A II. világháború után kialakult politikai kapcsolatok intézményi keretei

A nemzetközi politikai kapcsolatok intézményi keretei

A második világháború óta a multilaterális (több ország együtt próbál megállapodni az alapepvekben) keretek a legjellemzÅ‘bbek az államok közötti kapcsolatokra – (bilaterális, unilaterális – egy rákényszeríti a többire az akaratát – ) – a legjelentÅ‘sebb szervezet az ENSZ – Egyesült Nemzetek Szervezete
Alapokmánya értelmében a nemzetek közötti kapcsolatokat a béke és a kölcsönös biztonság figyelembe vételével közösen rendezik
Mi a nemzet? Egy emberi közösség, melynek közös történelme, nyelve, vallása, területe van – vagy egy szuverén állam(külsÅ‘ erÅ‘ nem befolyásolhatja)? (rendelkezhet és végrehajthat akár erÅ‘szakkal is) – jelenleg a népszuverenitás elve érvényesül – választások
Az államokat (~180) a kormányaik képviselik –
Az ENSZ Közgyűlése határozza meg, hogy mely országok vannak elismerve – Jugoszlávia, szovjet utód államok, Kurdisztán, Palesztínia
Az ENSZ szellemében a szuverén állam, jogi keretei, önrendelkezése mindig elsÅ‘bbséget élveznek, – nemzetközi döntések (Biztonsági Tanács) csak különleges esetekben bírálhatják ezt felül