Ezen az oldalon a magyar nép története az államalapításig témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 895: Árpád fejedelem vezetésével a magyarok bejönnek Erdélybe és az Alföldre, letelepedésre alkalmas helyet keresve. A honfoglalás fő oka a besenyő támadás.
- 955: Augsburgnál I. Ottó legyőzi a magyar sereget. Ez a kalandozások végét jelentette nyugaton.
- 973: Géza fejedelem I. Ottótól hittérítőket kér.
- 997-1038: Szent István király uralkodása.
- 1000(1001): II. Szilveszter pápa Istvánt az apostoli koronával megkoronázza.
Személyek
- Álmos: magyar fejedelem, a honfoglalás idejében, a kündü tisztséget töltötte be, szakrális gyilkosság áldozata lett.
- Árpád: Álmos fia, magyar fejedelem, aki véghezvitte a honfoglalást. Kurszánt, a gyulát megölték, így Árpád 904-ben a törzsszövetség egyedüli vezetője lett, a kettős fejedelemség megszűnt.
- Szent István: Az első magyar király (997-1038). 1000-1001 fordulóján koronázták meg Esztergomban. Felvette a kereszténységet és terjesztette is a tanokat (10 falunként templom, papi kellékek ellátása). Egyházmegyék, vármegyék.
- Géza fejedelem: István apja (972-997), magyar fejedelem. A törzsfők, nemzetségfők hatalmának megtörése, nyugati keresztény hittérítők behívása az országba (Nagy Ottótól, 973-ban).
- Koppány: István unokatestvére, a szeniorátus alapján hatalmi igényekkel lépett fel. Pogány volt, István végül legyőzte, feldarabolta.
- Imre herceg: István fia, hozzá írta az Intelmeket, azonban 1031-ben, vadászaton, egy vadkan halálra sebezte. Ezzel a trónutódlás kérdése problémává vált.
- Szent Gellért: Csanádi püspök, a 11. században, a Vata-féle pogánylázadásban vesztette életét.
- Julianus barát: A 13. században élt, a magyarokat indult megkeresni és 1236-ban a tatárok érkezését hozza hírül az országba.
Fogalmak
- Nomadizmus: állatokkal állandóan vándorló, nem letelepült életforma. Sztyeppei, területeken, ló, marha, teve tartása. Ilyen életformát folytattak a magyarok a letelepedésig.
- Kettős fejedelemség: magyar fejedelemségi forma, melyben két személy uralkodott a nép felett: a kündü (egy vallási vezető) és a gyula (tényleges hatalom), erről Bölcs Leó tudósít.
- Nemzetség: egy ősközösségi társadalom. Közös őstől eredő emberek csoportja, gazdasági, társadalmi egységet képeznek.
- Törzs: több nemzetséget összefoglaló társadalmi alakulat, politikai szervezet. A magyarok kezdetben törzsi szervezetekben éltek, majd Levédiában (9. század) törzsszövetséget hoztak létre.
- Székely: a magyarság sajátos, néprajzi jellegzetességekkel bíró csoportja. Eredetük vitatott: hun, avar, kabar összefüggések.
- Kalandozások: a magyarok fogoly- és zsákmányszerző hadjáratai a 9-10. században. Két fő irányba portyáznak, nyugatra és délre (bizánc felé). Célja az adóztatás, a haza területének biztosítása. (vége: 955, Augsburg; délen 970-ben van vége).
- Szeniorátus: öröklési forma, melyben a család legidősebb férfi tagja kapja meg a hatalmat, a magyar rendszer Gézáig ilyen volt.
- Vármegye: területi, közigazgatási egység Magyarországon. Szent István hozta létre a szervezetet. Élén az ispánok állnak.
- Ispán: a király által a vármegye élére kinevezett főtisztségviselő, a 11-15. században.
- Tized: adóforma a feudális korban. Minden jobbágynak a termeléséből egy tizedet a katolikus egyháznak kellett adni.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007