Az ENSZ-en kívüli szervezetek: OECD

Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – Párizs

A Marshall terv utószervezete, eredeti célja az európai országok talpra állítása, az USA és Kanada segítségével.
A NATO példájára, nem katonai hanem gazdasági területen, versenyelőny kialakítása a volt szocialista országokkal szemben
A piacgazdaság és a politikai demokrácia megléte alapfeltétel az OECD tagsághoz
Jelenlegi nevét és felépítését 1961-ben kapta.
30 tagja van, amelyek a világ GDP-jének 60%-át állítják elő – tehát a „gazdag” országok szervezete.
Magyarország 1996-tól lett a tagja.
Az utóbbi években, a globalizáció kiteljesedésével, 70 országgal épített ki együttműködési kapcsolatokat, kiemelendő: Oroszo. Brazília és Kína.
A civilszervezetekkel (NGO) is szoros kapcsolatokat ápol.
Természetesen együttműködik a WB-IMF-el és a WHO-val.
Az OECD fő célkitűzésének tekinti, hogy elősegítse tagországaiban a gyors ütemű gazdasági növekedést, a magas szintű foglalkoztatottságot, az életszínvonal emelkedését és a pénzügyi stabilitást, valamint a szervezet járuljon hozzá a világkereskedelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez.
Központi szerve a Tanács, melynek minden ország tagja, döntéseit konszenzussal hozza. A Tanács ~200 szakmai bizottságot működtet, és az OECD „ajánlásait” véglegesíti
Az OECD híres az ország elemzéseiről, a statisztikai, gazdasági, szociális, külkereskedelmi, oktatási, tudomány fejlesztési, makrogazdasági stb tanulmányairól, összehasonlító elemzéseiről.
Újabban a fenntartható növekedés, a fejlődő országok és a segélyek szerepe illetve a magán és állami-köztulajdoni vállalkozások hatékonyságának elemzése is kiemelt témává vált.
Elemzéseit, értékeléseit a tagországok közigazgatásában dolgozók, és a kívülálló országok kormányzati szervei és a szélesebb szakmai közvélemény is irányadónak tekintik. Ennek alapja a tárgyilagos, a legjobb gyakorlatok keresésére összpontosító szemléletmód.
Az OECD keretében kialakított magatartási normák sok esetben jelentik a vonatkozó EU szabályozások alapját is.