Keleti szír kereszténység

A keleti szír annyit jelent (politikailag), hogy Bizánchoz, vagy a Párthus Birodalomhoz (vagy Szeleukida Bir.) tartozott-e; kiejtésben is kicsit más, a keletiek az á-zó kiejtést használják, arameus nyelvet beszélnek. Vallási különbség is van, a nyugati monofizita skizmával (a kalcedóni zsinat után) vált külön, addig a keletiek már efezusi zsinatnál elváltak. Ők kerültek legkorábban a nyugati kereszténység határain kívülre, melyek még apostoli eredetű közösségek. Ez fontos, mert a latin-görög hagyományon kívül eső kereszténység változata, illetve korán izolálódtak és megmaradtak a rítusok.

Perzsa rítusnak is nevezik, jellemző erre az erős dualizmus, de nem kétistenhívők, vannak megmaradt szimbólumok, világos és áttekinthető szerkezete van mindkét kultúrának, mely itt a rítusban és énekben is látható.

Rövid történet. A keleti szír elterjedt ezen a területen, de az iszlám terjedésével csak kevés helyen volt képes megmaradni, a görög művek és fordítások idején (arab-latin) a keleti szírek Irak déli része felé terjeszkedtek, kereskedő vitték a hitet Közép-Ázisába. Így nem minden értelemben maradt ez zárvány, mely megőrizhette a korai állapotokat. De érintkeztek a latin kereszténységgel is, megindultak uniós törekvések a 16-17. században (káld rítus, katolikus). Ez az érintkezés nyomot hagyott, a viseleten mindenképp, szabályos latin reverenda. Ami más, az a püspök liturgián kívüli viselete. kapcsolataikat is inkább a katolikusokkal és nem a többi szír kereszténnyel keresik (római latin). A nesztoriánus kereszténység súlypontja áthelyeződött Amerikába a 20. században; Chicago és Kalifornia. Ezek a közösségek elamerikanizálódnak, Szíriában ez nem annyira történik meg.

A keleti szír egyház, és liturgiája. Szíriában, Hassakeh-ban, arabok között élő nesztoriánus közösség. A keleti szír rítusúak (nesztoriánusok és káldok) létszáma 4,5 millió. Asszír egyház általában, az önazonosság miatt is fontos (asszíriával való folytonosság). Fontos nekik ez nagyon, nevek, stb. össze is egyeztetik valahogy ezt a kettősséget. Nestorius Konstantinápoly pátriárkája volt, krisztológiai vitákban képviselt egy álláspontot, melyet a 431-es efezusi zsinaton eretneknek nyilvánítottak (Alexandirai Cirill, ortodox ellenfél). Lényege, hogy el kell választani Krisztus személyiségével és működésével kapcsolatban a személyt és a lényeget (az emberi és isteni szétválasztása). A keleti szír hívők hozzáteszik, hogy Nagy Babai megmondta a 7. században, hogy ez a kettő jelen van Krisztusban, csak keveredetlenül. A kalcedóni zsinat azt nyilatkoztatta ki, hogy ez szétválaszthatatlan. Ma már elfogadják őket, áldozni is lehet a közösségben, ám ők komolyan veszik az előtte levő böjtölést és nem azt figyelik ki melyik felekezetbe tartozik. Az áldozás kézbe áldozás és fontos a kéz keresztbe tartása is (és aztán kihörpintés a kézből; közös kehelyből is isznak a felnőttek bort – a kisgyerek kap kenyeret, de bort még nem). A hét szentség: keresztség, szent kenet, eukarisztia, papság, gyónás, a szent kovász (melka), és a kereszt jele.

Liturgia. Sokakra hatással van a katolikus hatás, elváltozik a rítus, de az adott területre nem, mert tudatosan vigyáznak rá. Elválasztják a hagyományt, tudják mi volt régen, de ma már nincs (pl. tudják, hogy hét hóra volt, de ma már csak hármat tartanak meg). Vannak különféle rítusok ott, például lábmosás, koporsó körbehozás, de nem olyan tudatosan, mint a jakobitáknál, ő maga vezette be, hogy jöjjenek az emberek. Húsvéthétfő: a paradicsomkert megnyitásának szertartása. Az áldozás előtt történt valami különös, a halottakról való megemlékezés. Majd ezután előveszik a rudat, rá gyertyákat és a jobb lator, meg a kerub hadakozik közben strófákat énekelve. Mindenkinek rácsapnak a fejére, előveszi végül a keresztet és bemehet a mennybe, szép liturgikus játék, jellemző keleti szír vonás. A templomépítészet olyan, mint a katolikusoknál és ezt tudják is. Függönyelhúzás van nagyjából ott, ahol a jakobitáknál is. Megemelt oltár van, lépcsős a szentély (ószövetségi olvasmány, páli levél, evangélium a szentély szintjéről).

A liturgia archaikus vonásait őrzik. Váltakozó zsoltározás van, nem hagyják el, nem rövidítik. A zsolozsmának tehát nagy lényegi része a zsoltározás, ez hasonló a latinhoz, meg a gregoriánhoz. Ez gyors, egy sor pár szó, gyorsan végetér, érződik a folyamatos váltakozás. Jellemzőek a Szent Efrém himnuszok és ez a himnuszhagyomány náluk is jelen van, hangsúlyosan.

Az egyik megmaradt keleti szír liturgia a dél-indiai, malabár parti katolikus keresztények liturgiája, ez azonban erőteljesen a latin rítus befolyása alá került. A szent qurbana négy részre osztható, ismerős katolikus szakaszokkal és mondatokkal, a 20. században igyekeztek felújítani a régi szír rítust, megnyilvánul ez a szír szavakban például.

Hasonló írások:

  1. Nyugati szír kereszténység
  2. Dél-indiai kereszténység
  3. Kopt kereszténység

További írások a(z) "Kereszténység" kategóriából