Az ablak falon, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való zárható nyílás (nyílászáró szerkezet). Az ablak funkciói: bevilágítás, szellőzés, lég- és vízzárás, hő- és hangszigetelés. Az ablakok méreteit általában a bevilágítás igénye határozza meg, nagysága lakószobákban az alapterület legalább 1/8-a. Kulcsszavak: műanyag ablak beépítés csere gyártás.
Az ablak fő részei, működése
Az ablak fő részei: befogadó fal, tok, szárnyak. A szárnyak szerkezeti kialakítása szerint az ablak lehet:
- egyrétegű, egyszeres üvegezésű;
- egyrétegű, kettős üvegezésű;
- kétrétegű egyesített szárnyú (teschauer);
- kétrétegű tisztítószárnyas;
- kétrétegű kapcsolt gerébtokos
Működése szerint az ablak lehet: felnyíló, forgó, bukó, emelkedő, billenő, teleszkópszerűen, ill. harmonikaszerűen működő toló és függőleges irányban eltolható. A tok és a szárnyak anyaga fa, fém, vagy műanyag. A hő- és a hangszigetelés többrétegű üvegezéssel, hőhídmegszakítással, rugalmas légzáró ütközéssel; a lég- és a vízzárás elasztikus tömítésű hézagkialakítással; a szellőzés különleges szellőzőnyílások létrehozásával fokozható.
Az ablak kultúrtörténete
Az ablak lényegében a házépítéssel egyidős. Művészi formája rendszerint hozzásimul az egész épület stílusához. Az ókori egyiptomi házak magasan elhelyezett ablakai csak szellőzi célt szolgáltak. A krétai palotákra már olyan ablakok kerültek, melyek a kilátást is szolgálták. A kora görög házakon kevés, később. A hellenisztikus kortól több ablak volt, de ezek többnyire a belső udvar felé néztek. Ugyanez jellemző a keleti építkezésekre is. A homlokzati hatásra törekvő római építőművészetben az ablak új architektonikus jelentőséget nyert; a császárkor épületeit a városokban sok és nagy ablaknyílással építették.
A középkori román stílusú építészetben kisméretű, zömök, félköríves ablakok voltak a jellemzők. A gótikában a falfelület tartó szerepe csökkent, így az ablakok mérete megnövekedett, s a gótika vázas architektonikája lehetővé tette a csúcsíves ablak megjelenését mind az egyházi, mind a világi építészetben¸ gyakoriak voltak a kettes vagy hármas ikerablakok. A reneszánsz korban az ablak építészeti keretrendszerét többnyire úgy alakították, hogy alsó széle gyámköveken nyugvó párkány, míg felső szélén a párkányt íves vagy háromszögletes orom tetézte; a sima faltól jobbra-balra oszlopok különítették el.
A barokk korban gyakori volt az olyan ablak, amelynek kerete gazdagon elburjánzó plasztikus díszítmény, a klasszicista stílus viszont a lehetőségig lefokozta az ablakkeret díszítését. A 20. századi építészetben az új építési technikák az ablakok változatosságát hozta¸ a Bauhaus fellépése óta gyakoribbá bált olyan épületek megalkotása, amelyek egész külső felülete üvegből készült.
Ablak-érdekességek
- A népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak nélküli.
- Az ablaknyílást csak a Kr. u. első évszázadokban kezdték üveggel lezárni, addig fatáblákat, szarulemezeket, máriaüvegeket alkalmaztak.
- A hideg évszakokban, amíg a dupla ablak általánossá nem vált, az ablakot gyakorta betapasztották, vagy teljesen lezárták.
Ablak keresés az interneten
Az „ablak” szóra egyre többen keresnek rá a világháló, tájékozódási, vásárlási célokkal, jól mutatják ezt a keresési statisztikák. A három top kifejezés az „ablak”, „ablakok” és „műanyag ablak”, de mellette sok más szóösszetétel is előfordul: ablak beépítés, ablak csere, ablak fólia, ablak gyártás, ablak méret, ablak, ár, árak, árlista, fa-, fehér-, tetőtéri ablakok.
Kapcsolódó oldalak: Ágy Ajtó Asztal >>
Vissza az otthon oldal főoldalára: Otthon >>