Kopt kereszténység

Karácsony Egyiptomban, a Vádi ’n Natrún kolostorban. 16 millió kopt keresztény található az országban, Szent Márkra vezetik vissza magukat, de vannak más keresztények is, örmény, jakobita, káldeus, de kisebb számban. Az itt élő koptok többségében ortodoxok, fontos nekik az egyiptomi örökség. Aigyptos szóból származik a kopt, annyit jelent, hogy egyiptomi, büszkék arra, hogy ők a fáraók leszármazottai. Arab nyelvűek, évszázadok óta, de nem keveredtek, mint mások, kinézetben is így néznek ki. Itt indult a szerzetesség. Előtte ez nem volt jellemző a kereszténységre, nem tömörültek így. Alexandria és Kairó között félúton, 100 kilóméterre tőlük van ez a kolostor. A korai századokban állítólag 100 kolostor is működött itt, manapság csak négy, ezek a: Szent Bisoj, a Szírek monostora, a Rómaiak és a Szent Makarios kolostora.

A vigíliáról. Fontos, hogy este kilenckor kezdődik és reggel fél hétig tart, tehát komolyan veszik a virrasztást, tényleges vigília. Nagypéntekről nagyszombatra és szombatról vasárnapra van tényleges teljes virrasztás, előtte csak a hórákat két tömbbe rendezik, lefekvés előtt elmondanak egy párat, illetve az utolsó kettőt a következő hajnali istentisztelethez adják. A virrasztáson nincsenek folyamatosan jelen, nem ez a lényeg, hanem az, hogy az ima elhangozzon, az egyes emberek ha elfáradnak, akkor elmehetnek pihenni is akár. (a nappal és éjszaka szerepe, bizáncban fontosabb volt az éjszaka, itt is).

A kolostor kinézete. Az itt levő hívek nagyrészt a szerzetesek. A kolostor, Szent Bisoj a 7-9. század között keletkezhetett, a magja, az egész egy nagy fallal körülvett erődítmény, de ezen kívül van még egy erődítmény bent is, a korai berber támadások ellen. Az elmúlt harminc évben történet a kopt egyházban egy nagy lelki ébredés, így most sok tagja van a kolostornak, de előtte haldoklott. A templom felülről kereszt alakú, oldalról viszont barlangszerű képződménynek látszik (Spengler). Szabálytalan innen. Fontos, hogy differenciált a templomtér. A barokk óta a keresztény templomok egységes tér benyomását keltik, stadion ideál van. Korábban, a korai középkorban voltak mellékhajók, nem véletlenszerűen, ennek funkciója volt, a szent tér kettős, egyrészt a szentek szentje kijelölése, másrészt a szakaszonként való megközelítést is jelenti.

Ilyen modellált tér a kopt kolostor is. Kihasítja a teret, körül lehet járni (ennek maradványa a körmenet is). Ez a tagozódás a bizánci templomokban is megvan, előcsarnok van, korláttal elkerítve, van egy hosszanti réteg,a szolea, a szentély, majd ikonosztáz és a szentély azon belül, ez előtt meg olvasóállványok. Négy részre van osztva. A kopt ezeket a hosszanti osztásokat fallal oldja meg, oldalról van a bejárat. Előcsarnok, tömör, vastag áthatolhatatlan fal választja el a következő csarnoktól, mely azoknak a helyisége, akik éppen nem részesülnek a szentáldozásban, de már részesedtek a szentségekben. A következő az áldozásban részesülők csarnoka, ezután jön a tulajdonképpeni templom, ahol csak a szerzetesek kapnak helyet. A templom szentélyét ikonosztáznak még nem tekinthető fal. (A nagyhét itt zajlik, főleg a szentélyen kívül, mert Jézus szenvedése is a városon kívül történt.) Az oltár felé fordulva balra van az ereklyetartó, illetve jobb és baloldalt egyaránt olvasóállványok vannak, a bal oldalin a görög és kopt szól, a szentély felé fordul, a másik az emberek felé és arab.

