DebrecenDebrecen Hajdú-Bihar megye központja, Magyarország egyik legnagyobb városa. Debrecen a Tiszántúlon helyezkedik el a Hajdúság, a Nyírség és a Hortobágy tájak találkozásánál. Lakossága 211 ezer fő (Budapest után a második legnépesebb város). Debrecen a térség közigazgatási központja, gazdasági, kulturális, oktatási székhely. Történelmi múltja, nevezetességei, műemlékei miatt jelentős az idegenforgalom a városban, a turistákat számos szállás, legyen az hotel vagy panzió várja, de eladó ingatlan, lakás is található azok számára, akik hosszabb időre költöznének a városba. Sok kifejezés van melyről sokaknak rögtön Debrecen jut eszébe: virágkarnevál, Főnix csarnok, Lovarda, Aquaticum (élményfürdő).

Debrecen látnivalói, nevezetességei, intézményei

Debrecen történelme, története

Debrecen már az Árpád-korban lakott település volt, első írott említése 1235-ből való (a Váradi Regestrum említi). A 13. század végén indult meg a település fejlődése, mint a Debreceni család birtoka, 1361-ben sikerült mezővárosi rangot kapnia. A debreceni gazdaság alapját az állattartás, a földművelés és a kereskedelem teremtette meg, melyekhez jelentős kézműipar is társult.

Debrecen ingatlanDebrecen történetében meghatározó szerepe volt a 16. századi reformációnak, hiszen az új hit legjelentősebb magyarországi központja lett, éppen ezért kapta a „kálvinista Róma” jelzőt a város. A debreceni református egyházat Méliusz Juhász Péter szervezte meg 1561-1562 fordulóján. Debrecen a török uralom alatt is tovább fejlődött, annak ellenére, hogy a királyi Magyarország, Erdély és a Török Birodalom határán feküdt, s autonómiája megőrzése érdekében három felé adózott. A török időkben Debrecen lakossága és területe is növekedett. A törökök kiűzése után, 1693-ban szabad királyi város rangot kapott Debrecen, de a következő évszázadokban fejlődése megtört, elsősorban a Habsburg királyok központosító, katolizáló politikája, valamint a németesítés miatt.

Az 1660-ban alapított Debreceni Református Kollégium őrizte meg a város országos jelentőségét, hiszen a kollégium az ellenreformáció idején is kulturális és tudományos fellegvárnak számított. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt újra jelentős politikai szerep jutott a cívis városnak, amikor több hónapig itt székelt a magyar kormány és országgyűlés, valamint a debreceni Nagytemplom adott otthon 1949. április 14-én annak a gyűlésnek, ahol az ország függetlenné nyilvánítása és a Habsburgok trónfosztása történt meg.

Debrecen HotelAz osztrák-magyar kiegyezés után Hajdú vármegye székhelye lett Debrecen, s újabb növekedésnek indult. Lakossága nagy mértékben növekedett, s jellemző az addigi agrár jelleg mellett az iparos-kereskedő lakosság számának növekedése. A második világháborúban komoly károkat szenvedett Debrecen, mely ismét jelentős politikai szerepet kapott: itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés és választották meg az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

Debrecen 1950-től az új Hajdú-Bihar megye központja lett, majd a következő években fontos ipari központtá vált (új ipari létesítmények, régi gyárak korszerűsítése). Mindemellett a kulturális és főleg a tudományos jelleg is tovább erősödött számos oktatási intézmény létrejöttével.

Debrecen irányítószáma

Debrecen városához több irányítószám is tartozik, ezek a következők:

A Debrecenhez tartozó települések irányítószámai pedig ezek:

Debrecen az interneten

A „Debrecen” szóra, hasonlóan a többi nagyobb városhoz, rengeteg keresés érkezik naponta. Sokan azonban nem csupán magára a város nevére keresnek, hanem hozzá tesznek valamilyen más kifejezést is, érdemes ezek között böngészni, jó képet ad arról, hogy milyen információk után kutatunk nap mint nap.

Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>