PécsPécs Baranya megye székhelye, város a Dél-Baranyai-dombság kistájegységben, mely a Dunántúli-dombság része, a Mecsek hegység déli lejtőin. A település a fővárostól dél-délnyugat irányban helyezkedik el, a Pécs – Budapest távolság 200 kilométer. Pécs lakossága 170 ezer fő. Hosszú történelmi múltra visszatekintő város, fontos regionális központ, jelentős gazdasága, kultúrája, turisztikája és oktatása is. Múltja, nevezetességei, látnivalói miatt jelentős az idegenforgalom a településen, az odalátogatókat számos szállás, legyen az hotel vagy panzió várja, de eladó vagy kiadó ingatlan, lakás is található azok számára, akik hosszabb időt töltenének Pécsen. Pécs térképe nélkülözhetetlen minden látogatónak, ezen a honlapon egy meglehetősen kicsi térkép található, énnél mindenképpen nagyobb beszerzése ajánlott :)

Pécs látnivalói, nevezetességei

A műemléki jelentőségű, 14. századi fallal körülvett pécsi belváros további nevezetességei:

A régi belvároson kívüli pécsi nevezetességek:

Pécs turisztikai nevezetességei:

Pécs és az oktatás

A Nagy Lajos király által 1367-ben alapított pécsi egyetem Magyarország legrégebbi egyeteme. A volt pozsonyi egyetem karainak 1921-től adott Pécs otthont. 2000-ben az országos felsőoktatási átrendezés évében Pécsen is változások történtek, létrejött a Pécsi Tudományegyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskola egyesülésével.

Pécsi középiskolák és gimnáziumok:

Pécs történelme, története

Pécs térképA Pécs (Peuche) nevet először 1093-ban említik forrásaink, de a terület már az őskorban lakott volt. A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy pedig körülbelül 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványira találtak rá a régészek. A római korban már pontosan kimutatható városi civilizáció alakult ki a helyen, Pécs 2000 éves múltja tehát innen számítódik.

A korábban kelta lakosságú település az 1. században került római uralom alá, majd a 3. század végétől Sophiane néven Pannonnia Valeria provincia fővárosa lett, jelentőségét az adta, hogy itt találkozott öt nagy forgalmú kereskedelmi és hadiút. A római uralom évszázadai alatt elterjedt a keresztény hit, ennek emléke az ókeresztény temető . A 433-as hun támadás után a római fennhatóság megszűnt, a következő évszázadokban a hunok után keleti gótok, gepidák, longobárdok uralma következett, majd hosszabb ideig avarok települtek meg a mai Pécs területén.

A 9. század küszöbén a frank birodalomhoz, a század közepén pedig a morva fejedelemség fennhatósága alá került a város. Ebben az időben a település neve Quinque Basilicae vagy Quinque Ecclesiae volt, jelentése Öttemplom, németül Fünfkirechen. Maga a Pécs elnevezés a fentebb említett 1093-as Szent László-féle királyi oklevélben fordul elő.

A honfoglalás idején Pécs a magyaroknak adott otthont, a pécsi püspökség már 1000-ben megalakult Szent István király jóvoltából. Nagy Lajos 1367-ben létrehozta a pécsi egyetemet, ahol egészen a török hódoltságig évente több mint kétezer diák végezte tanulmányait. Ezekben az évszázadokban kezdett Pécs jelentős ipari központtá is válni, ez ekkor a tettyei karsztforrásokra települt malomsor és egyéb kis üzemek megjelenésében mutatkozott meg. Kiemelkedett a város kultúrája is, hiszen itt működött Janus Pannonius (1434-1472) humanista költő, és itt nyílt meg 1440-ben Magyarország első közkönyvtára.

Pécs fejlődése a török uralom alatt sem tört meg. A törökök számos építményt, intézményt hoztak létre: dzsámi, mecset, minaret, kisebb imaház, iskola, főiskola (medresze), kolostor, fürdő, hogy csak a legfontosabbak kerüljenek említésre. Pécs a törökök legjelentősebb magyarországi központja lett, de épp ennek volt a következménye, hogy a kiűzésük után a város csaknem teljesen elnéptelenedett. 1691-ben nagyszámú sváb telepes érkezett, 1692-ben kiűzték a rácokat és a zsidókat.

A kőszén bányászata már a 18. század végén elindult. Az 1770-es években jelentős szerepet játszott Pécs történetében Klimó György püspök, azzal, hogy nyomdát alapított, létrehozta a püspöki könyvtárat és megalapította az ország első leányfelsőiskoláját. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Mária Terézia Pécs városát 1780-ban szabad királyi város rangra emelte. 1785 és 1802 között itt működött ideiglenesen a győri akadémia. A város lakossága 1850-ben 15 ezer, 1873-ban 23 ezer, 1891-ben pedig már 34 ezer fő volt. Ezekben az években jöttek létre Pécs korszerű üzemei:

A Pécsen bányászott szenet kezdetben elsősorban a Dunagőzhajózási Társulat használta hajói fűtésére, 1869-től a szenet felhasználó gázgyár és 1894-től villanytelep működik Pécs városában. Az új pécsi hőerőmű 1960-ban lépet üzembe, szintén ettől az évtől a Duna folyótól induló csővezeték szolgálja a város vízellátását.

Pécs az interneten

A „Pécs” kifejezésre, hasonlóan a többi megyeszékhelyhez, nagyon sok keresés érkezik. A legtöbben azonban nem csak magára a város nevére keresnek, hanem hozzá tesznek más egyéb szavakat is. Ezeket megfigyelve jó képet kapunk arról, hogy milyen adatok után kutatunk naponta a világhálón:

Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>