Ausztrália a Brit Nemzetközösség tagja, Óceánia legnagyobb állama, Új-Zéland után. Ausztrália területe 7,7 millió négyzetkilométer, lakossága közel 16 millió fő. Ausztrália fővárosa Canberra. Az ország állatai, állatvilága (kenguru koala), de növényei is különlegesek, kedvelt turista hely, de sokan indulnak Ausztráliába munka keresés céljából vagy bevándorlás szándékával is. Sokan csak néha figyelnek a kontinensre, például az ausztrál nagydíj (forma 1, f1) idején. Az ausztráliai magyarok külön közösségek alkotank.
Ausztrália földrajza
Ausztrália az ötödik földrész, egy óriási sziget, mint ahogy a mellékelt térkép is szemlélteti. Központi területe egy kiterjedt medence, amelyet nyugaton az ősi Gondwana-masszívum maradványa, az Ausztráliai-tábla határol. Területén hatalmas, alacsony fennsíkok, romos őshegységek, szigethegyek találhatók. Ennek a medencének a keleti határa a Nagy Vízválasztó-hegység (Ausztráliai-Kordillerák), mely 3000 kilométer hosszú, legmagasabb pontja – egyben Ausztrália legmagasabb pontja is – a Mount Kosciusko, amely 2228 méter magas. A hegységet keskeny síkság követi a parton. Ausztrália egyik szimbóluma az Uluru szikla (Ayers Rock).
Canberra: Ausztrália fővárosa
Canberra Ausztrália fővárosa, annak ellenére, hogy a kisebb városok közé tartozik, lakossága elővárosokkal is csak 273 ezer fő. Canberra Sydney városától délnyugatra fekszik, itt található az ausztrál Parlament, a Tudományos Akadémia, valamint híres egyeteme is.
További jelentős ausztrál városok
Adelaide
Adelaide Dél-Ausztrália állam fővárosa. Lakosainak száma közel 1 millió, kikötője Port Adelaide az Indiai-óceán partján. Ismert az egyeteme, a gazdaság szempontjából pedig a gépipar, autógyártás és a villamosipar a kiemelkedő.
Brisbane
Brisbane kikötőváros Ausztrália keleti oldalán, a Csendes-óceán partján, Queensland állam fővárosa. Brisbane Lakossága 1,1 millió fő. Jellemző a hajógyártás, a vegyipar, és az autógyártás.
Melbourne
Melbourne a Port Phillip-öböl partján fekvő város, Victoria állam székhelye. Melbourne lakosainak a száma közel 3 millió. A várost 1835-ben alapították, 1850-től egyre több aranyásó jelent meg, a század végére már százezres város volt, a 20. században pedig további rohamos fejlődésnek indult. Melbourne 1901 és 1927 között Ausztrália fővárosa volt. Nagy forgalmú kikötő, fontos a vegyipara, gépipara és az autógyártás. Közigazgatási, kulturális és pénzügyi központ. Melbourne két alkalommal (1956 és 1976) nyári olimpiát is rendezett. Sok magyar kivándorló is lakik a városban.
Perth
Perth Ausztrália egyik kikötővárosa, az Indiai-óceán partján fekszik, Nyugat-Ausztrália állam székhelye. Lakosainak száma több mint 1 millió. Perth jelentős ipari központ, fontos a fém- és élelmiszeripar, a kőolaj-finomítás, valamint a gépgyártás.
Sydney
Sydney Ausztrália egyik legismertebb városa, az ország keleti részén fekszik, a Tasman-tenger partján. Sydney Új-Dél-Wales állam székhelye. Lakossága közel 3 millió, de elővárosaival együtt 3,5 millió (itt él a lakosság egyötöde). Ausztrália legrégibb városa, még a 18. század végén alapították. Sydney fejlődése főként kikötőjének köszönhető, mely igen jelentős áruforgalmat bonyolít le (gabona- és gyapotexport, nyersolajimport).
Ausztráliai időjárás
Ausztrália éghajlata túlnyomórészt szubtrópusi, száraz, csak a keleti és a déli part mentén csapadékos. A többi, főleg a belső rész sivatag, vagy félsivatag, összefüggéstelen tüskés, bozótos növényzettel (scrub), ritkásan sztyepp borítja.
Ausztrália népessége
Ausztrália ritkán lakott kontinens, a népsűrűség még a 2 fő/négyzetkilométert sem éri el. A lakosság a keleti és déli partvidéken él, ahol az éghajlati viszonyok kedvezőek a mindennapi élethez. Magas az urbanizáció, a lakosság 80 százaléka él városokban, kikötőkben (Canberra, Sydney, Melbourne, Perth, Brisbane, Adelaide). Az ausztrál népesség elsősorban európai, az őslakosok száma rohamosan csökken, számuk mára néhány tízezerre apadt, a bennszülött népesség még mindig vadászat és gyűjtögetés által tartja el magát. A folyamatos bevándorlás és a születések magas aránya miatt a népesség növekszik, még úgy is, hogy a bevándorlás szigorú kritériumok teljesítéséhez kötik.
Ausztrália gazdasága
Az ausztrál gazdaság legfontosabb ágazata hosszú idők óta a földművelés, annak ellenére, hogy a természeti viszonyok kevés megművelhető területet biztosítottak a földrészen. A Murray folyó szabályozása lehetővé tette az öntözés elterjedését és a művelhető földek kiterjesztését. A ausztráliai termények közül a legjelentősebb a gabona, de fontosak a gyümölcsök is - úgy mint az alma vagy a déligyümölcs -, valamint a bor, a cukornád és gyapot. Ausztrália termelése nagyüzemekben zajlik. A mesterségesen ötözött réteken belterjes szarvasmarha-tenyésztés folytatható, de állattenyésztéssel inkább a száraz vidékeken foglalkoznak. A szarvasmarha-állomány tejet és húst, a birkaállomány húst és gyapjút ad.
Ausztrália földjeiben jelentős mennyiségű érc található: bauxit, vasérc, valamint színesfémek (arany, ezüst, cink, ólom, mangán). Nemzetközi tőkével rendelkező hatalmas vállaltok tartják a kezükben a bányászatot. A kibányászott termékek bizonyos esetekben azonnal exportálásra kerülnek, máskor helyben tisztítják. Növekszik az ausztrál szénhidrogén-termelés aránya is. A vaskohászatra egy sor feldolgozó-, gépipari (autó- és hajógyártás) és villamosipari ágazat épül.
Ausztrália történelme (története)
Ausztrália sokáig csak a bennszülött őslakói által volt lakva, míg az újkor hajnalán megjelentek az első hajósok, telepesek. A részben ausztraloid emberek által lakott földrész nagy vonzerőt jelentett a holland (Willem Jansz, Abel J. Tasman) és angol (William Dampier) hajósokra a 17. században. Ebben a században készült az első térkép is az addig felfedezett területekről. A gyarmatosítók versenyéből az angolok emelkedtek ki, s tekintették a kontinenst közbenső állomásnak Amerika és Anglia között, valamint fokozatosan megkezdték elitéltjeiknek ide való száműzetését. Az első angol telep Port Jackson lett, ez lett a későbbi Sydney.
Macquaire vetette meg Ausztrália fejlődésének alapjait a 19. század első felében: utakat és középületeket épített, meghonosította a merinó juhokat és folytatta a földrész további felfedezését. Hamarosan a korábbi fegyenctelepből gyarmat lett, megalakult Új-Dél-Wales, Tasmania, Nyugat-Ausztrália, Victoria, Dél-Ausztrália és Queensland állam.
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>