Az ENSZ-en kívüli fontosabb nemzetközi gazdasági intézmények: a BIS szerepe és feladatai

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a BIS

BIS – Bank for International Settlement, Nemzetközi Fizetések Bankja:
1930-ban alapították, a Központi Bankok együttműködését hívatott elősegíteni és ezen keresztül a nemzetközi pénzügyi válságokat megelőzni
jelenleg 45 Központi Bank a tagja
Magyarország folyamatosan tagja a szervezetnek az alapítás óta
a döntéseket a leggazdagabb országok KB-i vezetői hozzák, két szinten:
első szint: Belgium, Anglia, Franciao. Németo. Olaszo. USA, EU,
második szint: Svájc, Kanada, Japán, Hollandia, Svédo.
ezek a vezetők havi rendszerességgel tanácskoznak
a Központi banki tartalékok 7%-át a KB-ok a BIS számláján tartják – ez eredetileg és a mai napig is aranytartalékokra is vonatkozik.
ebből a forrásból illetve a pénzpiacokon felvet hitelekből, pénzügyi válságok idején a BIS is „gyorssegélyt” nyújt a megszorult országoknak. Ez megelőzheti vagy kiegészíti az IMF forrásokat. A döntéshozási folyamat értelemszerűen gyorsabb mint az IMF-nél.
1982-ben Argentína, Brazília, Mexikó és Magyaro. kapott gyorssegélyt (Lámfalussy volt hosszú évekig a BIS vezetője)
1995-ben Mexikó
1997-ben Tájföld
2001-ben Argentína
Ezeknek a gyorssegélyeknek az alapvető célja a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, a „dominó” hatás megelőzése
1974-ben létrehozták a Bankfelügyeleti Bizottságot, más néven a Bázeli Bizottságot, melynek alapvető célja szintén a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, de a banküzem, a bankok biztonságos működtetésén keresztül.
A Bizottság részletesen leszabályozta a bankok tőkeszükségletét figyelembe véve a vállalt hitelezési kockázatokat. (pl. német bank ad hitelt mexikói nagyvállalatnak > ez kockázatosabb mintha német nagyvállalatnak adná a hitelt > tehát csak tőkeerős bank teheti meg – a hitel ezért drágább) – Cook ratio
A Bizottság által kidolgozott és rendszeresen átdolgozott „ajánlások” gyakorlatilag ma már kötelezőek, minden ország bankfelügyeleti szerve átveszi és alkalmazza a hazai bankokra.
Így másrészt a bankmérlegek – mivel azonos könyvelési szabályok szerint készülnek – nemzetközileg összehasonlíthatók. (ez természetesen azért nem tökéletesen igaz, ezért a nemzetközi audit, vagy könyvvizsgálás szintén elterjedt – Price-Waterhause, Arthur Andersen, Coopers &Lybrandt, 5 nagy audit cég van)
A csak hazai terepen mozgó kisbankokra vagy a nagyon szegény és/vagy korrupt országok bankjaira ez kevésbé jellemző.
Tény, hogy a gazdasági nehézségek és visszatérő pénzügyi válságok ellenére – ez idáig – a nemzetközi fizetőképesség fennmaradt, a pénzügyi rendszer működőképes.
A BIS egy másik feladata a nemzetközi elszámolások banki és számítástechnikai biztonságának kidolgozása, fenntartása, szakvéleményezése, de az aranypiac, a bankokon kívül a biztosítók, és a 2000 évi átállás is a BIS hatáskörébe tartozik.
Egyik legfontosabb feladata az EURO bevezetésének, az Európai Központi Bank és bankrendszer kialakításának előkészítése volt. A TARGET elszámolási rendszer, de még a Maastrichti kritériumok is szorosan köthetők a BIS-hez.
A BIS-t semmi esetre sem lehet egy demokratikus szervezetnek tekinteni, rendkívül diszkrét, technikai feladatnak tüntet fel olyan döntéseket is, amelyek az emberek közvetlen életkörülményeit is meghatározzák. (költségvetési hiány, államadósság, hitelezési kockázatok besorolása …)
Nem választott személyek vezetik – a KB-ok vezetői függetlenek országuk kormányaitól – így döntéseiknél nem kell figyelembe venniük a „népakaratot”.
Ugyanakkor közérdek a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, amely papírpénzrendszerben kizárólag a bankok pénzteremtési lehetőségeinek korlátok között tartásán múlik.
Ezt felügyeli a BIS,
amikor a bankok hitelezési gyakorlatát összehangolja a tőke ellátottságukkal
amikor gyorssegélyt nyújt válságba került országoknak
amikor felügyeli a bankközi elszámolási rendszert és számítástechnikai hátterét