Budapest Magyarország fővárosa, Pest megye székhelye. Területe 525 ezer négyzetkilométer, lakossága csökkenő, az elmúlt években jóval 2 millió alá esett, de így is az ország lakosságának közel 20 százaléka él itt. Budapest Közép-Európa legnagyobb agglomerációja, közigazgatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális, tudományos és idegenforgalmi központ.
Budapest földrajza
Budapest a Kárpát-medence központjában, a Duna két partján helyezkedik el a Szentendrei- és a Csepel-sziget között. Keleti oldala síkság (Pest), nyugati része hegyvidék (Buda), ez földtörténeti okokra vezethető vissza. Budapest tengerszínt feletti magassága változó, általában 100 és 500 méter között van. Távolsága az Atlanti-óceántól 1470, a Fekete-tengertől 820, a Keleti-tengertől 780, az Adriától 400 kilométer.
Földtani felépítés
Budapest földtani felépítésére a Duna mentén észak-dél irányban húzódó törésvonal a jellemző. A Budai-hegyeket alkotó triász korú mészkövek és dolomitok a Duna jobb partján a felszínen vannak, míg a bal parton több száz méter mélyen. A Budai-hegyek térségét a Pannon-tó borította be 8-10 millió évvel ezelőtt, csak a legmagasabb pontok, úgy mint például a János-hegy álltak ki szigeteket alkotva. Az időben előre haladva a Pannon-tó partszegélye egyre távolabb került a mai Budapest határától, s a törésvonal mellett karsztforrások jöttek létre – hideg és meleg vizűek egyaránt. A hegyek belsejében barlangok keletkeztek, a forrásokból édesvízi mészkövek rakódtak le. A hegységperemen az Alföld felé folyó folyók, később maga a Duna is, egyre mélyebbre vágta magát, így korábbi árterületei teraszokká alakultak át.
Földtani emlékek
Budapest földtani múltjának emlékeit a triász mészkövek és dolomitok (Gellért-hegy). Az eocén mészkövek és márgák (Szépvölgy), a miocén meszes üledékeke (Rákos), a Pannon-tó agyagjai (Kőbánya), a pliocén kavicsok (Pestszentlőrinc) és a negyedidőszaki folyóvízi üledékek jelzik. Budapest jelenlegi geomorfológiai jellegzetességei a Dunához kapcsolódó völgyrendszerek, a budai oldal karsztjelenségei és a pesti oldal jégkorszaki periglaciális emlékei. Buda fő vízfolyása a ma már csatornába foglalt Ördög-árok, amely Nagykovácsi mellett ered és az Erzsébet híd lábánál ömlik a Dunába. Pesten a Rákos- és a Városligeti-patak közeledett a Dunához, amely régen több ágra szakadva, mocsarakra tagolta a pesti síkságot (a Nagykörút helyén pl. Duna-mellékág folydogált).
Budapest barlangjai
Buda alatt több, néhány esetben akár több kilométer hosszú, elsősorban meleg vizes hatásra keletkezett, gazdag és különleges ásványvilágú barlangrendszer húzódik (Mátyás-hegyi, Pál-völgyi, Szemlő-hegyi, József-hegyi barlang, Vár-barlang). A mészköves területekről feltörő vizekből nagy kiterjedésű édesvízi mészkőtakarók alakultak ki (Kiscelli-fennsík, budai Vár-hegy teteje)
Budapest éghajlata, időjárás
Budapest éghajlata mérsékeltövi kontinentális. A napsütéses órák száma átlagosan évi 2040, az évi átlaghőmérséklet 11 Celsius fok. Január a leghidegebb hónap, míg a legforróbb a július. A csapadékmennyiség évente 617 mm, ami két esősebb (kora nyár és ősz), valamint két szárazabb időszakot (tél közepe és kora ősz) mutat. A szél a fővárost rendszerint északnyugati irányból éri egész évben, de sokszor előfordulnak szélmentes időszakok is, ez okozza a téli gyakori ködöt.
A Duna és fürdők
Budapest városát észak-déli irányban átszelő Duna mesterséges gátak között folyik. Szélessége átlagban 300-500 méter, vízmélysége a sodorvonalban 5-8 méter. A Dunán évente két árvízhullám is végig szokott menni, az egyik a jeges (tél végén), a másik a zöldár (nyár eleje), de előfordulhatnak máskor is áradások, a 2002-es emlékezetes árvíz például augusztus közepén volt. Budapest területén 17 helyen 107 forrás fakad, melyek nagy százalékban meleg vizűek. Főbb forráscsoportok: a Gellért-hegy lábánál (Gellért és Rudas fürdő), a József-hegy tövében (Lukács és Császár fürdő), valamint Óbudán. Mélyfúrási kutakból tör felszínre a margitszigeti (Palatinus) és a városligeti (Széchényi) fürdő vize. Keserűvizes mocsarak voltak korábban Kelenföld és Lágymányos területén.
