Ezen az oldalon Magyarország története a kora újkorban témakörben olvasható vázlat a történelem érettségi tételek közül.
Évszámok
- 1514: Werbőczy az országgyűlésen bemutatja a Tripartitumot (Hármaskönyv), melyben összefoglalta, rendszerezte a korabeli szokásjogot. Megfogalmazza benne az alapvető nemesi szabadságjogokat és a Szent Korona-tant.
- 1526: A mohácsi csata. II. Lajos mivel korábban szembefordult a rendekkel, nem kapott támogatást és Szapolyai is késve ért a csatatérre. I. Szulejmán döntő csapást mért a magyarokra (sok főúr, püspök és a király is odaveszett.)
- 1541: Szapolyai fiának, János Zsigmondnak trónra emeléséhez Fráter György a szultán hadait kérte segítségül. Bevonultak az országba és 1541. augusztus 29-én elfoglalták Budát.
- 1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz.
- 1566: Szulejmán ostrom alá vette Szigetvárt, Zrínyi Miklós hősiesen ellenállt, a vár azonban elveszett, a szultán meghalt.
- 1591-1606: A tizenöt éves háború, I Rudolf indította meg a törökök ellen, majd sorra csatlakoztak más államok a törökellenes szövetséghez, pl.: Bocskai. 1595-ben Gyurgyevónál győzelmet arattak, de nem érkezett császári segítség Erdélybe, így miután megnyerte Bocskai a hajdúkat, a császáriak ellen vonult, ez a Bocskai-felkelés. 1605-ben fejedelemmé választották. 1606. júniusában megkötötték a bécsi békét. A török elleni harcnak a zsitvatoroki béke vetett véget. (Bocskai politikai végrendelete)
- 1664: A vasvári béke. Zrínyi téli hadjárata után az új fővezér, Montecuccoli nem volt a támadás híve, így a török felbuzdulva támadott előre, azonban a császáriak Szentgotthárdnál fényes győzelmet arattak, ezután kötötték a békét (mindenki megdöbbenésére).
- 1686: A Szent Liga megalakulása után (1684) megkezdődött az ország felszabadítása, 1686-ban Budát foglalták vissza a töröktől.
- 1699: A karlócai béke, melynek értelmében véget ért a török hódoltság Magyarországon (kivéve Temesközt).
- 1703-1711: A Rákóczi-szabadságharc. A háborús politika szembefordította a magyarságot a Habsburgokkal. A harcoknak a szatmári béke vetett véget.
Személyek
- Dózsa György: Bakócz Tamás esztergomi érsek által meghirdetett keresztes hadjárat élére a végvári katona, Dózsa György került, megindult a török ellen (sok paraszttal), ám a parasztok az urak ellen fordultak. Az 1514-es parasztlázadást leverték, Dózsát kínhalálra ítélték.
- II. Lajos: Magyar király 1515-1526, a rendek elleni reformjai, támadásai nem vezettek sikerhez, sőt a török támadáskor segítség ne érkezett, 1526-ban, Mohácsnál vesztett a sereg, a király meghalt.
- Szapolyai János: erdélyi vajda, Mohács után a trónért szállt harcba. Ferdinánddal együtt kettős királyság jött létre (1538: váradi szerződésben elismerték egymás királyságát, Szapolyai halála után mind a Habsburgokra száll). Szapolyai János Zsigmonddal felrúgta a szerződést.
- I. Szulejmán: török szultán 1520-1566-ig. Hódító, Mohácsnál legyőzi a magyarokat, a belviszályok miatt többször behívják, nem tud Bécs ellen győzni, 1541-ben megszállja Budát (az ország három részre szakad), 1566-ban, Szigetvár ostrománál hal meg.
- Fráter György: Szapolyai párthíve, szerzetes, barát, János Zsigmondot akarta trónra segíteni, behívta a törököt az országba, akik megszállták Budát (1541). 1541-ben megkötötték a gyalui egyezményt, melyben lemondtak a keleti országrészről, a barátot Alvincen, 1551-ben meggyilkoltatták.
- Zrínyi Miklós: 1566-ban Szigetvár ostrománál védi a várat I. Szulejmán ellen, hősiesen ellenáll.
- Károli Gáspár: református Biblia kiadója, a Biblia lefordítója (teljes fordítás), 1590-ben.
- Bocskai István: A tizenöt éves háború alatt a magyarok fellázadnak, Bocskai-felkelés (1605). Bocskai fejedelem lesz, az udvarral a zsitvatoroki békében egyeznek meg (1606). Politikai végrendeletében Erdély létét, majd egyesülését az anyaországgal hangsúlyozza.
- Bethlen Gábor: erdélyi fejedelem 1613-1629. nagy erővel látott hozzá Erdély helyreállításához. Bányászokat és iparosokat hívott be. A harmincéves háborúban is részt vett, a cseh szakaszban, azonban a fehér-hegyi vereséggel véget ért a háború. 1621-ben, a Nikolsburgi békében Bethlen lemondott a Felvdékről, és átadta a koronát, megújították a bécsi békét, és kapott hét vármegyét.
