Várhegy és Várnegyed

A mai Budapest történelmi középkori városmagja. A Várnegyedet siklóval keresik fel, amit 1870-ben építettek és a Lánchíd budai hídfőétől indul. A menetidő csupán néhány perc, amikor egy 50%-os meredek lejtőn visz fel. Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön álmodta meg és gyűjtötte össze az elsőre a pénzt. A mait 1986-ban adták át, az állomások és járművek megőrizték eredeti formájukat.

Klark Ádám park: egy hosszú alagút található ott (350m hosszú, keresztülmegy a hegyen), aminek a Lánchíd felöli oldala klasszicista, a másik modern. Az 1800-as évek közepén építették.

Az alsó siklóállomásnál található a „0” kilométerkő, Borsos Miklós alkotása. Van ott egy Angyalos címer is, ami 10X10X5mm-es mozaikokból van kirakva. Évekig levakolva volt, Locz Károly alkotása. A Várhegynek 167 m a legmagasabb pontja, a Duna felett 50-60 m. Két bejárata: Bécsi Kapu, Vízi Kapu.

Királyi Palota

A Várhegy déli részén található, a 14. században kezdték el építeni, gótikus stílusban. Mátyás reneszánsz épületekkel bővítette, a törökök szinte teljesen lerombolták. A Mai formáját Mária Terézia idején kezdték el építeni, Havsman Alajos és Ybl Miklós tervei alapján készült el a mai alakja a 19. században, barokk stílusú. A 2. világháború alatt kiégett, eredeti berendezések nem maradtak fenn. Ma kulturális intézményeknek és múzeumoknak ad helyet:

• Nemzeti Galéria (magyar képzőművészet mutatja be az államalapítástól napjainkig.
• Ludwig Múzeum (kortárs művészetek).
• Történeti Múzeum a Várnegyed, a Palota és Buda történetét dolgozza fel a legújabb kor kivételével, ami a Kisceli Múzeumban található.

A várban korlátozott a közlekedés, tipikus középkori utcák jellemzők (pl. keskenyek, 1-2 emeletes házak vannak) gótikus palotácskákkal.

Gótikus ülőfülkék:

A várban a házak falában, 63 db van elszórtan. A középkorban építették, a törökök befalazták, a világháborús bombázások során fedezték fel. Miért építhették? Vagy a nemesebb vendég személyzete várakozott itt, vagy ingyen mérték ott a bort. Sehol máshol nincs ilyen Európában!

Múzeumok

Hadtörténeti Múzeum: A Honvédelmi Minisztérium kutatóbázisa, hadiiratok, levelezések, térképek, műholdfelvételek  tehát nem csak kiállító, hanem nemzetközi kutatóhely is. Állandó kiállításai pl. Fegyvertörténeti Kiállítás, 56-os Forradalom Kiállítóterme.

Arany Sas Patikamúzeum („Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korban.”): A 18.-20-ig mutatja be a gyógyszerészeti tudomány fejlődését és az ezzel kapcsolatos iparművészeti alkotásokat, patikai eszközöket, gyógynövényeket, korabeli kézzel írt recepteket és gyógyszerészeti leírásokat, fából faragott berendezési tárgyakat. A külső homlokzaton Kovács Margit gótikus Madonna szobra díszíti.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum: 1966-ban alapult a világon elsőként, a néhai Fortuna Fogadó épületében. Két kül9n épületszárny van, az egyikben a kereskedelmi rész (cégérek, reklámok, óriásplakátok ősei, üzletberendezések, pénztárgépek, korabeli adminisztrációs eszközök pl. számlák, könyvek, jelentős reklámtárgy és árumintakészlet), a másikban van a vendéglátói rész – amivel 1970-ben bővítették ki – (éttermi-, cukrászati termelés eszközei, berendezési tárgyak (tányér, evőeszköz, emblémázott formaruhák), irattár, egy berendezett apartman, étlap és menügyűjtemény, egyedi- vendéglátóhely emblémájával ellátott étkészletek.

