Alfonso Cuarón
Az 1961-es születésű Cuarón már egészen fiatalkorában filmrendező akart lenni. 12 évesen megkapja első kameráját, amivel szisztematikusan kezdett mindent megörökíteni a körülötte lévő világból. Gyerekkora Truffaut-t idézi. Ha tehette egésznap a moziban ült. Kevés barátja volt, ezért sokszor hazudta azt édesanyjának hogy egy ismerőshöz megy, persze helyette mindig a moziban kötött ki.
Elhatározta, hogy a középiskola után filmművészetet szeretne tanulni, azonban nem vették fel a mexikói filmfőiskolára, és szülei sem támogatták az ilyesfajta tanulmányokat. Így csak lopva, reggelente és esténként tudott járni előadásokra. Itt ismerkedik meg Emmanuel Lubeczki operatőrrel, jövőbeli állandó partnerével. A 80-as évek elején több kisjátékfilmben vesznek részt asszisztensként.
Negatív periódus kezdődött ezután Cuarón számára. Kezdte úgy érezni, hogy sose lehet rendező, ezért egy múzeumba ment el dolgozni, azonban később rámosolygott a szerencse. Egy jóakarója rendezőasszisztensi munkát bízott rá, majd több hasonló projekt következett, amelyek által kialakult egyedi stílusa, ízlésvilága.
1991-ben testvérével, Carlos-szal elkezdte tervezni debütáló nagyjátékfilmjét, amit egy szerencsés véletlennek köszönhetően hamar le tudott forgatni. A Sólo con tu pareja (Love in the Time of Hysteria) Del Toro Cronos-ához hasonló nagy sikert aratott, és ahogy az lenni szokott, több hollywoodi producer megkereste Cuarón-t különféle ajánlatokkal.
1995-ben rendezi első amerikai filmjét The Little Princess-t (A kis hercegnő), Frances Hodgson Burnett klasszikus meséje alapján. Az élénk fantázia itt is jelentős szerepet játszik. Akárcsak a főszereplő Sara, a rendező is vonzódik a képzelet hatalmához.
A film két Oscar jelölést kap, egyiket Emmanuel Lubeczki a legjobb operatőrnek járót.
Ismét fordulópont következik. A Twentieth Century Fox felkéri Cuarón-t, hogy rendezze meg a klasszikus Dickens regény, a Great Expectations (Szép remények) modern filmadaptációját. A rendező vonakodik, hiszen adott a forgatókönyv, és így még eddig nem dolgozott. Végül is igent mond, aminek nagyrészt anyagi okai voltak.
Mintha csak a honfitárs Del Toro-val egy húron pendülnének, ő is hazatér a tanulságos hollywoodi kaland után, ahol saját forgatókönyv alapján 2001-ben leforgatja a Mexikóban minden nézettségi rekordot megdöntő Y tu mamá también-t (Anyádat is).
A mestermű egy erotikus road movie-ként kezdődik, majd észrevétlenül egy realista drámává sarjad. Két fiatal srác légből kapott ötletként elhatározza, hogy elhívnak egy partin megismert érett nőt, hogy tartson velük egy fergeteges vakációra, mely során felnőtté válnak. Rengeteget tanulnak az életről, barátságról, szexről, és egymásról.
A remek forgatókönyv mellett a virtuóz képi, és dramaturgiai elbeszélőtechnikák teszik igazán unikálissá a filmet. A rendező és az operatőr itt fejlesztenek ki egy egészen sajátos plánozást, és képi stílust, amit majd a jövőben is fognak alkalmazni.
A film kizárólag kézikamerával van felvéve, és egyetlen közeli kép sincs, mindez rendkívül hosszú beállításokban. Az eredmény egy tökéletes dramaturgiai egyenrangúság, mely nem emel ki szereplőket, helyszíneket, eseményeket. Mindent egyenlően hangsúlyoz.
A következő szerzői filmterv előtt hirtelen gigantikus felkérést kap. A Harry Potter harmadik részének rendezését szeretnék rábízni, amit el is vállal, így 2004-ben elkészül a Harry Potter and the Prisoner of Azkaban (Harry Potter és az azkabani fogoly) amely sok rajongó szerint az eddigi legjobb filmadaptáció J.K Rowling regénysorozatából.
Az ideiglenesen felfüggesztett projekt a rendező igazi mesterművévé válik. A P.D James regényéből adaptált Children of men (Az ember gyermeke) hatalmasat robban, ezáltal Cuarón neve beleég a posztmodern filmtörténetbe.
2027-ben járunk, a teljes káosz disztópiájában. Rejtélyes oknál fogva az emberiséget évtizedek óta meddőség sújtja. A nők nem képesek teherbe esni. A remény egy megmagyarázhatatlanul teherbe esett lányban van, akit különféle ideológiai harcok közepette próbál pár elszánt aktivista a megoldást jelentő misztikus Human project-be, az emberiség megmentésére vállalkozó tudósok szervezetébe eljuttatni. Ebbe keveredik bele Theo (Clive Owen) az egykori aktivista, aki gyermeke halála után egyfajta vegetatív állapotba került.
A világot a meddőség mellett a pánikszerű bevándorlás is sújtja. Csupán Anglia képes megfékezni az áradatot, aminek súlyos ára van (koncentrációs táborok, negatív diszkrimináció). Ez ellen küzdenek az aktivisták, ahogy Theo is egykoron, azonban nem mindenki ilyen békés. A radikálisok mindent elkövetnek az egyenjogúság kiharcolásáért. Ahogy feltűnik a terhes lány, elárulják a nemes célért küzdő hőseinket, magunknak akarják őt, és a méhében hordozott világuralom kulcsát.
Ezen rövid szinopszisból is kiderül a sztori inkább jelen korunkra reflektál, mintsem egy futurisztikus jövőt mutat be. Ezt a díszletek is megerősítik. A képi világ ugyanaz mint az említett Y tu mamá también-ben, csak még inkább hitelesebb, a sztorihoz illőbb.
Ami engem leginkább megfogott az az ideológiai, politikai ellentétek kreatív bemutatása, ahol a film egyértelműen nem foglal állást, inkább egyfajta arany középutat jelöl ki, amit nagyban megtámogat a sokat emlegetett plánozás.
Pátzay Ádám