A szerzetesek ruhája fekete, miseöltözet pedig ugyanez, csak negatívban, tehát fehér. Érdekes nagypéntekről nagyszombatra hajnali kettőkor felolvassák az egész Jelenések könyvét, felváltva persze (várják a Vőlegényt). Általában kétnyelvű énekeskönyvek vannak. A zsolozsmahórákat általában összevonják, ezek elsősorban zsoltárok. Fontos, hogy a felolvasás egy hangú, szinte prózában, recitálás. A zsolozsma alapvetően zsoltárrecitáció, amelyhez oráció, imádságok, szentírási felolvasások, Kyrie csatlakozik. Ezek akár mehetnek egyszerre is, ez csak kötelesség, offícium, kijelölnek embereket, egyszerre lehadarják (a szöveg elhangzása a fontos). A psalmodia is általános (himnikus szerkezetű énekek); ezek bibliai kantikumok, zsoltárokból, Mózes könyveiből, vagy Dánieltől, erősen máriás jellegűek. Ez ritmikus, metrikus éneklés, nem olyan, mint a zsoltármondás. Nagyon szillabikus, előfordul mindenféle, állandó strófikus éneklés, de a másik véglet is. Van csak vokalizálás, az ejejej, ojojoj hangzók. A kopt kereszténységre jellemző a szélsőségesség (vagy ojojoj, vagy szillabikus ének). Ugyanígy van ez a megjelenéssel, hol csinálják, hol nem, ha van mise, akkor nagyon van, ilyen a vigília is, mindenki megjelent.

Először zsoltározás, utána psalmodia, ami sokkal énekesebb (a vigília tömöríti a heti, vagy évi psalmodiát, sokat elénekelnek). Ráadásul minden nagyon hosszú, a theotokiák is. További zenei jellemzők: nincs kottajelzés, fejből mennek az énekek, ezt nem lehet megjegyezni fejből, azonban megfelelő dallamvonalakra épülnek fel, a 9 órás zenei anyagot pár percessé lehet leváltani, ha nem számítjuk az ismétlést, azonban ez nem válik unalmassá – könnyen megjegyezhető, kis ambitusú dallamok végtelenszer ismételve. Fontos, hogy felváltva énekelnek, hogy mindezt bírják, ott van először a két kar felváltása, strófánként válaszolgatnak egymásnak, aztán őket is leválthatják pár óra után. Hangszerek a cintányér és a triangulum. Az egész dolog hőfoka, színvonala sem egyforma, jönnek mennek az emberek. Mindez január 7-én van, a julián naptárt használják, mint a többi keleti keresztény.

Az egész lassan indult be, hogy fokozódjon az egész, spórolnak az erejükkel, kivonulnak az apát elé, aki várat magára, óriási éneklés, zenebona között kezdődik meg az éjféli mise. Sajátos lakomával fejeződik be. Van egy másikfajta alternatív éneklés, a pap, diakónus, nép hármasa állandóan válaszolgat, folyamatosan, gyorsan. A recitáció szigoruán ritmikus.

Ott más az időérzékelés, minden sokkal inkább el van nyújtva, fontos az extatikus elem is, a keresztény liturgiából ez alapvetően hiányozna, arra menne, hogy ne legyen, de már idővel befogadó lesz a kereszténység és megengedheti magának, hogy beépítse ezeket az elemeket. Az extázis kilépés, a mindennapi, profán életből. Az ünnep az örökkévalóságot képezi le, nagyon hosszú előkészítő periódus van benne, a böjtöt is megelőzi, mely nagyon szigorú. Ezekkel az ember fogékonyabbá válik az extázisra, az őt érő hatásokra. Az egész alatt jelen van álmatlanság, fizikai kimerültség, továbbá állni kell, ez az aktivitást segíti elő, nem csak ül és nézi az előadást. A cipőtolvajt is befogadják (cipővel belépni nem lehet). Az officium és psalmodia után ott van a füstáldozat, szentélyrekesztő előtt, van tömjénezés is, körmenet, mely előkészíti a szent liturgiát, beletorkollik az istentisztelet a misébe. Ezután lakoma van, közelítünk a hajnalhoz. Részt vesz az ember a valódi véresáldozatban, kosárban viszik a kenyeret, a pap kiválasztja a legjobbat (pogány rítussal rokonság). Szétosztják a hívek között. Ez az Utolsó lakoma asztala, az oltár, de egyben a kálvária is. Bárányhússal, tojással, sajttal törik meg a böjtöt, ezt kapnak. A kereszténységben ez működő hagyomány, képes bármit magába emelni és használni.

