A nemzetközi politikai kapcsolatok intézményi keretei

A második világháború óta a multilaterális (több ország együtt próbál megállapodni az alapepvekben) keretek a legjellemzőbbek az államok közötti kapcsolatokra – (bilaterális, unilaterális – egy rákényszeríti a többire az akaratát – ) – a legjelentősebb szervezet az ENSZ – Egyesült Nemzetek Szervezete
Alapokmánya értelmében a nemzetek közötti kapcsolatokat a béke és a kölcsönös biztonság figyelembe vételével közösen rendezik
Mi a nemzet? Egy emberi közösség, melynek közös történelme, nyelve, vallása, területe van – vagy egy szuverén állam(külső erő nem befolyásolhatja)? (rendelkezhet és végrehajthat akár erőszakkal is) – jelenleg a népszuverenitás elve érvényesül – választások
Az államokat (~180) a kormányaik képviselik –
Az ENSZ Közgyűlése határozza meg, hogy mely országok vannak elismerve – Jugoszlávia, szovjet utód államok, Kurdisztán, Palesztínia
Az ENSZ szellemében a szuverén állam, jogi keretei, önrendelkezése mindig elsőbbséget élveznek, – nemzetközi döntések (Biztonsági Tanács) csak különleges esetekben bírálhatják ezt felül

Hasonló írások:

1. A jóléti állam kialakulása a II. világháború után (1945-1974)
2. Magyarország a II. világháború után
3. Az első világháború gazdasági következményei, a két világháború közötti időszak jellemzői, legfontosabb eseményei
4. A nem kormányközi kapcsolatok jellemzői, szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
5. Az első világháború kitörését megelőző világgazdasági helyzet