Magyarország domborzati viszonyai

Magyarország nagyjából Európa közepén található, Európa egész területének az 1, népességének a 2%-a. Hét szomszédos ország van, a határ kb. 2200km. Az ország kelet-nyugati irányban 528km, észak-dél irányban 268km. Az ország nagyjából Alföld jellegű, a terület 98%-a 400 m alatt fekszik, a hegységek DNY-ÉK írányúak. Hazánkat hat domborzati egységre osztjuk (olyan területekre, amik a környezettől eltérőek, de önmagukban egységes arculatúak) A földrajzi egységek az országhatáron túl is folytatódnak.

Hazánk domborzati nagytájai

  • Alföld – 54%
  • Kisalföld – 6%
  • Alpokalja – 8%
  • Dunántúli Dombság és a Mecsek – 12%
  • Dunántúli Középhegység – 8%
  • Északi Középhegység – 12%

Alföld

Az Alföld hazánk, több, mint 50%-át foglalja el hazánknak és túlnyúlik a határon. Az Északi-Középhegység, a Dunántúli-Dombság és a Dunántúli-Középhegység természetes határolója. A Mezőföld és a Dráva menti síkság az Alföld része, de a Dunántúlon van. A mai arculatát a szelek formálták, , fő alkotója a lösz, mesterséges lecsapolással az ember alakította. Nagyjából egységes, alig néhány pontja magasabb 200m-nél. Az átlagos magasság 108m, legmélyebb pontja Gálarét, 78m. Az Alföld turisztikai szempontból unalmas, kivéve az ökoturisták és a speciális érdeklődésű turisták számára. Nagy tájegységei: Duna-Tisza-Köze, Tiszántúl, Dunántúl. Gyógyturizmus, lovasturizmus, ökoturizmus, a tanyás szerkezet miatt falusi turizmus jellemzi. (Nemzeti parkok) Vizekben gazdag – vízísportok, ornitológusok (madármegfigyelők). Az érdeklődök zöme külföldi, bár zömében egynapos turisták. Éghajlata száraz, napos, itt a legnagyobb az éves közepes hőingás.

  • Duna menti síkság
  • Duna-Tisza közi síkvidék
  • Bácskai-síkvidék
  • Mezőföld
  • Dráva menti síkság
  • Felső-Tisza-vidék
  • Közép-Tisza-vidék
  • Alsó-Tisza-vidék
  • Észak-alföldi hordalékkúp síkság
  • Nyírség
  • Hajdúság
  • Berettyó-Körös-vidék
  • Körös-Maros köze

Kisalföld

Több, mint a fele Szlovákiához és Ausztriához tartozik, hazánk nyugati kapuja – a turizmus szempontjából előnyös vonás. Változatosabb, mint az Alföld, a folyók építő-romboló munkája sokkal inkább megmaradt eredeti formájában. Három fő része van. Turisztikai jelentősége: bevásárló turizmus, átutazó forgalom, egészségturizmus, ökoturizmus a Fertő tó környékén, víziturizmus, üzleti turizmus. Történelmi műemlékekben gazdag városok vannak a területén, inkább külföldiek látogatják. Éghajlata csapadékosabb, egyenletes az évi csapadékeloszlása, az éves közepes hőingás is alacsony.

  • Győri medence
    • Szigetköz
    • Rábaköz
    • Mosoni síkság
    • Fertő-Hanság medence
  • Marcal medence (Rába medence)
  • Győr-tatai terasz

Alpokalja

Legmagasabb pontja 882m, Írottkő. Kedvező fekvés, a nyugati határ mentén található. Szervesen kapcsolódik az osztrák területekhez, ezért könnyen megközelíthető. Az Őrség, Göcsej területe dombság, nem tartozik szervesen a területhez, inkább csak néprajzilag. Külföldiek jönnek ide a népszokások miatt. Bakancsos turizmus, gyógyturizmus (barlangok, széndioxid szárazfürdő – mofetta), kb. egyformán vannak jelen külföldiek és magyarok. Éghajlata csapadékos ami viszonylag egyenletesen oszlik el. Magas a napi hőingás. A nagy erdősültség jelentős vonzerő, jó a pajzsmirigy és idegrendszeri megbetegedésekre.

  • Alpokalja
    • Kőszegi hegység
    • Soproni hegység
  • Vas-Soproni síkság
  • Kemeneshát
  • Őrség, Göcsej
    • Kiv: Zalai-Dombság

Dunántúli Dombság és a Mecsek

Viszonylag alacsony dombvidék, 400 m alatti. Két hegy emelkedik ki belőle szigetszerűen, a Mecsek és a Villányi-hegység. Jelentős óceáni és mediterrán hatás – a legkiegyenlítettebb éghajlatú terület hazánkban. Nagyobb a belföldi turizmus. Kulturális-, bor-, gyógy-, falusi turizmus. Éghajlata: mediterrán éghajlati hatás, a legkiegyensúlyozottabb éghajlati terület.

  • Balaton-medence
  • Külső-Somogy
  • Belső-Somogy
  • Tolna-Baranya dombság
    • Tolnai hegyhát
    • Baranyai dombság
    • Mecsek
    • Villányi hegység
  • Zalai-dombság

Dunántúli Középhegység

Ez az alacsonyabb hegység, két pontja haladja csak meg a 700m-t (Pilistető 756m, Kőrishegy 707m). Három fő része: Bakony vidéke, Vértes-Velence hegyvidék, Dunazug hegység. Ásványkincsekben gazdagabb, ipartörténeti műemlékeke és bányamúzeumok vannak a területén. Híres borvidék. Balaton-felvidéken jelentős az ökoturizmus, a Tihanyi-félsziget hazánk első tájvédelmi körzete. Jó a fekvése, minden irányban megközelíthető, elsősorban a belföldi turizmus dominál. Éghajlata: a környezetétől hűvösebb, csapadékosabb, magas a napi és az évi közepes hőingás.

  • Bakony vidéke
    • Bakony
    • Bakonyalja
    • Balaton-Felvidék
    • Keszthelyi hegység
  • Vértes-Velence hegyvidék
    • Vértes
    • Velencei hegység
  • Dunazug hegység
    • Gerecse
    • Budai-hegység
    • Pilis
    • Visegrádi hegység

Északi Középhegység

Magyarország legmagasabb an fekvő területe, ami mind az éghajlatra, mind a növényvilágra hatást gyakorol. Mátra, Bükk a legkeresettebb terület. Kiterjedt barlangredszere van, az Aggteleki-karszt és a Bükk területén védett. A magashegységi adottsága miatt a légzőszervi megbetegedések kezelésére alkalmas. Ide koncentrálódik a sí és télisport. Klimatikus gyógyhelyek, bakancsos turizmus, nemzeti parkok, ökoturizmus, kulturális turizmus, borturizmus. Főleg külföldiek látogatják. Éghajlat: a legtöbb a hóbiztos napok száma, itt a legmagasabb télen a napsütéses órák száma, csapadékos.

  • Börzsöny
  • Cserhát-vidék és Gödöllői-dombság
  • Mátra-vidék
  • Bükk-vidék
  • Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék
  • Tokaj-Zempléni-hegyvidék
  • Észak-Magyarországi medencék
    • Nógrádi medence
    • Borsodi medence