Az ENSZ-en kívüli fontosabb nemzetközi gazdasági intézmények

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a WTO

WTO – World Trade Organization – Világkereskedelmi Szervezet – az első és egyelőre egyetlen nemzetek feletti, supranationális szervezet

A szervezet története:

A világháború után, Keynes a Világbank és az IMF mellé tervezte a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet létrehozását is. Ezt akkor az USA elutasította
Viszont megvalósult GATT (General Trade Agreement on Tariffs and Trade) néven a IV. fejezete – célja a feldolgozóipari termékek vámjának leépítése
A GATT körtárgyalás sorozataiban (Kennedy, Tokió, Uruguay rounds) átlagosan 4-5%ra csökkentette le az ipari termékek vámjait (textil kivételével)
Nem volt illetékes a az agrártermékek, a szolgáltatások és az immateriális szellemi tulajdon esetében
1995-ben, Genf székhellyel a GATT utódjaként megszületett a WTO, közel 160 tagországgal, angol munkanyelvvel (francia, spanyol is) főigazgatója Pascal Lamy, a volt európai tárgyalási biztos
A WTO legfelsőbb döntéshozó szerve a Miniszteri Konferencia, minden tagország, kétévente ülésezik (1999 Seattle) – eddig szavazás még nem volt
A gyakorlatban a Genfbe delegált nagykövetek Főtanácsa határozza meg a politikai irányvonalat – 3 alapbizottsága van: árú- és szolgáltatás kereskedelem (de a tőke mozgások NEM) szellemi tulajdon és sok szakbizottság is működik már
A Fejlődő országoknak gondot okoz a rengetek szakértői bizottságban való részvétel
Az EU egy közös képviselővel dolgozik
Elvileg egy ország-egy szavazat, de sose volt még szavazás mert a konszenzus keresése a cél – gyakorlatilag az USA, Kanada, Japán és az EU a meghatározó döntéshozók
A cél a teljes világkereskedelem liberalizálása, mindenütt a verseny és a piac törvényeinek érvényesítése
Már több mint 2 tucat megállapodás létezik a legkülönfélébb területeket érinti (oktatás, egészségügy, mezgaz, szabadalmak, stb), míg a GATT ipari termékekre vonatkozó liberalizálása is érvényben van

Az elméleti háttér:

Szabad kereskedelem (liberalizmus) – célja, hogy a konkurencia minél teljesebb legyen és ezzel a verseny kikényszerítse a fejlődést
Általában a fejlettebb országok és cégek elve, hiszen ezek állítják elő olcsóbban, kisebb önköltséggel a termékeket
Protekcionizmus – a külkereskedelem korlátozása a hazai termelés védelmében, olyan termékekre, szolgáltatásokra terjed ki, amelyek NEM állják meg a helyüket nemzetközi összehasonlításban
A két elv soha és sehol sem teljesül 100%-osan
Tradicionálisan védett ágazatok:
– mezőgazdaság (világháborús tapasztalat, mindenki önellátásra törekszik)
– hadipar (szintén a politikai függőség csökkentése érdekében)
– születő iparágak (technológiai import, betanulás stb. idejére)
– nagy tőke igényű iparágak (Airbus-Boeing)
– válság iparágak (a szociális vagy regionális helyzet romlásának fékezésére – általában erős a politikai nyomás)
– kulturális védekezés
– közbeszerzés (az állami megrendeléseket hazai cégekkel akarják megcsináltatni)
Tradicionális protekcionista eszközök:
– védővámok (sokszor 40/50%-on, jelenleg átlagosan, az ipari termékekre 3-4%-on vannak – GATT eredmény)
– kvóták, mennyiségi behozatali előírások (jelenleg a kínai textil)
– export támogatás – olcsóbb exportot tesz lehetővé
Új típusú kereskedelem korlátozó eszközök:
– önkéntes export korlátozás – kínai példa, de 1970/80 körül a japán TV-re, – a GATT 290 ilyen megállapodást tárt fel 1989-ben, általában bilaterális megállapodásokról van szó, hasonlít a kvótára
– egészségügyi, technikai, környezetvédelmi előírások, hatósági eljárások előírása – az egyik legvitatottabb téma – a fejlődést segíti-e vagy csak fékezi a fejlett országok piacaira jutást
Társadalmi dömping – gyerekmunka,NIKE minimál bér és munkaidő, szakszervezetek engedélyezése, nyugdíj és egészségügyi ellátás fenntartása stb. – az ipar kitelepítések erősítik a lefelé húzó kiegyenlítődést
Származási előírások feltüntetése – a fogyasztó legalább tudja, hogy honnan jön az árú
Ezek az új eszközök nem is olyan újak – már a Középkorban és az ipari forradalom után is védték a szellemi tulajdont, a kézművesek, munkások nem hagyhatták el Angliát – jelenleg nagyon széles területre terjed ki – kultúra, zene, film, újság, TV, gyógyszerek, vetőmag, software,
Az egészségügyi normák, a közös mértékek, a munkaügyi szabályozások sem újak – ami új, hogy ezeket protekcionista szempontok szerint is használják és nem csak a társadalmi fejlődés érdekében
Sokszor a fejlődő országok tiltakoznak a legjobban a bevezetésük ellen – fokozatosság nincs figyelembe véve
A fejlett országok protekcionista (mezgaz) rendelkezési kevésbé kritizáltak mint a fejlődő országok

