Nem kormányközi kapcsolatok
Sok nemzetközi szervezet van, melyekben az országokat nem a kormányaik vagy nem közvetlenül és kizárólak a kormányok képviseleik.
Alapvetően két fő területen tevékenykednek: az érdekképviselet vagy a… »

Regionális együttműködés a világon (a gazdasági triász, a Kyotói konferencia és szerepe)
Összességében három regionális pólus fejlődött ki, ezt Gazdasági TRIÁSZ-nak nevezik.
Központjai: Japán, USA, Európa
E vezető országok (országcsoportok… »

Regionális együttműködés: Ázsia
APEC – Asia-PacificEconomic Cooperation – 1989 óta, a gazdi együttműködés fejlesztésére (az EU mintájára) 2010-re a fejlett országok míg 2020-ra a fejlődő országok között is szabad kereskedelmi… »

Regionális együttműködés: Amerika
Organization of American States OAS – Amerikai Államok Szervezete -AÁSZ – most tartotta Argentínában a csúcs értekezletét, nagy tiltakozások közepette
Az USA szabadkereskedelmi övezet elképzelését nem fogadták… »

Regionális együttműködés: az arab országok
Az Arab Liga: 1945-ben alakult, 22 tagországa van, az „arab nemzet” egyetlen közös szervezete.
Legfőbb döntéshozó szerve a Tanács, mely évente kétszer az állam és… »

Afrikai Egységszervezet OAU (Organization of African Unity)
alapítva 1963-ban Etiópiában 30 afrikai államfő részvételével.
Céljai között az afrikai államok közötti egység és szolidaritás kifejezése, földrész közös képviselete más nemzetközi szervezetek… »

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: OECD
Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – Párizs
A Marshall terv utószervezete, eredeti célja az európai országok talpra állítása,… »

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a G 8-ak
A G 8-ak 1974/75-ben, mint G7-ek alakultak, először mint informális, ideiglenes, válság kezelő stáb.
Tagjai: USA, Japán, Németo. Franciao. Anglia, Olaszo. Kanada kormány/államfői… »

Az ENSZ- en kívüli szervezetek: regionális fejlesztési bankok
A fejlesztési bankok mindig a gazdi növekedés elősegítése érdekében finanszíroznak, olyan projekteket, amelyeket a magán bankok nem vállalnak.
Általában hosszú távú és… »

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a BIS
BIS – Bank for International Settlement, Nemzetközi Fizetések Bankja:
1930-ban alapították, a Központi Bankok együttműködését hívatott elősegíteni és ezen keresztül a nemzetközi pénzügyi válságokat… »

Az ENSZ-en kívüli szervezetek: a WTO
WTO – World Trade Organization – Világkereskedelmi Szervezet – az első és egyelőre egyetlen nemzetek feletti, supranationális szervezet
A szervezet története:
A világháború után,… »

Az ENSZ pénzügyi szervezetei
Világbank (World Bank) és IMF (International Monetary Fund)
– mind a két szervezetet komoly kritikák érik, látványos utcai tüntetésekkel, stb. a fejlődő országokban és az alternatív… »

Az ENSZ-család egyéb szervezetei
Technikai együttműködést szolgáló szervezetek:
International Civil Aviation Organization 1944 – Nemzetközi Polgári Repülés
Szervezete a biztonságos repülés feltételeit és fenntartását hívatott megteremteni
International Maritime Organization –… »

Az ENSZ-család szerepe
Általános elemzés: Az ENSZ szervezetek nagyon különböző érdekeket képviselnek, illetve próbálnak összehangolni:
egy világszervezet „demokratikus” kell hogy legyen – különben, akiket kizárnak a döntés hozatalból, azok nem… »

Millenniumi Fejlesztési Célok
2000-ben az ENSZ által szervezet világkonferencián – az egyházak nagyon aktív részvételével – az országok kormányai egyöntetűen elfogadták a fejlesztési programot.
2015-re:
az éhínség felszámolása
az extrém… »

Közgyűlés
– tanácskozó testület, egy ország, egy szavazat, ajánlásokat tesz azokban a kérdésekben melyeket megvitatott – béke, tanulmányok a szociális vagy jogi együttműködés feltételeiről
A főtitkárt a közgyűlés választja
Évente… »

Az ENSZ rövid története
Nemzetközi együttműködés szükségessége már az 1800-as évek végétől – elsősorban technikai kérdésekben: folyami szabályzás – Rajna, Duna, távközlési együttműködés: telex, rádió, posta, tengeri és vasúti (nyomtáv… »

A nemzetközi politikai kapcsolatok intézményi keretei
A második világháború óta a multilaterális (több ország együtt próbál megállapodni az alapepvekben) keretek a legjellemzőbbek az államok közötti kapcsolatokra – (bilaterális, unilaterális –… »

A globalizáció elméleti háttere
A keynesi keresleti iskolát a neoliberális kínálati iskola váltja fel. Ez közvetlen utódja a háború előtti neoklasszikus iskolának.
E szerint a kínálatot, a vállalatok profitját, jövedelmezőségét… »

Az átment: 1974/75 – 1982
A keynesi gazdaság politika dinamizmusa, a belső piacok erőteljes fejlődése az 1970-es évek elejére kifullad.
1971-ben a $ aranyra váltásának megszüntetésével az USA felmondja a… »

A háború utáni jóléti állam: 1945-1974/75
Nemzetközi kapcsolatok: a multilaterális kapcsolatok válnak meghatározóvá – egyszerre több ország közös szervezeteket és együttműködési megállapodásokat hoz létre – ENSZ család, és ezen belül… »

Elméleti háttér: Keynes
Keynes szerint: a gazdasági válságok és így a háborúk oka a NEM elégséges „fizetőképes kereslet”, amely nem tudja felszívni a termelékenység növekedés eredményét.
Ellentétben a néo-klasszikus iskola… »

A második világháború
Hosszabb és kiterjedtebb volt mint az első világháború: – 6 évig tartott, Svédo., Svájc, Töröko., Spanyolo., Portugália és néhány latin-amerikai ország nem viselt hadat.
Közel 100m besorolt… »

Az első világháború:
a német-olasz-osztrák szövetség változtatást szeretne elérni a világ felosztásában
az angol-francia-orosz „entente”a status quo híve, hiszen gyarmatbirodalmaik jelentősebbek
az utolsó olyan háború, mely „népszerű” – természetese csak… »

Az első világháború előtti helyzet:
a kontinens nyugati felén a határok nagyjából kialakultak – kivéve Elzász, Nizza, Írország
stabil a pénzügyi rendszer, az arany-deviza rendszer
a papírpénz szabadon átváltható aranyra… »

A szabad kereskedelem rövid időszaka:
Anglia 1840/50-es években eltörli a Corn Laws-t, a Navigation Act-ot és egyoldalúan eltörli az ipari termékek import vámját. (az angol mezgaz egyértelműen alárendelődik az iparnak)… »

Az utolérők
Az utolérő országok, a neo-merkantilizmus
Németország, USA, Japán, és kevésbé sikeresen Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia
XIX század, elektromos és kémiai ipar stb
Az állam központi szerepet játszik: a belső… »

Klasszikus angol elméleti iskola
Adam Smith – 1723-1790 „A nemzetek gazdagsága” – többes szám, a nemzet már kialakult belső egységes piac, a „láthatatlan kéz” rendezi a világ dolgait, az állam… »

Fellendülés 1650-1790 és 1820-1870 között – közte visszaesés
A kapitalizmus válik uralkodó termelési formává Nyugat-Európában – a második időszakban Németország, USA, és Japán fejlődik a leggyorsabban
Az első időszak az… »