Budapest gazdasága
A budapesti nehézipar ágazatait a kohászat (Csepel Művek), a vegyipar (Chinoin, Taurus), a közlekedési-eszköz gyártás (Ganz-Danubius, Ikarus), a villamos gép- és eszközgyártás (Orion, Tungsram, BHG) és a műszeripar (Medicor, MOM) képviseli. A könnyűipar ágazatai: textil-, papír-, nyomdaipar, háztartási és kozmetikai ipar; jelentős az élelmiszer-feldolgozás is. Budapest három nemzetközi és több országos vasúti pályaudvarral, két nemzetközi repülőtérrel (Ferihegy I-II) rendelkezik. A tömegközlekedés három metróvonalon, autóbusz, trolibusz, villamos és HÉV-vonalakon történik.
Budapest, a kultúra és a tudomány fővárosa
Budapest ad otthont az ország legnagyobb könyvtárainak (Országos Széchenyi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), itt vannak a legjelentősebb egyetemek (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem és Közgazdasági Egyetem). Itt találhatóak a leggazdagabb gyűjteményű múzeumok (Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria). A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház és több tucatnyi színház is Budapest területén található. Kiemelkedő műemlékek: Országház, Szent István-bazilika, Vigadó, budai Vár, Mátyás-templom, Halászbástya.
Budapest-történelem
Budapest kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően már a legkorábbi időktől kezdve lakott hely volt. Az eraviscusok, akik a kelták egyik törzse voltak, a mai Óbuda északi részén hoztak létre telepet. Ugyanezen a területen, az I. században a rómaiak építették ki katonai erődjüket, mely Aquincum néven vált ismertté, s körülötte városi település jött létre. A római uralom megszűnése után, a népvándorlás évszázadaiban sorban hunok, gótok, langobárdok és avarok is éltek hosszabb rövidebb ideig a területen. A magyarok a honfoglalás idejében, a 9. század végén szállták meg a későbbi fővárost.
Buda az Árpád-ház alatt
Okiratainkban Pest első említése 1171-ből való. Ebben az időszakban, tehát a 12. század végén a mai Buda területén, Óbuda északi részén, a Belváros területén valamint a Gellért-hegy környékén voltak lakott telepek. 1241-ben a mongol tatárjárás nem kímélte az itt lakókat sem, először Pestet, majd Óbudát is teljesen elpusztították. IV. Béla (1235-1270) ezután építette fel a Várat, aminek első telepesei elsősorban német ajkú polgárok voltak. A Vár a következő évszázadokban egyre nagyobb jelentőségre tett szert, s lett fokozatosan az ország központja. Szintén a „második honalapítónak” nevezett király idejében épült fel a Nagyboldogasszony-templom (a későbbi Mátyás-templom), valamint tett nagyobb jelentőségre a Nyulak-szigete (Margitsziget), ahol IV. Béla Margit nevű lánya élt, akit később szentté avattak.
Virágzás Hunyadi Mátyás alatt, majd török uralom
Az Árpád-ház 1301-es kihalása után Buda Károly Róbert ellen helyezkedett, akinek seregei a várost 1307-ben elfoglalták és sokakat kivégeztek. Károly Róbert (1308-1342) ideje alatt Buda és Pest is háttérbe szorult, de Nagy Lajos (1342-1382) Budára költözésével megszűnt a mellőzöttség, sőt Buda 1347-ben az árumegállító jog büszke birtokosává válhatott. 1355-ben Óbuda is városi jogokat kapott, ahol Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) egyetemet is alapított. Zsigmond a 15. századelején francia építőmesterekkel újítatta fel a budai királyi várat.
