Fejér megye közigazgatási egység a Dunántúl keleti részén. Területe 4373 km2, székhelye Székesfehérvár. Jelentősebb városai: Bicske, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Sárbogárd.

Földrajz: Területének nagyobb részét az alföld-jellegű Mezőföld lösztáblája alkotja, északi peremét a Bakony mészkő- és dolomitrögei, a Móri árok lankái, a Vértes és a Velencei-hegység foglalja el. Vizei északnyugat-délkeleti völgyeket követnek. Tava a Velencei-tó, üdülőterület. Jelentős barnakőszén és bauxittelepek találhatók a Vértes lábánál. Napsütéses, mezőségi, mészben gazdag talaja a Duna és a Sárvíz mellékén öntés- és réti talaj. Fő terményei: kukorica, búza, rozs, lucerna. Jelentős a móri borvidék. Fejlett ipar (kohászat, textil-, élelmiszer-, papíripar, számítástechnika, gép-, alumíniumfeldolgozó ipar, távközlés, híradástechnika).

Történelem: Gazdag csont-, kő-, és bronzleletek tanúsága szerint az őskortól lakott vidék; a római korban fontos települések (Intercisa). A honfoglalás után a fejedelmi törzs a Duna két partján telepedett le, Fejér vármegye a túlpartra is átterjedt. Királyi székhelye Székesfehérvár (temetkezési, koronázási hely). A török uralom előtt igen sűrűn lakott vidék, a tatár- és törökdúlás idején elnéptelenedett. A XVII-XVIII.  században szerbek, németek települtek be. Az 1848-1849-es forradalomban a fiatal honvédhadsereg Pákozdnál aratta első győzelmét.

Fejér megye térképe

Vissza: Térképek >>
Ajánló: Utazás és turizmus, minden ami üdülés, belföldi és külföldi nyaralás, szallás (hotel, apartman): turizmus