Klasszikus angol elméleti iskola
Adam Smith – 1723-1790 „A nemzetek gazdagsága” – többes szám, a nemzet már kialakult belső egységes piac, a „láthatatlan kéz” rendezi a világ dolgait, az állam NE avatkozzon be – a piaci szereplők, amikor saját érdekükben tevékenykednek, akkor, – anélkül hogy ez lenne a céljuk – a közjó, a nemzet érdekében is lépnek
Nem egy gazdaságpolitika kidolgozásán fáradozik, hanem a politikai gazdaságtan alapjait próbálja megérteni – milyen törvényszerűségek szerint működik a termelés – elosztás – fogyasztás
Munkamegosztás előnyei – még az iparosodás előtt a manufaktúrákban – a tűgyártás példáján
Külker oka: abszolút előny egy terméken (olcsóbban termelik)
David Ricardo: 1772-1823 Az elosztás folyamata és a hosszú távú fejlődési lehetőségek érdeklik.
Bér-profit-földjáradék – a demográfiai növekedés miatt egyre rosszabb földeket is művelés alá vesznek > földjáradékot kell fizetni, kevesebb profit marad így a termelésnövekedés lelassul – profit ráta csökkenő tendenciája
Pesszimista kilátások, a városi nyomor már jelentős – ellentétben Smith-szel – a fejlődés nem lehet folyamatos és a negatív hatásai is túl erősek – a földbirtokosok kapják a megtermelt gazdagság egyre nagyobb részét – importálni kell a gabonát és ezzel letörni az árát – a kapitalisták profitja szükséges az iparosításhoz
Külker oka: komparatív – egymáshoz hasonlított – termelési előnyök és költségek: a komparatív előnyök a mai napig a szinte egyetlen, vitathatatlan külkereskedelmi elmélet, amit mindenki elfogad
Portugália mindent kevesebb idő alatt termel meg mint Anglia – nem túl reális feltételezés – de a bortermelésben nagyobb az előnye – tehát specializálódjon a bortermelésre és Anglia a posztóra.
Összességében mind a két ország nyer a cserén.
Portugália 170h helyett csak 160h-t kell hogy dolgozzon, míg Anglia 220h helyett 200h-t >összesen 360h-t 390h helyett
Hosszú távú specializáció, a munka termeli az értéket, a termelés kihelyezése fel sem merül pedig elvileg mindent Portugáliában kéne termelni – 340h alatt
Malthus: 1766-1834
Demográfiai növekedés elviselhetetlen, akinek nem jut a természet asztalánál hely azt NEM szabad segíteni, mert a szegények szaporodása káros.
Viszont a gazdag, fogyasztó rétegek – akik nem termelnek csak fogyasztanak ők hasznosak hiszen a termelés motorjai (katonák, adminisztratívak, cselédek, járadékosok stb.)
Malthus mindig a „korlátozás” elméletének az atyja: demográfiai korlátozás, gyárbezárások, termelés csökkentés, állatok levágása, stb. mint válasz a túltermelésre, a fogyasztás alacsony szintjére és a szegénységre, hogy az árakat fenn lehessen tartani
Jean-Baptiste Say 1767-1832, francia gyáros, – „a kínálat megteremti a saját keresletét” – tehát a túltermelés elképzelhetetlen, az egyensúly ki kell hogy alakuljon – optimista elmélet, de már elszakad a tényektől – átmenet a neoklasszikus iskola felé,
Közgazdasági elméletek:
fiziokraták (francia isk)
merkantilisták (elmélet és gyakorlat)
klasszikus angol liberális iskola
Neo-klasszikusok – keynesi isk – marxi isk