Telefónia Múzeum: a telefon 100 éves története és a Matáv Rt. története egy hajdani telefonközpont épületében. Telefonkészülékeket is bemutat (házi és nyilvános).

Zenetörténeti Múzeum: 18-19. századi hangszergyűjteménnyel, híres festményekkel, amik hangszereket vagy zeneszerzőket ábrázolnak és van egy Bartók Béla emlékkiállítás.

A Várnegyed alatt barlangrendszer húzódik, amiből 5 km-t már feltártak, további 5 km létezéséről pedig tudnak. Ez védelmi célt szolgált. Itt van a budai várlabirintus, a történelmi panoptikum és rendezvények színhelye. Van egy középkori zsidó imaház a dominikánus udvarban a mai Hilton Szállónál, ami rendezvények helyszíneként is működik.

Ruszwurm cukrászda, amit 1827-ben adtak át és korhű berendezési tárgyakkal üzemel.

Vörös Sün Fogadó az 1700-as években az első fogadó, épülete és cégére a mai napig fennmaradt.

Szentháromság tér

A vár legforgalmasabb része, közepén a Szentháromság-szobor, amit az 1709-es pestisjárvány emlékére emeltek. Abban reménykedtek, hogy ha szobrot építenek, elmúlik a pestis és mivel ez nem következett be, ezért készítettek egy nagyobb szobrot, ami ma ott látható ott, bár ez már nem eredeti.

Magyar Borok Háza: a 22 történelmi borvidék közel 500 fajta borát őrzi, amiből 100-at meg is lehet kóstolni. Célja, hogy valamennyi borvidéket és borát bemutassa.

Mátyás-templom: Mátyás királyról kapta nevét, mert az építkezés legfőbb adakozója volt, itt rendezte két esküvőjét. Eredeti alapítója IV. Béla (eredeti neve Budavári Nagyboldogasszony Templom), később a törökök dzsámivá alakították, lemeszelték a freskókat. Barokk stílusban építették újjá, többször kiégett, mai formája 20. századi (Schulek Frigyes tervei alapján készült), neogót. A magas tornya 81m, a cserepeit zsolnai kerámia díszíti. A templomban a bibliai történetek mellett ábrázolva vannak Magyarország legfontosabb történelmi eseményei is. Az altemplomban az Árpád-házi királysírok és egyháztörténeti gyűjtemény található. A jó akusztikája miatt sok hangversenyt rendeznek a templomban.

Halászbástya: (Schulek Frigyes 18-19. századi tervei alapján készült) Neogót stílusú, várfalmaradványokra épült, soha nem szolgált védelmi célokat -> kilátóterasz + a Mátyás Templom méltó környezete és emeli a várnegyed látványosságait. Neve onnan ered, hogy a fal ezen szakaszát a középkorban a halász céhek védték. 7 tornya a 7 honfoglaló vezért és sátraikat szimbolizálja. 3 szobor: Szt. István- középen található, Szt. György, Hunyadi János.

Mária Magdolna torony. A budai helyőrség templomaként működött, a 2. világháborúig fennmaradt, akkor pusztult el, és csak ez az egy tornya maradt meg, ami ma kilátótoronyként üzemel. Körülötte egy 18. századi romkert és egy 24 harangból álló harangjáték van.

Gellért-hegy

(a legenda szerint Gellért püspököt 1046-ban a pogány magyarok innen taszították a mélybe, a neve innen ered) Az egyik legrégebben lakott területe a városnak, barlangrendszerét már az időszámításunk előtt is lakták, tetejére az első védelmi erődöket a rómaiak emelték. Jó kilátás nyílik onnan, sok termál- és gyógyforrás is onnan eres és sok védett állatnak és növénynek nyújt otthont. Gellért püspök szobra: 7 m magas, egy pogány vitéz térdel a lábai előtt. A püspök a magyarok keresztény hitre térítésében játszott szerepet.

