyilkosság, megölték az akori kocsmárost. Az egész alföld központja, szálláshely is volt az 1800-as évek elejétől. A betyárság emlékeit mutatja be, a klasszkus csárda ivója, a kocsmárosné hajdani lakóhelye.
• Árpádkori falusi rekonstrukció: teljes falu utcákkal, házakkal. Ezeket helyreállították és berendezték. Félig földbe vájt épületek.
• Kolon tó: madármegfigyelőhely, főleg nádi és énekesmadarak, előzetesen be kell jelentkezni.

Három tanösvény:

• Boróka tanösvény: 2km hosszú gyalogos, homokinövényekkek, borókások és a bugaci puszta jellegzetes háziállatai.
• Vöcsök tanösvény: vízi-, énekesmadarak és föld alatt élő állatok
• Vörösmarty tanösvény: vizes kétéltűek és hüllők, nádasok élővilága

Duna Ipoly Nemzeti Park

1997-ben alakult meg, az egyik legfiatalabb. A fővárostól északra a Duna két partja és az Ipoly völgye a főbb területe, szigetei, Pilis, Visegrádi hegység, Börzsöny, Vértes tájvédelmi körzet, Gerecse tájvédelmi körzet. Négy megye területén van; Pest megye, Nógrád megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye. Az alapító okirat szerint a legfőbb érdekesség az átmenetek: síkság, dombság, folyók találkozási pontja, éghajlati átmenetek – kontinentális éghajlat szubmediterrán mikroklímával.

Legfontosabb védett értékei:

• A Visegrádi hegység vulkanikus eredetű, a fő alkotója az andezit, erős pusztító tevékenységek érték (jég, víz, szél) – meredek sziklaszirtek, hegyoldalak, érdekes sziklaalakzatok.
• Pilis: mészkő és dolomit az alapanyaga, ami alkalmas barlangképződésekre, több, mint 100 barlang van ott, őslénytani leletekkel, kevésbé meredek hegyoldalak, fennsíkok, lankás lejtők jellemzik, aminek alacsonyabb az erdősültsége.
• Börzsöny: vulkanikus eredetű, hasonló a Visegrádi hegységhez, nincsenek fennsíkjai. Állat és növényvilága magashegységi.
• Ipoly völgy: arculatát az áradások és apályok alakították, a folyót alig 20-22 éve szabályozták és egy szakaszt érintetlenül hagytak, hogy megőrizzék az ottani flórát és faunát. A völgyben termálforrások, morotvatavak, kanyarulatok találhatók.

Fő védett értékek:

• több, mint 300 forrás, a legtöbb Visegrádon és a Börzsönyben van, de ezek alacsony vízhozamúak, a pilisiek magasabbak. A börzsönyi források egy része 60m fölött fakad, ami európai ritkaság.
• Növényzet: A Dunántúli és az Északi Középhegység között képez átmenetet. Védettek a páfrányok és a nőszirom alfajai. A Pilisben bükk, tölgy és kőriserdő van, a Börzsönyben leginkább bükk erdő, az Ipoly árterében égerfa ligeterdők.
• Állatvilág: több, mint 700 védett faj, gazdag és változatos a csigaállománya, őshonos itt a fűrészlábú szöcske. Leginkább ragadozó madarak jellemzőek pl. ölyv, sas, kerecsensólyom. A fekete gólya és a fehérhátú fakopáncs különösen védett. Az erdőben hiúz ás vidra, a barlangokban denevérfajok vannak.

A nemzeti park védi a hegyeken lévő várakat, bár azok kultúrtörténeti emlékek; Nógrádi vár, Drégely vára, Visegrádi vár. Hazánk legveszélyeztetettebb nemzeti parkja, mert közel van a fővároshoz. Budapest ivóvízellátásának a 90%-át biztosítja.

Bemutatóhelyek:

• Királyréti oktatóközpont – erdei iskolák és táborok szervezése, sok speciális tábor, állatmegfigyelések, nyomkövetések, vizes élőhelyek élővilágának megfigyelése, barlangász programok.
• Esztergom: A nemzeti park központja, fogadóház/bemutatóközpont. A nemzeti park főbb értékeit bemutató kiállítás található ott, mellette tanösvény, ami elsősorban az állatvilág jellemzőit mutatja be.
• Ócsa: tájház az ócsai öregfaluban. Speciális falukiállítási mód – két beltelkes települési szerkezet: minden családnak van egy háza hozzá egy kis kertel + egy telek a külső gyűrűben gazdálkodásra.
• Alcsúd alborétum: több, mint 500féle fa és cserje van ott. Magyarország történeti kertjei – kertkiállítás (főúri kertek). Két nagy Budapesti barlang a Pálvölgyi barlang (a 2. leghosszabban feltárt barlang hazánkban) belülről fakadó hévizes forrás és belülről beszivárgó csapadék alakított, speciális érdeklődésűeknek van barlangtúra is. A másik barlang a Szemlőhelyi, amit belső hévizes források alakítottak. Televan beton cseppkövekkel, amik gyorsan képződnek, de sérülékenyebbek. Mozgássérültek is látogathatják a barlangot. Fölötte egy emlékhely van, a barlang feltárása közben elhunyt barlangászok emlékhelye.
• Vértesszőlösi előembertelep: nem csak emberi, hanem állati és növényi lenyomatok is vannak ott.

Tanösvények:

• Gellérthegyi tanösvény: a főváros állat és növényvilágát mutatja be.
• Esztergomban a kis strázsahegyi tanösvény 1,5km hosszú, van ott partifecske telep, mészkőbánya, mesterséges halastó, kilátótorony a Dunakanyarra.
• A Duna másik kőfejtőében is van egy tanösvény, ahol Magyarország leghosszabban megmaradt római kori kőútja van, a tanösvény földtani bemutatóhely.