A jogtudomány a joggal mint társadalmi jelenséggel foglalkozik, más szóval a jogra vonatkozó tudományos ismeretek és nézetek összessége. A jogtudomány legáltalánosabb kérdéseit a jogelmélet (jogbölcselet) vizsgálja.
A másodlagos büntethetőséget megszüntető okok:
a.) az elkövető halála
b.) elévülés
c.) kegyelem
d.) hatályos rendszerben még a tvben meghatározott egyéb okok. (hatályos rendszer itt lezárul)
e.) új büntethetőséget megszüntető… »
1. Jogszabályban (törvényben) szabályozott jogellenességet kizáró okok: szabályozás helye szerinti elkülönítés:
-A Btk. Általános Részében szabályozott általános jellegű okok: általános jellegű jogellenességet kizáró oknak is nevezzük. Azért általános jellegű, mert… »
A végszükség. „30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár… »
Jogos védelem. „29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2)… »
A tévedés – mint büntethetőséget kizáró ok- a Btk. felelősségi rendszerében a szándékos bűnösséget zárja ki. Ennek feltétele, hogy az elkövető tudata átfogja a bűncselekmény tárgyának és tárgyi oldalának lényeges… »
25. § A 24. § (a kórós elmeállapot) rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.
Ittasság büntetőjogi megítélése:
24.§. rendelkezései nem alkalmazhatók… »
A beszámítási képességet kizáró okok egyike a kóros elmeállapot
„24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban… »
A törvény a vegyes bűnösségű bűncselekmények kategóriáját nem ismeri, mivel egy bűncselekmény vagy szándékosnak minősül, vagy gondatlannak. Ezért a vegyes bűnösségű bűncselekmények egy része szándékos, másik részük a gondatlan bűncselekmények… »
Gondatlanság (Btk. 14.§) „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre,… »
Szándékosság (Btk. 13.§) „. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”
A szubjektív tényállási elemek közül a bűnösség két alakzata, a szándékosság, illetve a… »
Elméleti bűnösség fogalom bizonyos elemeivel egymásnak megfeleltethetőek.
Bűnösség: bűncselekmény fogalmi elem és a büntetőjog alapelveinek körében a bűnösségen alapuló felelősség az egyik speciális alapelv.
A bűnösség fogalma
Nem ugyanazt jelenti… »
A bűncselekmény alanyára a törvényi tényállásokban általában az „aki” szó utal. Bűncselekmény alanya kizárólag természetes személy, az ember lehet.
Megjelent egy tv. amely lehetővé teszi gazdasági társaságok büntetőjogi felelősségre vonását,… »
Az eredmény egy objektív tényállási elem gyakoriság szempontjából, sok bűncselekményben találhatunk eredményt.
Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött.
Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a… »
Az elkövetési magatartás (cselekmény) büntetőjogi fogalma:
A jogtörténet folyamán cselekménytani irányzatok alakultak ki:
természetes cselekménytan: a cselekmény nem más, mint a megvalósított akarat.
kauzális cselekménytan: a cselekmény olyan magatartás, amely… »
Bűncselekmény tárgya:
jogi tárgy: (társadalomra veszélyesség fogalma kapcsán leírtakra utalni), közösségi érdek, közösségi érték. Vannak olyan bűncselekmények, amelynek több jogi tárgya is van: hamis vád bűncselekménye. A hamis vád egyik… »
A tényállás szó jelentéstartalmai: ezt a szót, hogy tényállás milyen értelemben használjuk a büntetőjogban?
1.) történeti tényállás: arra ad választ, hogy a valóságban mi történt, nem más, mint a konkrét… »
Kétféle értelemben érdemes használni a bűncselekmény fogalmát:
tudományos értelemben: a büntetőjog tudomány által megalkotott fogalmakról van szó. Ahány szerző, annyiféle bűncselekmény fogalom. A büntetőjogtudomány által, vagy a büntetőjogtudomány képviselői által… »
Az európai elfogatóparancs ill. a tagállamok közötti átadási eljárás hosszú távon a kiadatás jogintézményét váltaná fel.
Az európai elfogatóparancs. Olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bocsátanak… »
A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak.
A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség… »
„3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar törvényt… »
Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható.
Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése.
Hatály… »
Normatan: az egy törvényhozói parancsot, vagy tilalmat tartalmazó büntetőjogszabály. Általános normaszerkezet: három elemből épülnek fel: hipotézis, diszpozíció, szankció.
Különös részi büntetőjogi norma eltérő az általános normaszerkezettől. Mindössze két eleme van:… »
Általános jellemzője, hogy az adott jogágnak valamennyi rendelkezését át kell, hogy hassák, illetve a kodifikáció során is figyelemmel kell rájuk lenni.
Két nagy csoportja:
- jogrendszer egészét átható alapelvek:
a.)… »
A Btá: 1950. évi II. tv „A Büntető Törvénykönyv Általános Részéről”
Az 1950. II. törvény (BTÁ: Büntető törvénykönyv Általános része; félkódex, ami egyedüli a magyar büntetőjog fejlődésben)
1945-öt követően úgy… »
A Csemegi-kódexet ezalatt a hosszú hatály alatt természetesen számos módosítás éri, ebből kiemelkednek az ún. novelláris módosítások.
Novelláris módosítás: amelyek vagy nagyobb számú normát érintenek (nagy terjedelmű a módosítás), vagy… »
A magyar büntetőjog fejlődése:
XVIII. század, 1787: meglehetősen hányatott sorsú uralkodó, II. József 1787-ben Mo-n is hatályba lépteti a Sanctió Criminalis Josephina, amely rendkívül érdekes jogalkotási termék. Ez akkor még… »
Klasszikus iskola („tett” büntetőjogi irányzat)
Pozitivista iskola („tettes” büntetőjogi irányzat)
Közvetítő iskola
Az új társadalomvédelem irányzata
Modern irányzatok:
a) Treatment ideológia
b) Neoklasszikus irányzat
c) Áldozatorientált irányzat
d) Represszív… »
A büntetőjog a bűnözés elleni fellépés egyik eszköze. Nem az elsődleges eszköze. Rendkívül fontos szerepet tölt be, de nagyon sok más tényező is szükséges az eredményes fellépéshez. (pl. szociális elem).… »