Ókeleti, vagyis a nyugati latin, és keleti bizánci kereszténységtől az 5. századi krisztológiai viták során elvált (ezeknek két ága van, az efezusi, 431-ben nesztoriánusok – keleti szírek, illetve Tamás-keresztények; illetve a kalcedóniai zsinat során, 451-ben kivált monofiziták, Eutükhész tanítását vallották – nyugati szírek; erre áttért Tamás-keresztények, a 17. században; örmények; koptok és a tőlük nemrég elvált etiópok). Az egyház vezetője az Alexandria pápája és Szent Márk székének pátriárkája, fontos ez az önazonosságban, nemzeti keresztény egyház, az evangelista ebben a fontos szellemi és gazdasági központban kezdte a térítést, innen terjedt el a Nílus völgyében, más afrikai országokban. nagy számú keresztény van itt a muszlim térítések ellenére is, sőt a diaszpóra is jelentős. Fontos számukra az egyiptomi azonosság, a kopt is ezt a nyelvet őrzi, de a görög hellenisztikus civilizáció őrzői is (arabul beszélnek, de nem tekintik magukat rokonnak).

A liturgia kopt (ezalatt értjük azt, hogy van kopt nyelvű része is, illetve jelenti a Szent Márk liturgiáját is, melyben görög és arab is van). Nemzeti egyház, mert egyiptomi, de függött tőle Núbia és Etiópia, illetve fekete-afrikai misszió is megindult.

A pászka a nagyhetet, a szenvedés hetét jelenti, beleértve az előestét, vigíliát is, de a kiadott könyvek előző esti, korábbi felkészítő anyagokat is tartalmaznak. Fontos az identitás esetében, hogy a pászka alatt végig az egyiptomból való menekülés a fontos, ezért ők felértékelik azt a mozzanatot az újszövetségből, hogy Jézus családjával egyiptomba menekült. A liturgiát a szakirodalom egyben tárgyalja, Lázár szombatja, virágvasárnap és a nagyhét, feltámadási liturgia, húsvéti vigília.

A nagyhéti istentiszteletek litugrikus rendje. A Pascha a Krisztus esemény és az egyházi év középpontja, liturgikus alkata is jelzi ezt a fontosságot. A kánoni hórák szerkezete és tartalma: normál napokon hét zsolozsmahórát tartanak (hajnali imádság, tercia, szexta, nóna, vesperás, kompletórium, éjféli imádság), illetve lefekvés előtt van még egy külön. Főbb elemei, hogy egyéni, prózai elmondás van, kiosztás alapján, egyszerre (evangéliumi szakasz, imádságok, tropáriák, theotokiák, Kyriék, Trisagion, Credo, Miatyánk), nincs közösségi zsoltárrecitáció. Enyhén megemelt prózaszövegként, félhangosan mondják.

Psalmodia, a kompletórium, éjféli imádság és reggeli imádság végén vannak ezek, énekelt offíciumok, terjedelmesebbek, mint egy kánoni hóra. Nem zsoltár, hanem bibliai kantikumokból, theotokiákból (istenszülői ének), pszalikból és lóbsokból, szentek tiszteletére írt himnikus versekből állnak. Ritmikus, dallamos anyag, részben hangszerrel kísérik, de még melizmatikus vokalizálás is van benne. A hórabeosztás csak elméletileg érvényesül, ezeket összevonják.

További írások a(z) "Kereszténység" kategóriából