A másodlagos büntethetőséget megszüntető okok: a.) az elkövető halála b.) elévülés c.) kegyelem d.) hatályos rendszerben még a tvben meghatározott egyéb okok. (hatályos rendszer itt lezárul) e.) új büntethetőséget megszüntető… »

1. Jogszabályban (törvényben) szabályozott jogellenességet kizáró okok: szabályozás helye szerinti elkülönítés: -A Btk. Általános Részében szabályozott általános jellegű okok: általános jellegű jogellenességet kizáró oknak is nevezzük. Azért általános jellegű, mert… »

A végszükség. „30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár… »

Jogos védelem. „29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2)… »

A tévedés – mint büntethetőséget kizáró ok- a Btk. felelősségi rendszerében a szándékos bűnösséget zárja ki. Ennek feltétele, hogy az elkövető tudata átfogja a bűncselekmény tárgyának és tárgyi oldalának lényeges… »

25. § A 24. § (a kórós elmeállapot) rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Ittasság büntetőjogi megítélése: 24.§. rendelkezései nem alkalmazhatók… »

A beszámítási képességet kizáró okok egyike a kóros elmeállapot „24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban… »

A törvény a vegyes bűnösségű bűncselekmények kategóriáját nem ismeri, mivel egy bűncselekmény vagy szándékosnak minősül, vagy gondatlannak. Ezért a vegyes bűnösségű bűncselekmények egy része szándékos, másik részük a gondatlan bűncselekmények… »

Gondatlanság (Btk. 14.§) „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre,… »

Szándékosság (Btk. 13.§) „. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.” A szubjektív tényállási elemek közül a bűnösség két alakzata, a szándékosság, illetve a… »

Elméleti bűnösség fogalom bizonyos elemeivel egymásnak megfeleltethetőek. Bűnösség: bűncselekmény fogalmi elem és a büntetőjog alapelveinek körében a bűnösségen alapuló felelősség az egyik speciális alapelv. A bűnösség fogalma Nem ugyanazt jelenti… »

A bűncselekmény alanyára a törvényi tényállásokban általában az „aki” szó utal. Bűncselekmény alanya kizárólag természetes személy, az ember lehet. Megjelent egy tv. amely lehetővé teszi gazdasági társaságok büntetőjogi felelősségre vonását,… »

Az eredmény egy objektív tényállási elem gyakoriság szempontjából, sok bűncselekményben találhatunk eredményt. Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött. Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a… »

Az elkövetési magatartás (cselekmény) büntetőjogi fogalma: A jogtörténet folyamán cselekménytani irányzatok alakultak ki: természetes cselekménytan: a cselekmény nem más, mint a megvalósított akarat. kauzális cselekménytan: a cselekmény olyan magatartás, amely… »

Bűncselekmény tárgya: jogi tárgy: (társadalomra veszélyesség fogalma kapcsán leírtakra utalni), közösségi érdek, közösségi érték. Vannak olyan bűncselekmények, amelynek több jogi tárgya is van: hamis vád bűncselekménye. A hamis vád egyik… »

A tényállás szó jelentéstartalmai: ezt a szót, hogy tényállás milyen értelemben használjuk a büntetőjogban? 1.) történeti tényállás: arra ad választ, hogy a valóságban mi történt, nem más, mint a konkrét… »

Kétféle értelemben érdemes használni a bűncselekmény fogalmát: tudományos értelemben: a büntetőjog tudomány által megalkotott fogalmakról van szó. Ahány szerző, annyiféle bűncselekmény fogalom. A büntetőjogtudomány által, vagy a büntetőjogtudomány képviselői által… »

Az európai elfogatóparancs ill. a tagállamok közötti átadási eljárás hosszú távon a kiadatás jogintézményét váltaná fel. Az európai elfogatóparancs. Olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bocsátanak… »

A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak. A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség… »

„3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt… »

Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható. Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése. Hatály… »

Normatan: az egy törvényhozói parancsot, vagy tilalmat tartalmazó büntetőjogszabály. Általános normaszerkezet: három elemből épülnek fel: hipotézis, diszpozíció, szankció. Különös részi büntetőjogi norma eltérő az általános normaszerkezettől. Mindössze két eleme van:… »

Általános jellemzője, hogy az adott jogágnak valamennyi rendelkezését át kell, hogy hassák, illetve a kodifikáció során is figyelemmel kell rájuk lenni. Két nagy csoportja: – jogrendszer egészét átható alapelvek: a.)… »

A Btá: 1950. évi II. tv „A Büntető Törvénykönyv Általános Részéről” Az 1950. II. törvény (BTÁ: Büntető törvénykönyv Általános része; félkódex, ami egyedüli a magyar büntetőjog fejlődésben) 1945-öt követően úgy… »

A Csemegi-kódexet ezalatt a hosszú hatály alatt természetesen számos módosítás éri, ebből kiemelkednek az ún. novelláris módosítások. Novelláris módosítás: amelyek vagy nagyobb számú normát érintenek (nagy terjedelmű a módosítás), vagy… »

A magyar büntetőjog fejlődése: XVIII. század, 1787: meglehetősen hányatott sorsú uralkodó, II. József 1787-ben Mo-n is hatályba lépteti a Sanctió Criminalis Josephina, amely rendkívül érdekes jogalkotási termék. Ez akkor még… »

Klasszikus iskola („tett” büntetőjogi irányzat) Pozitivista iskola („tettes” büntetőjogi irányzat) Közvetítő iskola Az új társadalomvédelem irányzata Modern irányzatok: a) Treatment ideológia b) Neoklasszikus irányzat c) Áldozatorientált irányzat d) Represszív irányzat… »

A büntetőjog a bűnözés elleni fellépés egyik eszköze. Nem az elsődleges eszköze. Rendkívül fontos szerepet tölt be, de nagyon sok más tényező is szükséges az eredményes fellépéshez. (pl. szociális elem).… »