A WTO működési keretei:

Kívül esik a WTO körén a Központi Bank, igazságügy, rendőrség és honvédelem, és jelenleg és ideiglenesen, – az USA véleménye ellenére – a légi szállítás és a energiaszolgáltatás – ez nálunk már sok esetben privatizált és a liberalizáció is előrehaladott.
A WTO feladatának tekinti, hogy egyre szélesítse a liberalizált szektorok és tevékenységek körét – tehát semmi esetre sem lehet „végleges” egyezmény listát felállítani, a kör állandóan bővülő
A szankciók fő szerve a DSB (Dispute Settlement Body – Vitákat Rendező Testület) melyet sokszor egy világkereskedelmi bírósághoz hasonlítanak
Mivel nem tartozik az ENSZ és így a Nemzetközi Bíróság hatásköre alá – önállóan dolgozza ki a törvénykezési gyakorlatát és elveit!
Az általános jogi gyakorlattól eltérően a testület koncentrálja a végrehajtási, a törvényhozási, és a bírói feladatokat is. – a három hatalmi ág összefonódik
Az elítélt országot multilaterális (WTO alapelveivel ez összhangban van) alapon lehet megtorló intézkedéseknek kitenni.
A DSB egyezmény testesíti meg leginkább a WTO nemzetek feletti létét és hatalmát
Általában „Új típusú kereskedelem korlátozó eszközök” mindig túlzottnak tűnnek fel a WTO és a DSB előtt.
Ezekben a kérdésekben a nagy multik (NIKE, NESTLÉ) de sokszor a fejlődő országok a leginkább érintettek – bár tény, hogy nincs objektív határa az ilyen típusú előírásoknak
Az elővigyázatosság elve – kinek kell bizonyítania az esetleges kártékonyságot – a WTO előtt MINDIG a vevőnek/importálónak,
a kormányok NEM hozhatnak olyan védekező szabályokat, amelyeket előzőleg tudományosan nem bizonyítottak – természetesen a hosszú távú hatások bizonyítása szinte lehetetlen
Tehát NEM az ártalmatlanságot kell bizonyítani – amerikai hormon kezelt marha európai importja, génkezelt mezgaz termékek stb.
Néhány fontosabb-hírhedtebb WTO egyezmény:
TRIPS – trade-related aspects of intellectual property rights, a létező legszélesebb egyezmény a szellemi tulajdonjogokról,
vonatkozik a szerzői jogokra, művészekre, lemezek, rádió és televíziós műsorokra, a márkákra és szabadalmakra, a földrajzi megjelölésekre és származási megnevezésekre (pármai sonka, tokaji, lacoste, nike) A hamisító börtönbe kerül, de már országokat is büntetnek
ipari tervrajzokra, integrált áramkörökre, gyártási titkokra és kutatási adatokra (ipari kémkedés, génállomány az emberiség közös tulajdona, HIV gyógyszereket NEM gyárthatják olcsón a déli országok még akkor sem amikor közegészségügyi szükséghelyzet van),
élő organizmusok is szabadalmaztathatók – mint a vetőmagvak, mikroorganizmusok és mikrobiológiai eljárások – esetlegesen az állatok és növények illetve hatóanyagaik – a nagy világcégek kutatói a fejlődő országok termékeit szabadalmaztatják a saját nevükre.
Az afrikai országok az alábbi NEM elfogadott javaslatot tették:
ne legyen szabadalmaztatható élő szervezet és annak részei
megvédeni a bennszülött közösségek innovációit
fenntartani a hagyományos földművelési eljárásokat, beleértve a jogot a vetőmagvak megtartására és cseréjére
Ezek a kérdések azóta is aktuálisak.
General Agreement on Trade in Services (GATS) – a GATS elfogadtatása 2006-ra tervezett. Az 1999-es Seattle-i tüntetések – az első a nagy nemzetközi szervezetek elleni tüntetés sorozatban) pont a GATS ellen irányult, de nem tudta leállítani a tárgyalás sorozatot.
A GATS a közszolgáltatások (tömegközlekedés, ivóvíz, csatornázás, gáz- és áramszolgáltatás stb) a társadalombiztosítási, egészségügyi és oktatási rendszerek piacosítása mellett lép fel.
A piac óriásinak tűnik (kérdés, hogy fizetőképes lesz-e ha lecsökken a jómódú középosztály)
2 000$ -ra becsülik a közoktatási piacot
