Az iparosodás története, annak jellemzői

Fellendülés 1650-1790 és 1820-1870 között – közte visszaesés
A kapitalizmus válik uralkodó termelési formává Nyugat-Európában – a második időszakban Németország, USA, és Japán fejlődik a leggyorsabban
Az első időszak az abszolút monarchia időszaka: a központosított állam létre hozza a modern nemzeteket
Az Alkotmány és a parlament (és a politikai pártok) szerepe, a hatalom három részre oszlik: törvényhozó, végrehajtó és jogi hatalmi ágakra
Anglia nagy előnyre tesz szert
az állam irányításával beindul az iparosítás – textil–gépgyártás-bányászat-kohászat
Az egységesülő belső piac és a gyarmatok piacot teremtenek a gyors iparosításnak
A technikai fejlődés átalakítja a termelés feltételeit (kézműves, egyedi termékek helyett tömegtermelés) és a társadalom szervezeti kereteit is
A munkamegosztás kiteljesedik, az emberi és állati energia helyett gépi energiák felhasználása – több és olcsóbb egységáras termékek
A társadalom is sokszínűbbé válik: ipari feltalálók és gyárosok, kereskedők egyik oldalon és egyszerű betanított munkások másrészt (a kézművesség hosszú betanulási időszakának vége)
A termelés célja közvetlenül a profit ( nem megrendelésre dolgoznak) a túltermelés lehetősége megjelenik