London Nagy-Britannia fővárosa, a Temze partján fekvő város. Lakossága 2,1 millió fő, de az úgynevezett Nagy-London agglomerációval együtt 6,7 millió. London a világ egyik pénzügyi, politikai, tudományos és kulturális központja. A Budapest – London távolság (légvonalban) 1566 kilométer. Repülő utak (fapados is) naponta többször indulnak a városban, mely így gyorsan megközelíthető, nevezetességei bárki számára megtekinthető. Sok magyar indul munka keresés miatt Londonba, a szállás lehet hotel, kiadó lakás, vagy más olcsó megoldás.
London felépítése
London szíve a Temze partján elterülő City, mely a város kereskedelmi és pénzügyi negyede. Nyugati irányban a Westminster csatlakozik hozzá, mely korábban királyi rezidencia volt, jelenleg a parlament ülésezik benne. Közigazgatási negyed is nyugaton az elegánsabb lakónegyed (West End), keleten és északkeleten a szegényebb negyedek vannak, elsősorban a kikötő mentén. Mellékelve London térképe (térkép).
London kikötője és gazdasága
London kikötője az ország legjelentősebb kikötője, mely egészen a Temze torkolatáig elhúzódik. Forgalma évente több mint 50 millió tonna, melynek közel fele szénhidrogén. Az agglomeráció ipari és fogyasztói piacát ellátó funkciója jelentősebb, mint hagyományos árutovábbító szerepe. London ipara csak részben kötődik a kikötőhöz, a feldolgozó ágazatok meghatározók, úgy mint a gépipar vagy az elektromos ipar.
London történelme (története)
London régi kelta település (Llyn-Din) volt, majd a Britannia nevű római provincia stratégiai, kereskedelmi és tengeri központja lett. Az 5. században London szinte teljesen elpusztult az angolszász inváziók során. Újjáépülése után, már a 7. században Essex királyságnak lett a központja, püspöki székhelye. A 10-11. században a dán-angolszász küzdelmek tétje volt, majd Hitvalló Edward idején kezdett újra fejlődni, ő alapította a westminsteri apátságot, valamit palotát is építettet. Hódító Vilmos után az angolszász királyság fővárosa volt London.
A középkorban befogadta kikötőjébe a Hanza kereskedőket, ezzel megnyitva az utat további gazdasági fejlődésének, a 15. századra már a posztógyártás egyik európai központja lett London. Lakosainak száma már VIII. Henrik alatt is elérte a 100 ezer főt, a 17. században pedig már félmilliós várossá duzzadt London. 1665-ben, és 1666-ban két jelentős katasztrófa sújtotta a várost (pestisjárvány és tűzvész), de a veszteségek ellenére egyik sem törte meg fejlődését. A 19. század végére már közel 4 millióan éltek London városában és környékén.
London az angol szellemi és művészeti élet központjává vált, valamint már a 19. században a nemzetközi kereskedelem és pénzügy egyik irányítója lett. A második világháborúban az „angliai csata” során jelentős pusztítás történt a városban, de a háború után gyorsan sikerült az újjáépítés.
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>