Az első világháború:

a német-olasz-osztrák szövetség változtatást szeretne elérni a világ felosztásában
az angol-francia-orosz „entente”a status quo híve, hiszen gyarmatbirodalmaik jelentősebbek
az utolsó olyan háború, mely „népszerű” – természetese csak az elején. A „nemzeti” érzelmek, legyűrik a háborútól való félelmet. Ady, Jean Jaures, Karl Liebnecht – a kezdetektől háború ellenesek
a háború pártolása vagy ellenzése törést hoz a munkáspártokban, kialakulnak a kommunista és szociáldemokrata pártok és szakszervezetek
9 m halott, főleg katonák – az utolsó háború, amely a polgári lakosságot még megkímélte
a háború nagy vesztese Közép-Kelet Európa, sok, kis méretű, ellenségeskedő ország jön létre, mely visszaveti a már beindult utolérési folyamatot
a háború finanszírozása az állami papírpénz teremtésen keresztül történik
a megrendelések biztos piacot nyújtanak, ezt hívják háborús konjunktúrának
egyes óriás cégek tovább növekszenek – tehát a romboláson kívül a cégkoncentrációs folyamat is folytatódik
a háború után már nem lehet visszatérni az arany-deviza rendszerre – túl sok papírpénz került forgalomba.
Nem várt következménye a háborúnak – a változás jelentősége a második háború után lesz érezhető

A két háború közötti időszak:

„kereskedelmi háború” – protekcionizmus legszélsőségesebb változata, kizárni a másik országot a hazai piacról
sorozatos megtorló intézkedések, melyek következtében ez az egyetlen történelmi periódus, amikor a külkereskedelmi forgalom nem növekszik, sőt erősen visszaesik
a „ker háború” másik jelensége az agresszív, megtorló deviza leértékelések – céljuk szintén a más országok termékeinek kizárása a hazai piacról
a ciklikus válságok nagyon gyorsan visszatérnek: már 1921/22-ben megjelenik az első túltermelési válság – ennek a folyamatnak a betetőzése az 1929-es nagy gazdasági válság

Az 1929-es nagy gazdasági válság:

előzmény: tőzsdei „buborék” képződése 2 éven át – mivel nem ismerik a „buborék hatást”, azt hiszik, hogy a konjunktúra örökké fog tartani – „New Era”.
gyors technikai fejlődés (rádió, TV, repülés, de közüzemi művek elterjedése az urbanizáció felgyorsulása következtében) és vállalati növekedés – a tőzsdei
kibocsátások is felgyorsultak
nyíltvégű és egyéb befektetési alapok jelentek meg nagy számban a tőzsdén
a 120m lakosságból ~600/800 ezer tőzsdézet, de mindenkit magával ragadott
Dow Jones:1924: 100/110p – 1929: 380p, vagyis 4-szereére nőtt a tőzsdei érték

Az összeomlás: ősszel kezdődött – fekete csütörtök okt.24-én, de igazán csak 1931/32-re teljes az összeomlás: Dow Jones: 41p
a termelés és a fogyasztás zuhan, a munkanélküliség a munkaképes lakosság 1/3-át érinti. A ciklikus válság pozitív ága a fellendülés nem akar beindulni – ezért hívjuk a „nagy” gazdi válságnak
New Deal: állami beavatkozás a fogyasztás élénkítésére – hatása korlátozott, csak a háborús konjunktúra hoz majd komoly fellendülést – az állami költségvetés szerepe nem jelentős
Keynes által javasolt új gazdaságpolitika először kerül kipróbálásra
Németország: a katasztrofális gazdasági helyzet még tovább romlik, Hitler hatalomra kerülésével 1933-ban, beindul a háborús készülődés
A fasizmus egy ideológiai keveredés, hiszen a helyzet kilátástalanságára kell valahogy választ találni
Szovjet-Oroszország: gyors iparosítás, ezért mezgaz termékek exportja a már nyomott árú piacokon: éhezés az 1930-as években