Citadella: Véderőd, az 1848-49-es szabadságharc leverése után az osztrákok építtették, a magyarokat innen tartották szemmel, hossza: 220 m (eredeti), 40-50 m széles, 12-15 m magas. Ma kiállító terem Szent Gellért életéről, az épület és építésének történetéről.

Szabadság szobor: 1947-ben (Kisfaludy Stróbl Zsigmond, 1947) helyezték ide, 36 méter magas, hősi szovjet katonák álltak körbe, ezt később a Szoborkertbe szállították.

Sziklakápolna: pálos kolostor volt, természetes üregben alakították ki. 1931-től működött, a 2. világháború után bezáratták, 1951-ben befalaztatták, 1989-ben nyitották meg újra, azóta kápolnaként működik.

Gellérthegyi Víztározó: a ’70-es években épült, Budapest fő vízbázisa, látogatható, időnként rendezvények is vannak ott.

Tabán: a ’30-as évekig sűrűn lakott terület volt sok vendéglátóhellyel. Az eredeti házakat lerombolták a pestis után, csak néhány maradt meg pl. Szarvasház, ami kedvelt rendezvényhelyszín, itt van a Berlini fal két darabja is, a Rácfürdő, Rudasfürdő és a Gellértfürdő is.

Forrásvíz a Gellérthegyen ~ Gellért kút: nem forrás- hanem egyszerű csapvíz.

Óbuda

Óbuda – a 13. századig ez volt Buda, amíg fel nem épült a várnegyed.

Óbudai főtér: a 18. századi város központja, épületeit körbe restaurálták.

Zichy-kastély: barokk, kulturális központ, kiállítóhelyként működik, itt van a Kassák és a Vasarely Múzeum (a másik Pécsett).

Aquincum: Óbudán található, római kori maradványok, két amfiteátrum (polgári és katonai), polgárváros képét mutatja, kb. a régi város felét tárták fel. Vízvezeték maradványa az Aquincum mellett (Szentendrei út), az egyik legnagyobb feltárt római kori fürdő (volt hideg, langyos és melegvíz, tornacsarnok, gőzfürdő) maradványa a Flórián térnél.

Textilmúzeum: Magyarország egyik legnagyobb textilgyára volt ott, alul volt a műhely, felül pedig a család lakott  ebből lett a textilgyár. Négy állandó kiállítás; textilipari manufaktúrák, textilfestés és nyomás, maketteken bemutatja az alkalmazott gépek működését és a Goldberger család történetét.

Kisceli Kastély és Múzeum:

A kastély eredetileg kolostor volt, amit az 1900-as évek elejére hagytak el a szerzetesek majd az épületet egy bécsi bútorgyáros vette meg – bútorraktárat működtetett és a saját bútorgyűjteményét tárolta ott. Halálakor Budapest önkormányzatára hagyta az épületet, kikötve, hogy ott mindig múzeumnak kell lenni. Itt vannak a máshonnan kiszorult kiállítások, eltérő stílusúak (patika, nyomdatörténet, város története a 18.-19. századtól, Fővárosi Képtár 20. századi gyűjteménye, óragyűjtemény, budapesti cégérek gyűjteménye, pecsétnyomó gyűjtemény, stb).

Gül baba türbéje: a mohamedánok legészakibb imahelye, Gül baba (budai vallási körzet alapítója) sírhelye, benne múzeum (kegytárgyak, imaszőnyegek, Koránból idézetek), az 1500-as években épült, a felújítására a török kormány adta a pénzt, zarándokhely.

Király fürdő – Török fürdő: az egyetlen török sajátépítésű fürdő, kezdetben a Császár-, később a Lukács fürdő forrásvize táplálta.

Erzsébet-kilátó: Jánoshegyi, 529 m magas, a legmagasabb pont, Schulek Frigyes tervezte, neoromán stílusú, az 1900-as évek elején épült, 23 m magas, 101 fokú csigalépcsősor vezet fel, megközelítése: libegő + gyermekvasút és fogaskerekű.

