Debrecen Hajdú-Bihar megye központja, Magyarország egyik legnagyobb városa. Debrecen a Tiszántúlon helyezkedik el a Hajdúság, a Nyírség és a Hortobágy tájak találkozásánál. Lakossága 211 ezer fő (Budapest után a második legnépesebb város). Debrecen a térség közigazgatási központja, gazdasági, kulturális, oktatási székhely. Történelmi múltja, nevezetességei, műemlékei miatt jelentős az idegenforgalom a városban, a turistákat számos szállás, legyen az hotel vagy panzió várja, de eladó ingatlan, lakás is található azok számára, akik hosszabb időre költöznének a városba. Sok kifejezés van melyről sokaknak rögtön Debrecen jut eszébe: virágkarnevál, Főnix csarnok, Lovarda, Aquaticum (élményfürdő).
Debrecen látnivalói, nevezetességei, intézményei
- Műemlék: református kistemplom, római katolikus szent Anna-templom, Református Kollégium, Református Nagytemplom
- Turisztika: Nagyerdei termálvizű gyógyfürdő, közeli Hortobágyi Nemzeti Park
- Oktatás: Református Kollégium, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Agrártudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem (utóbbi három ma már Debreceni Egyetem), Ady Endre Gimnázium, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Tóth Árpád Gimnázium
- Kultúra: Déri Múzeum, Csokonai Színház, Medgyessy Múzeum, Kölcsey Ferenc Művelődési Központ
Debrecen történelme, története
Debrecen már az Árpád-korban lakott település volt, első írott említése 1235-ből való (a Váradi Regestrum említi). A 13. század végén indult meg a település fejlődése, mint a Debreceni család birtoka, 1361-ben sikerült mezővárosi rangot kapnia. A debreceni gazdaság alapját az állattartás, a földművelés és a kereskedelem teremtette meg, melyekhez jelentős kézműipar is társult.
Debrecen történetében meghatározó szerepe volt a 16. századi reformációnak, hiszen az új hit legjelentősebb magyarországi központja lett, éppen ezért kapta a „kálvinista Róma” jelzőt a város. A debreceni református egyházat Méliusz Juhász Péter szervezte meg 1561-1562 fordulóján. Debrecen a török uralom alatt is tovább fejlődött, annak ellenére, hogy a királyi Magyarország, Erdély és a Török Birodalom határán feküdt, s autonómiája megőrzése érdekében három felé adózott. A török időkben Debrecen lakossága és területe is növekedett. A törökök kiűzése után, 1693-ban szabad királyi város rangot kapott Debrecen, de a következő évszázadokban fejlődése megtört, elsősorban a Habsburg királyok központosító, katolizáló politikája, valamint a németesítés miatt.
Az 1660-ban alapított Debreceni Református Kollégium őrizte meg a város országos jelentőségét, hiszen a kollégium az ellenreformáció idején is kulturális és tudományos fellegvárnak számított. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt újra jelentős politikai szerep jutott a cívis városnak, amikor több hónapig itt székelt a magyar kormány és országgyűlés, valamint a debreceni Nagytemplom adott otthon 1949. április 14-én annak a gyűlésnek, ahol az ország függetlenné nyilvánítása és a Habsburgok trónfosztása történt meg.
Az osztrák-magyar kiegyezés után Hajdú vármegye székhelye lett Debrecen, s újabb növekedésnek indult. Lakossága nagy mértékben növekedett, s jellemző az addigi agrár jelleg mellett az iparos-kereskedő lakosság számának növekedése. A második világháborúban komoly károkat szenvedett Debrecen, mely ismét jelentős politikai szerepet kapott: itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés és választották meg az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.
Debrecen 1950-től az új Hajdú-Bihar megye központja lett, majd a következő években fontos ipari központtá vált (új ipari létesítmények, régi gyárak korszerűsítése). Mindemellett a kulturális és főleg a tudományos jelleg is tovább erősödött számos oktatási intézmény létrejöttével.
Debrecen irányítószáma
Debrecen városához több irányítószám is tartozik, ezek a következők:
- 4000, 4002, 4024, 4025, 4026, 4027, 4028, 4029, 4030, 4031, 4032, 4033, 4034.
A Debrecenhez tartozó települések irányítószámai pedig ezek:
- 4063 Debrecen-Nagymacs
- 4078 Debrecen-Haláp
- 4079 Debrecen-Bánk
- 4225 Debrecen-Józsa
Debrecen az interneten
A „Debrecen” szóra, hasonlóan a többi nagyobb városhoz, rengeteg keresés érkezik naponta. Sokan azonban nem csupán magára a város nevére keresnek, hanem hozzá tesznek valamilyen más kifejezést is, érdemes ezek között böngészni, jó képet ad arról, hogy milyen információk után kutatunk nap mint nap.
- Szállással kapcsolatos szavak: hotel, ingatlan, panzió, szállás, albérlet
- Közlekedés, utazás: autó, autókereskedés, autósiskola, bontó, busz, elkerülő, reptér, repülő, repülőtér, térkép, térképe, várostérkép, menetrend, máv, utazási iroda, utazási irodák, kiállítás
- Oktatás, intézmények: campus, gimnázium, egyetem, polgármesteri hivatal, önkormányzat, okmányiroda, diákmunka, könyvtár, középiskola, munkaügyi központ, nyelviskola, nyelvvizsga
- Egyéb: aranybika (arany bika), bank, bútor, bútorbolt, cipő, cora, cukrászda, lakópark, joy, képek, fotó, fotók, maraton, állatkert, mozi, moziműsor
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>