A tévedés
A tévedés – mint büntethetőséget kizáró ok- a Btk. felelősségi rendszerében a szándékos bűnösséget zárja ki. Ennek feltétele, hogy az elkövető tudata átfogja a bűncselekmény tárgyának és tárgyi oldalának lényeges ismérveit.
27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.(2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
(3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.
A tévedésnek alapvetÅ‘en két tÃpusát különÃti el a Btk:
- ténybeli tévedés: nem büntethető az illető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Lényeges, hogy a tévedés csak szándékosságot kizáró körülmény. Amennyiben ugyanis az elkövetőnek az elkövetés vonatkozásában gondatlanság áll fenn és a tévedése gondatlanságból ered, akkor a tévedés miatt felelősségre lehet vonni.
Legtipikusabb esete: személyben, tárgyban, indokban, okozati összefüggésben való tévedés. Egy része releváns, egy része nem. Okozati összefüggésben való tévedés: dolus generalis, amikor az okozati összefüggésben valaki téved, de ez lényegtelen. Mondjuk amiatt halt meg az illető, mert az elkövető lelőtte, majd elásta, mindenképpen halált okozásért vonják felelősségre.
-
társadalomra veszélyességben való tévedés: csak akkor lehet az elkövetÅ‘ javára Ãrni, ha alapos oka volt. A tévedésnek ez az esete szűkebb körben kerülhet értékelésre. Arról van szó, hogy erkölcsileg minél szÃnezettebb egy büntetÅ‘jogi tilalom, annál kevésbé lehet arra hivatkozni, hogy tévedtem. (pl. gazdasági viszonyok, vagy egy hatósági téves tájékoztatás szerint jár el az elkövetÅ‘).
(Elvétés esetén az illetÅ‘ nincs tévedésben, arra irányÃtja a magatartását, akire akarja, ilyenkor az elkövetÅ‘ büntethetÅ‘, sÅ‘t halmazati büntetést szabnak ki rá.)
Ad 1) A ténybeli tévedésen belül is 2 változatot különböztetünk meg:
- a tényállási elemben való tévedés;
- a ténykörülményben (a tényálláson kÃvüli körülményen) való tévedés.
Ad a) A tényállási elemben való tévedés azt jelenti, hogy az elkövetÅ‘ tudata nem fogja át az elkövetési magatartás kifejtésekor a cselekmény tárgyát vagy tárgyi oldalát jellemzÅ‘ valamely lényeges körülményt. Ez vonatkozhat mind az alapeseti, mind a minÅ‘sÃtett esetbeli tényállási elemekre egyaránt.( pl. az elkövetÅ‘ nem tudta, hogy az általa elkövetett emberölés sok ember életét veszélyeztette, csak az emberölés alapesetéért felel.)
Ad b) A tényálláson kÃvüli ténykörülményekben való tévedés akkor lehet jelentÅ‘s, ha az közvetve a tényállási elemre vonatkozik. (pl. a szÃnész abban a tudatban volt, hogy a neki átadott kellék-pisztoly csupán riasztópisztoly, holott az éles lÅ‘szert tartalmazott és megölte a szÃnész társát )
Vannak azonban a tévedésnek olyan esetei is, amikor a tévedésnek nincs jogi relevanciája, vagyis az elékövető a tévedése ellenére ugyanúgy felel, mintha nem lett volna tévedés hatása alatt. Ilyenek:
- a személyben való tévedés (error in persona): az elkövető A-t akarja megölni, de a sötétben B-t tekinti A-nak és megöli;
- a tárgyban való tévedés (error in objecto): tárgyat cserél össze az elkövető;
- okozatosságban való tévedés: más okfolyamattal hozza létre a szándékolt eredményt (pl. kútba dobja a sértettet azt gondolva, hogy a vÃzbe belefullad, de kiderült, hogy a kút kiszáradt és a koponyacsonttörés okozta a sértett halálát)
Eltérő esete az elvétés (abberratio ictus), amelyről akkor beszélünk, amikor a sérelem nem azon a személyen vagy tárgyon következett be, amelyre az elkövető eredeti szándéka irányult. (pl. egymás mellett állt A és B, az elkövető A-t akarta megölni, de a rossz célzás miatt B-t ölte meg)
A Btk. alapos okból való tévedésrÅ‘l beszél: errÅ‘l akkor lehet szó, ha az elkövetÅ‘nek módjában állott volna a vonatkozó jogszabályokról tudomást szerezni, vagy pedig valamely pozitÃv ténykörülmény alapján vélte a magatartást veszélytelennek.
Alapos ok fennállás esetén úgy alakul az elkövető felelőssége:
a) ha a téves feltevés kialakulásában az elkövetÅ‘nek még a gondatlansága sem állapÃtható meg: felmentésének van helye;
b) ha a téves felfogása ( a társadalomra veszélyesség tekintetében ) a gondatlansága miatt felróható, vagyis kellÅ‘ körültekintés és figyelem mellett megtudhatta volna, hogy a magatartás tilalmazott: gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt felel, feltéve, hogy a cselekmény gondatlanságból való elékövetését a törvény bünteti. (Pl. ha az elkövetÅ‘ abban a téves feltevésben van, hogy jogos védelmi helyzetben van – putatÃv-vélt jogos védelem – és mást megöl: gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vonható felelÅ‘sségre.)
Ide tartozik még az error in iuris – jogban való tévedés, vagyis az az eset, amikor az elkövetÅ‘ a magatartásának a jogi megÃtélésében téved: ez a jogilag irreleváns tévedésekkel esik egy tekintet alá.