Buda középkori fénykorát Hunyadi Mátyás (1458-1490) uralkodása idején érte el, aki a várost a korabeli Európa politikai, művészeti és kulturális központjává tette. A királyi palotát ő is felújíttatta, létrehozta könyvtárát (ez volt a híres Corvina), nyomdát és főiskolát alapított. 1470-ben szabad királyi városi jogokat adott Pestnek, s fallal vette körül a települést. Mátyás halála után egy ideig még virágzott Buda, de a Jagellók idején (1490-1526) megkezdődött a hanyatlás. 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után a szultán bevonult Budára, csapatai dúltak és fosztogattak, Mátyás megmaradt kincseit is Isztambulba szállították. 1541-ben Pest és Buda is török kézre került, akik másfél évszázadra keleti típusú várossá alakították azokat. 1686-ban szabadult fel Buda, s a 17. század végétől fokozatosan kezdett egybeolvasni a három város (Pest, Buda, Óbuda).
A 18. század alapjában békésen telt el, fejlődés volt a jellemző, bár többször is pusztított árvíz és pestis. Mária Terézia (1740-1780) és I. József (1780-1790) fokozatosan kerültek át a legfőbb hivatalok, intézmények Budára (nagyszombati egyetem, helytartótanács, királyi kamara, kincstári hivatalok). Mindezen intézkedések eredményeként Buda lassan az ország közigazgatási, Pest az ipari és kereskedelmi központjává fejlődött., majd a 19. század első felébe ez utóbbi szellemi központtá is vált. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc központja volt Pest-Buda, itt működött a Magyar Országgyűlés és az első magyar felelős minisztérium. A forradalom leverése után a város a nemzeti ellenállást ébren tartó mozgalom és az irodalmi épet központja lett, majd a kiegyezés (1867) után az ország gazdasági, kulturális és politikai gócpontja lett.
Budapest létrejötte
1873. január 1-jén került sor Buda és Pest szabad királyi városok, Óbuda mezőváros, és a Margitsziget egyesítésére, mellyel létrejött Budapest székesfőváros, ami a század végére 800 ezres világváros lett. A századforduló „boldog békeidői” után itt tört ki 1918-ban az őszirózsás forradalom, majd 1919-ben kiáltották ki a proletárdiktatúrát. A bethleni konszolidáció évei alatt Budapest gazdasága újra fellendült. 1938-ban itt rendezték meg az eucharisztikus világkongresszust. A második világháború folyamán Budapest nagy része elpusztult, az összes híd ledőlt, a város jelentős károkat szenvedett, s csak 1945 és 1949 között építették újra. 1950-ben jelentősen megnőtt Budapest területe 7 város és 16 község hozzácsatolásával, közigazgatásilag ekkor 22 kerületre osztották a várost. Az 1956-os forradalom leverésekor a szovjet csapatok ismét jelentős pusztítást okoztak.
Budapest az interneten
A „Budapest” szóra naponta rengetegen keresnek rá az internetes keresőkben, külföldiek és magyarok egyaránt. A keresett kifejezések magyar közül a „Budapest térkép” és a „Budapest menetrend” a legnépszerűbb, de sokan kutatnak budapesti bank vagy hotel után is. A szórakozás, kikapcsolódás területén pedig a „Budapest parádé” és „Budapest sportaréna” emelkedik ki. Érdemes részletesen is átböngészni milyen statisztikákat adnak a keresők, hiszen ez jó képet mutat arról, hogy mi után is kutakodik az átlagember a neten:
- Kiemelt számban keresett szavak: budapest, térkép, budapesti, menetrend, bank, hotel, parádé, sport, sportaréna, ingatlan, malév, busz, máv, vonat, nemzetközi, rigó utca, volánbusz, étterem
- További jelentős számban keresett szavak: astoria, berlin, bécs, dublin, film, hostel, hungary, münchen, new york, panzió, stadion, westend, ingatlan, szórakozóhelyek, értéktőzsde, bukarest, cd, disco, eladó lakás, escort, földhivatal, gellért, novotel, nyelviskola, opera, állás
- Egyéb érdekes kifejezések: akácfa utca, bábszínház, duna, debrecen, eger, honvéd, időjárás, iparművészeti múzeum, kerület, koncert, kossuth tér, környéke, közlekedés, március 15, népessége, 2005, 2006, 2007, sportiroda, sportcsarnok, szentendre, utca, utcatérkép, önkormányzat, elektromos művek, fürdők, hidak, iskolák, kongresszusi központ, mozik, munkaügyi központ, múzeumok, okmányirodák, operettszínház, panziók, rendőrfőkapitányság, tavaszi fesztivál, uszodák, árvíz, ferihegy, hajó helyijárat, kertészet, kerékpárút, kávézó, pizza, programok, repülőgép, színház, vidámpark
Természetesen minden esetben a „Budapest” szóval együtt történik a keresés, de az egyszerűség kedvéért csak a többit írtuk le.
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>