3 500$- ra a közegészségügyit
A piacosítás szűkíteni fogja a felhasználók körét illetve nagy minőségi különbségek lesznek az állami és a privát szolgáltatások között. A fejlődő országok elitje és a fejlett országok multinacionális cégei közös hajóban utaznak ez ügyben.
A GATS azzal a szándékkal jött létre, hogy visszaszoruljanak vagy megszűnjenek azok a kormányozási szabályozások amelyek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását.
Jelenleg a világkereskedelem 22%-a, közel 1 500M $ az évi szolgáltatás kereskedelem.
A GATS 12 fő és már 160 alkategóriában liberalizál: kommunikáció, építés-tervezés, oktatás, környezetvédelem, pénzügyek, egészségügyi- és szociális ellátás, szabadidő, művelődés, sport, szállítás, jogi szolgáltatások, számvitel, bank, biztosítás, lakberendezés, ingatlanközvetítés, posta, hulladékgyűjtés, tájvédelem, könyvtárak, levéltárak, szakmai továbbképzés és tulajdonképpen minden emberi tevékenység.
A GATS mint a WTO egyéb területei is – állandóan bővülő szolgáltatás csoportokkal dolgozik, – a liberalizálás folyamatos.
Szolgáltatás módok – külföldön dolgozni, de hazai szerződés és bérek szerint, call centerek, könyvelés, orvosok-ápolók, stb – mind arra szolgálnak, hogy a kialakult munkavédelmi szabályokat kikerüljék, alacsonyabb bérű munkaerőt foglalkoztassanak – lefelé nivellálás
A GATS egyezmény tehát egy keretmegállapodás, szolgáltatásokról és szolgáltatás módokról illetve egy időpont vállalási „kötelezettségi listáról” melyben az országok rögzítik a vállalásaikat. Elvileg ezek a „kötelezettségi listák” szabad kezet adnak az országok kormányainak, de mivel – a liberalizálás folyamatos – elkerülhetetlen a listák bővülése.
Ezek azok a folyamatok, amelyeket jelenleg nálunk, de minden más országban is megfigyelhetünk – a Keynes-i gazdaságpolitikai kereteket átállítják, egy a nagy multi cégek érdekeit figyelembe vevő keretekre. Az államok szerepe ebben nem a lakosság széles érdekeinek védelme, a szélsőséges jövedelmi és vagyoni viszonyok kiegyenlítése, hanem a versenyképes (tehát nagy multi cégek) jövedelmezőség növelése.
A WTO a legkritizáltabb nemzetközi szervezet, hiszen míg a Világbank, IMF alapvetően a fejlődő, eladósodott országokban tud hatékonyan beavatkozni és a pénzügyi liberalizációt erőltetni, addig a WTO minden – tehát fejlődő és fejlett – ország gazdaság politikájának kialakításába beavatkozik
Az első jelentős tiltakozás Seattle-ben volt még 1999-ben, ezt az észak-amarikai alternatív civil szervezetek vezették
Ezután sorozatossá vált a tiltakozás más nemzetközi (IMF, G8, Davos, stb) konferenciák alkalmával is.
Ezért a szervezők arra törekedtek, hogy olyan országokba szervezzék meg a konferenciákat, ahová nehéz eljutni, nincsenek civil szervezetek stb.

A WTO 2001-es két évente rendezett miniszteri konferenciáját Qatar-ban tartották – ezért a mostani tárgyalási ciklus neve a Doha-i, mely elvileg 2005 dec-ben a Hongkong-i konferencián kellene lezáruljon.
Egy másik sikeres tiltakozási hullám ezt a dohai ciklust érintette a Cancun-i (Mexikó) értekezleten 2003-ban. Ezt a fejlődő országok összefogása jellemezte (brazíl, dél-afrikai és indiai vezetéssel). A fejlett országok – USA, EU – mezgaz export támogatásai ellen léptek fel –
A GATS célja, hogy elhárítson minden akadályt a szolgáltatások – így a közszolgáltatások – liberalizálása és kereskedelme elől.
Ezért 2004-ben több nagyváros Párizs, Dijon, Genova, Torino, Ferrara, Manchester, Oxford, Bécs és Graz helyhatóságai az egyezmény elfogadása ellen szövetkeztek és saját területüket “GATS-mentes” zónává nyilvánították – jelenleg már több mint 1 000 város tiltakozik