- Pázmány Péter: jezsuita szerzetes, a katolikus megújulás egy nagy alakja, a főnemességet térítette át. Fontosnak tartotta a papok oktatását, ennek érdekében papnevelő szemináriumokat hozott létre.
- Zrínyi Miklós (költő, hadvezér): horvát bán (költő, hadvezér) 1620-1664). 1664-ben vezette a téli hadjáratot a török ellen, felégette az eszéki hidat (utánpótlás elvágása). Új-Zrínyivár megalapítása.
Báthory István: János Zsigmond halála után őt választották az erdélyi rendek fejedelemnek (1571-1586). Megküldi az adót a töröknek, a speyeri szerződést betartja (János Zsigmondnak a Habsburgokkal való egyessége, lemond a királyi címről). 1576-tól a lengyel trón az övé, testvére intézkedik. - I. Lipót: Habsburg uralkodó (1657-1705). Abszolutista kormányzást akart bevezetni, cseh mintára, felfüggesztette az alkotmányt, protestánsüldözést rendelt el. Nem volt eredményes, kuruc felkelések törtek ki (1678), ezért 1681-ben I. Lipót visszaállította a rendi alkotmányt, amensztiát hirdetett a felkelőknek, a nemesség sérelmeit orvosolta. A kurucok elutasították a békét, 1682-ben Thököly a Porta támogatásával a Felvidéken Kassa központtal török vazallus fejedelemséget hozott létre.
- Savoyai Jenő: tehetséges hadvezér, részt vett Buda visszafoglalásában (1686), 1697-ben egy újabb szultáni támadásnál Savoyai a Zentánál átkelés közben szétverte a török sereget. A török kudarcok a karlócai békéhez vezettek (1699).
- II. Rákóczi Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc vezetője (1703-1711). A szabadságharc sorsa alapvetően nem magyarországi színtereken dőlt el. A francia Höchstadti vereség (spanyol örökösödési háború) után már a reális cél csak a rendi jogok biztosítása lehetett. 1705-ben a rendek a szécsényi országgyűlésen megválasztották Rákóczit fejedelemnek. Ónodi országgyűlés. 1708-ban Trencsénnél súlyos vereségeket szenvedtek. A hajdúszabadság ígéretével megnyerték még a hajdúkat (a jobbágyság már nem állt Rákóczi mellett). 1711: Szatmári béke, a résztvevők számára amnesztiát adott, ígéret az alkotmány visszaállítására, szabad vallásgyakorlatra, országgyűlés összehívására.
- Dobó István: Eger vár védője, 1552-ben.
Fogalmak
- Örökös jobbágyság: miután a kelet a nyugat élelmiszerellátója lett, a földesurak ki akarták sajátítani a jövedelmeket, ami a mezőgazdaságból származott, így gátolták a jobbágyok szabad költözését, akadályozták a paraszti, polgári árutermelést
- Hajdú: kezdetben a délszláv eredetű marhahajtók. A 16. századot követően a háborús pusztítások miatt, a termelésből kiesett jobbágyság elnevezése Magyarországon, akik katonának álltak. Gyakran fosztogatásból tartják fenn magukat.
- Hódoltság: 1541-gyel, Buda elfoglalásával Magyarország három részre szakadt. A középső terület a Hódoltság, a török által elfoglalt területek. A török uralmi rendszer mellett itt megmaradt a magyar adóztatás, vallási, jogi, kulturális kapcsolatok.
- Kuruc: a 17. század második felétől a Habsburgokkal szemben álló bujdosók, majd Thököly és Rákóczi katonái, hívei, Magyarországon.
- Labanc: kezdetben német katonák, majd a 17. század második felétől a dinasztiához hű kurucokkal szemben álló magyarok.
- Rendi konföderáció: a rendek szövetsége, melyet a szécsényi országgyűlésen (1705) kötöttek. A szövetkezett rendek a városokat és a vitézlő rendet is magába foglalták.
- Trónfosztás: valamely uralkodó, vagy dinasztia uralkodói jogaitól törvényes úton való megfosztása. Magyarországon először 1707-ben, az ónodi országgyűlésen mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását.
- Szpáhi: az Oszmán Birodalom szolgálati birtokkal rendelkező lovaskatonája. Rájuk épült a török hadszervezet. A zsoldot birtokok formájában kapták. A szolgálati birtok kedvező volt a hadseregnek, de kedvezőtlen a gazdaságnak (kizsigerelték a birtokot).
- Janicsár: az Oszmán Birodalom jól kiképzett, tűzfegyverekkel felszerelt állandó gyalogos katonái, csatákat eldöntő alakulat. Tagjait a gyermekadóból (devsirme) verbuválták, oszmánnak nevelték.
- Pasa: a tartományok (vilajet) kormányzóinak címe a Török Birodalomban. Vagy hadvezér.
Kapcsolódó oldalak: Érettségi és felvételi >>
Vissza a történelem érettégi tételek oldalra: Történelem érettségi tételek >>
Vissza az oktatás főoldalra: Oktatás >>
Cograf Lexikon - copyright 2007