A második világháború gazdasági összefüggései és következményei

A második világháború

Hosszabb és kiterjedtebb volt mint az első világháború: – 6 évig tartott, Svédo., Svájc, Töröko., Spanyolo., Portugália és néhány latin-amerikai ország nem viselt hadat.
Közel 100m besorolt katona, 40-60m halott – a fele civil – és több mint 30m ki-és áttelepített ember szenvedte meg.
A nyugat-európai országok veszteségei – kivéve Németo. – kisebbek voltak mint az első világháborúban, viszont Kelet-Eu, Kína és Japán is sok m halottal fejezte be a háborút.
A háború gondolata rendkívül népszerűtlen volt, ez ellen a fasiszta Németo. belső erőszakkal és elnyomással válaszolt.
A háború ideológiai jellege NEM a nacionalizmus, hanem közvetlenül a politikai berendezkedés körül forog. Kapitalizmus polgári demokratikus berendezkedéssel, fasizmus vagy szocialista-kommunista társadalom.
Franciaországi gyors katonai összeomlása azt mutatja, hogy az országokon belüli politikai harcok nagyon kiélezettek. Fasiszta vagy ahhoz közeli fasisztoid politikai rendszerek sok országban kerültek hatalomra – a kapitalizmus ellenességnek is mély gyökerei voltak.
A háború finanszírozása: a pénzkibocsátás nem az egyedüli forrás, hadigazdálkodás bevezetésére került sor gyakorlatilag minden nagy résztvevő országban.
Németo. támaszkodni tud a megszállt és a baráti országok gazdasági erejére is. A háborús kiadások 50%-át más országok teremtik elő – a megszállt Franciao. ebből 40%-al részesedik.
A főszervező 1942-től Albert Speer, a megszállt országokból kényszermunkára (6m fő), a legyőzött országokból hadifoglyok és a munkatáborok lakóit foglalkoztatja nagy haszonnal.
Angliában is teljes a mozgósítás – ez ipari munkaerőként kiterjed a 20-30 év közötti nőkre is. Az életszínvonal 14%-al visszaesik, ezt ellensúlyozandó bevezetik a mindenkire kiterjedő Társadalombiztosítást.
Bevezették a kötött arany és deviza gazdálkodást, az USA-val pedig kölcsönbérleti szerződést kötöttek. Ez azt jelentette, hogy nem kellett kifizetni a háborús szállításokat, a hadi eszközöket csak „kölcsön” adta az amerikai kormány.
A két ország gazdasága szinte összeforrt a közös cél érdekében – Anglia nem tudta volna finanszírozni hadi szükségleteit, ezért tulajdonképpen felfüggesztették az elszámolást.
Az amerikai hadigazdálkodás: központosítás, kötött árrendszer bevezetésével és a hadianyagok központi elosztásával. A háború előtti munkanélküliséget felszívja a katonai szolgálat és a hadi konjunktúra
Az USA a gazdasági nyertese a háborúnak, a szövetséges országok eladósodottak, míg az USA a legnagyobb arany és valutatartalékokat gyűjtötte össze, a termelés felfutása csak technikailag volt korlátozott.
Már 1944-től próbálják fájdalommentesen átállítani a túlfűtött gazdaságot.