Budafoki Törley Pezsgőmúzeum: szőlőtermesztés az 1800-as években kezdődött, soha nem volt a bora világhírű, ezért lett pezsgőgyár az 1900-as évek elejétől. A múzeum a pezsgőgyártás módozatait mutatja be, kóstolások, pincéket lehet megnézni, ahol 1 millió palack pezsgőt tudnak érlelni. Megtekinthető a Törley család kastélya is.

Szoborpark: a kommunista diktatúra köztéri szobrait mutatja be.

Margitsziget:

Már a római korban is lakott volt 3 sziget összeépítésével jött létre a 19. század után (Fürdő sziget, Nyulak szigete, Festő sziget), a legismertebb a Nyulak szigete, ahol régen rendek kolostorai voltak (ferences, premontei, ágoston) -> a kolostorok szigetének is nevezték. És uralkodói, főnemesi vadászterület volt. Nevét Szent Margitról – IV. Béla lányáról – kapta, aki itt volta domonkos rendi kolostorban. IV. Béla a tatárjáráskor ígérte őt Istennek, ha az ország átvészeli a pusztítást. A török korban a szigetet elhanyagolták, a törökök az összes kolostort lerombolták, József nádor keltette életre, aki a területet megvásárolta, bécsi kertészeket hozott ide, többféle kertet csináltak, 1908-ban eladta a fővárosnak, azóta látogatható. 1900-ban adták át a Margit hídnak azt a szárnyát ahonnan a sziget megközelíthető – addig csak hajóval lehetett odamenni. Természetvédelmi terület, korlátozott a járműforgalom. Területén megtalálhatók a hajdani kolostorok romjai, a Szent Mihály kápolna korhűen rekonstruálva, Víztorony, Szabadtéri Színpad, sportpályák, Budapest legnagyobb strandja (Palatínus) és uszodája (Hajós Alfréd uszoda), Zenélő kút (1820-ban készült a Marosvásárhelyen az eredeti, ez annak a másolata), Szökőkút és Centenáriumi Emlékmű (Budapest egyesítésének 100. évfordulójára készült), 2 szálloda: Grand Hotel Margitsziget, Termál Szálló -> mindkettő gyógyászati részlege a szigeten fakadó gyógyvizet használja.

Hidak:

Lánchíd: az első és legismertebb hidunk, Széchenyi István építette, aki egy hétig nem tudott átmenni télen a Dunán, hogy eljusson apja temetésére ezért fogalmazódott meg benne a híd szükségessége. Akkoriban csak egy híd volt a Dunán, Bécsben. 1849-re készült el, 1852-ben kerültek a mostani helyükre az oroszlánok. A híd a második világháború alatt majdnem teljesen elpusztult, csak az oroszlánok maradtak viszonylag épen. A felújított hidat 1949-ben adták át. A hídon 1999 óta (születésének 150. évfordulója) minden évben hídünnep van – akkor csak a gyalogosoké), díszkivilágítás, minden hétvégén gyalogos hídként üzemel.

Erzsébet híd: 1903-ban készült el, 1926-ig ez volt a világ leghosszabb függőhídja. Eredetileg szecessziós, 1945-ben a németek felrobbantották  az eredeti hídnak mára csak a formája maradt meg, a 2. világháború után építették meg a mai hidat, 1964-ben adták át. A régi hidat túl költséges lett volna helyreállítani, így teljesen lebontották és egy újat építettek a helyére.

Szabadság-híd: 1986-ban a milleneumi ünnepségsorozatra készült. Koronás címer és turulmadarak díszítették, amik az eredeti formájukban vannak megőrizve. A németek ezt is felrobbantották. Eredetileg Ferenc József híd volt a neve, a legenda szerint ő verte be az utolsó szöget a hídba. A világháború után elsőként állították helyre, 1946-ban készült el, ekkor kapta a Szabadság-híd elnevezést, a legrövidebb hidunk a Dunán.

Margit híd: speciális „Y” alakja van, az eredetit 1876-ban építették, de a szigeti leágazást csak 1900-ban építették hozzá. 1935-ben esett át az első átalakításon, 1944-ben elpusztult, majd 1948-ban adták át újból.